Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-17 / 225. szám

4 ÜELMA GYÁJTOBSZM Szeged, 1915. szeptember 17. A belügyminiszter rendelete az utazás korlátozásáról. — Szeged a hadműveleti területeken kivül esik. — (Saját tudósitónktól.) <A Budapesti Köz­löny csütörtöki száma a belügyminiszter nagyjelentőségű rendeletét közli, amely egy­ségesen szabályozza a polgári személyforga­lom korlátozását. A rendelet megérkezett So­mogyi Szilveszter polgármesterhez is. A ren­delet -ugy az északkeleti, mint a déli és dél­nyugati hadszíntéren külső és belső hadmű­veleti területet állapit meg. Érdekes, hogy Orosz-Lengyelországban a Visztulától balra fekvő rész Ilza, Kozilnice és Radom kerüle­tek kivételével a külső hadműveleti terület­hez tartozik. A déli hadszintéren a külső had­műveleti területhez tartoznak Magyarországon: (Brassó, Fogaras, Nagy-Küküllő, IKis-Küküllő, Alsó-Fehér, 'Szeben. Hunyad vármegyék, Krassó-szö­rény, Temes, Torontál s Bács-Bodrog vár­megyéknek azon járásai, amelyek nem es­nek a belső hadműveleti területbe, továbbá Baranya vármegye, végül Temesvár, Zom­bor, Szabadka és (Pécs városok; Horvát-Szlavonországokban: Pozsegia és Verőcze vármegyék; Boszniában: Banjaluka. Bihac és Trav­nik kerületek. A belső hadműveleti területhez tartoz­nak: Magyarországon: Újvidék város, Báes-Bodrog vármegyéből a titeli járás, Torontál vármegyéből az antalíalvai, pan­csovai járások és a nagybecskereki járás­nak Nagybecskerek város határától és a Nagybecskerek—Antaiíalva vasúti vonal­tól délre fekvő része, Panesova város, Te­mes vármegyéből a temeskubini, fehértem­plomi és verseci járás, valamint Versec és Fehértemplom városok, Krassó-Szörény vármegyéből az ujrnoldovai, orsovai, járni, bozovicsi és teregovai járások, valamint a karánsebesi járásnak az a része, amely a Magura Marga és IPojana Nedjei hegyek­től. valamint a teregovai járás határától délkeletre fekszik; Horvát-Szlavőnországokban: ' iSzefrém vármegye; Bosznia-Hercegovinában: ITulzia, Sa­rajevo és Mostar kerületek. A korlátozások a. belső és külső hadmű­veleti területre nézve eltérőek. A belső és külső hadműveleti terület beosztása termé­szetesen időről-időre változhatik. A hadműveleti területen igazoló okmányul szolgálnak általában: 1. .a tényleges szolgálat­ban álló udvari, állami, törvényhatósági, vá­rosi vagy közforgalmú vasúti alkalmazottak­nak és hozzátartozóiknak, valamint az ország­gyűlési képviselőknek arcképes vasúti igazol­ványai; 2. a főrendiház tagjainak a belügy­miniszter által kiállított, arcképpel és saját­kezű aláírással ellátott igazolványai; 3. a sza­bályszerű útlevelek; 4. a személyazonosságnak a hadműveleti területeken való igazolása cél­jából az I. fokú rendőrhatóság által kiállított igazoló jegyek. Ezek az igazoló okmányok a hadi menet­rend szerint közlekedő postavonatok haszná­latára is jogosítanak. Az igazoló jegy kiállításáért dijat szedni nem szabad. Bélyegilletékként cselédek, legények, ina­sok, napszámosok, munkások és általában oly személyek, akik a szokásos napszámot meg nem baladó keresetből élnek, 30 fillért, egyéb személyek 2 koronát tartoznak leróni. A külső hadműveleti terület határvonalain belül a személyforgalom nem esik korlátozás alá. A külső hadműveleti terület határvonalai­nak átlépése — akár a hadműveleti területen kivül eső országrészek felől, akár azok felé — csak megfelelő igazoló okmány felmutatása mellett történhetik. Az útlevél és az igazolójegy a külső had­műveleti terület határvonalainak átlépésére csak akkor jogosít, ha azon a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság az utazás cél­ját feltüntette és arra a következő záradékot vezette: „Érvényes a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére." E záradék hatálya legfeljebb kiállításának napjától számított három hónapra terjedhet. Meghosszabbítására ugyanaz a rendőrihatóság jogosult, amelytől a záradék származik. Sürgős esetekben kivételesen meghosszab­bíthatja a záradék hatályát a tartózkodási hely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság is, amely azonban erről azt a hatóságot, amelytől a záradék ered, értesíteni köteles. Az arcképes igazolványoknak, valamint a hatályos záradékkal ellátott útlevélnek, vagy igazolójegynek birtokosa, a külső hadműveleti terület határvonalait ismételten is, akárhány­szor átlépheti. A belső hadműveleti terület határvonalait átlépni tilos. Kivétel tehető azon személyekre nézve, akik kellően igazolják, hogy katonái, vagy más közügyben, vagy gazdasági forgalom, mező­gazdasági vagy ipari termelés céljából, vagy fontos és halasztást nem tűrő családi okokból kell utazniok. Ily utazáshoz az igazolványok valamelyi­kén kivül még az illetékes katonai parancsnok­ság külön engedélye is szükséges. Az igazolójegynek a célhói arcképpel kell ellátva lennie és arra, valamint az útlevélre az I. fokú rendőrhatóságnak a következő zá­radékot kell vezetnie: „Külön katonai enge­dély feltétele mellett érvényes a belső hadmű­veleti terület határvonalainak átlépésére." Az igazoló okmány alapján és annak be­küldése mellett az értekeit fél közvetlenül kéri az illetékes katonai parancsnokságtól a külön katonai engedély megadását, A kérelemben meg kell jelölni az utazás célját, végpontját'és a tervezett tartózkodás időtartamát. A külön katonai engedély kiállítására jo­gosult: a) a hadsereg főparancsnoksága (AOK —NA, tábori postaszám 11.) az összes belső hadműveleti területekre és külön az északkeleti hadműveleti területre; b) a délnyugati had­erők parancsnoksága (:S\VF—N, tábori posta­szám 149.) az egész délnyugati hadműveleti te­rületre; c) a3. hadsereg badtápparanesnoksá­ga (AEK Pol. Gr. tábori postaszám 211.) a déli hadműveleti területre; d) a Sarajevóban székelő vezénylő tábornok (Kommand. Gene­ral) Bosznia-Hercegovina és Dalmácia terüle téré; e) a polai hadi kikötő parancsnoksága (KHK) a hadi kikötő területére; f) a zágrábi katonai parancsnokság Fiume város és kerü­letére; g) az összes működő hadseregparaucs­nokságok (OAK), hadtápparancsnokságok (A EK), hadseregcsoportparancsnokságok (AGK) és hadtápcKoportparanesnokságok (EGK) mű­ködésük területére. A belső hadműveleti terület határvonalain belül történő utazásra, ha az nem terjed tul a járás területén és az ezzel közvetlenül szom­szédos községek határain (szomszédos forga­lom), az igazoló okmányon kivül a „Személy­azonossági Igazolvány" is elegendő. A hadműveleti területen kivül eső ország­rész és a külső hadműveleti terület, valamint az utóbbi és a belső hadműveleti terület határ­vonalainak átlépésénél a szomszédos forgalom­ban az igazoló okmányon kivül a „Személy­azonossági Igazolvány" is érvényes. A közszolgálati megbízásból utazó egyének magukat kiküldő rendeletükkel és igazoló ok­mányok valamelyikével igazolják. Katonai sze­mélyek igazolására a katonai nyilt parancs, katonai menetlevél, vagy felettes parancsnoka ságuk (hatóságuk) rendelete szolgál, részükre tehát a közigazgatási hatóságok somminő iga­zoló okmányt nem állithatnak ki. A közigaz­gatási vagy bírói hatóság idéző végzése min­den más igazoló okmányt pótol a lakó (tartóz kodási) helytől az idéző hatóság székhelyéig, ha a tartózkodási hely szerint illetékes községi vagy körjegyző a megidézett személyazonos­ságát az idézésen hitelesen (aláírással és pe­cséttel) igazolja és az idéző végzést a megidé­zettel is aláíratja, vagy ,ha irni nem tud, kéz­jegyével elláttatja. Aki igazoló okmányát az ellenőrző közeg felhívására fel nem mutatja, vagy aki igazoló okmányával bármiképen visszaél, vagy a for galom korlátozására és az igazolási kötele­zettségre vonatkozó fenti rendelkezéseket más módon megszegi, az, ha cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. „_ _ „ ea.M.«.aSB..S«BS.B..SaS.S..»SBBBHaHBSBnBSSa..HBSBÍ!S Miért van Szegeden élelmiszerhiány. (Saját tudósitónktól.) Keddi számiunk­ban ezen a eimen cikk jelent meg, amelyre ma két válasz is érkezett. Az egyik a tanyát patetikus (hangon veszi védelmében és minden indokolás nélkül — pedig erre lenne kiváncsi a közönség — igazat ad azoknak, akik egy pár csirkéért 7—8 koronát és egy tojásért 14—16 fillért kérnek. A cikkíró hároimiszáz­éves frázisokkal dicsőíti a magyar iföldet, de arról nem ir, hogy ez az áldott magyar föld például Szeged (határában nekünk is terem, verejtékező és áldozatokra mindig kész pol­gárságnak és munkásságnak. Ujságiróli el­vünk, (hogy minden felszólalásnak, amely közügyekben hozzánk érkezik, helyet adunk. Ez az irás olyan, mint egy rossz védőbeszéd, amely bíróság elé került tanyai ember fel­mentése érdekében Íródott. Minthogy védő­beszédeket kivételesen és csak nagyon jókat közlünk, ennek a 'kinyomtatásától is el kellett tekintenünk. Mégis 'megemlítettük, mint érde­kes ás jellemző adatot a háborius év történe­téhez. A másik levél a következőket mondja: — Nagy elfoglaltságom miatt csak ké­sőn jutottam1 'hozzá, hogy szerkesztő urat né­hány sor közlésére felkérjem. Cikkük a leg­jobbkor Íródott. A hatóság, nagyon helyesen, helyet adott annak a kérelemnek, hogy füg­gessze fel a makszimális árak érvényét. A tanya folyton azt 'prédikálta, Ihogy Szeged'en' a makszimális árak miatt van élelmiszer­hiány és drágaság. Kész örömmel feledkez­tek meg arról, hogy a hatóságot éppen az kényszeritette a makszimális árak életbelép­tetésére, hogy a tanyaiak egyre magasabb árai ellen nyújtson védelmet a városi lakos­ságnak. Ha most ez a rendszabály az aka­dály, jól van, szüntessük 'meg. De mi fog tör­ténni, !ha az sem segit és a kéthetes pró'ba;­idő alatt az árak a régi magasak lesznek, sőt emelkedni fognak? — iSzerintem a bajon a hatósági rendsza­bállyal segiteni nem lehet. Valószínűnek tar­tom, hogy két hét eltelte után a maximális árak újból életbe lépnek. Nem akarok hossza­dalmas lenni, különben nagyon elfogadhatóvá tudnám tenni ezt az állításomat a iparaszí gondolkozásának levezetésével. Fényes ese­teket sorol fel erre keddi számában a Dél­magyarország. Az az asszony, aki nem ha­jolgat, hogy egy-két pár csirkét összefogdos­son, aki jobban számol, amikor egy paprikás csirkét megfizettet, mint sok vendéglős, nem a makszimális áraktól megsértett önérzeté­ben marad el a szegedi piacról. — Ép azért jól tenné a vásárló közön­ség, ha végre a folytonos jajgatás mellett ko­molyan is foglalkoznék a drágaság leküzdé­sének kétségtelenül nehéz; problémájával. Ed­dig csak útjában állt a megoldásnak, nagyon gyakran voltam szemtanúja, amikor a piacon olyan asszonyok, akikről látszott, hogy na­ponta többször is jóllaknak, versenyeztek egy-egy áruért és túllicitálták az árakat. 'Ott­hon és társaságban aztán sopánkodtak a

Next

/
Thumbnails
Contents