Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-17 / 225. szám

4 ÜELMA GYÁJTOBSZM Szeged, 1915. szeptember 17. A belügyminiszter rendelete az utazás korlátozásáról. — Szeged a hadműveleti területeken kivül esik. — (Saját tudósitónktól.) <A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a belügyminiszter nagyjelentőségű rendeletét közli, amely egységesen szabályozza a polgári személyforgalom korlátozását. A rendelet megérkezett Somogyi Szilveszter polgármesterhez is. A rendelet -ugy az északkeleti, mint a déli és délnyugati hadszíntéren külső és belső hadműveleti területet állapit meg. Érdekes, hogy Orosz-Lengyelországban a Visztulától balra fekvő rész Ilza, Kozilnice és Radom kerületek kivételével a külső hadműveleti területhez tartozik. A déli hadszintéren a külső hadműveleti területhez tartoznak Magyarországon: (Brassó, Fogaras, Nagy-Küküllő, IKis-Küküllő, Alsó-Fehér, 'Szeben. Hunyad vármegyék, Krassó-szörény, Temes, Torontál s Bács-Bodrog vármegyéknek azon járásai, amelyek nem esnek a belső hadműveleti területbe, továbbá Baranya vármegye, végül Temesvár, Zombor, Szabadka és (Pécs városok; Horvát-Szlavonországokban: Pozsegia és Verőcze vármegyék; Boszniában: Banjaluka. Bihac és Travnik kerületek. A belső hadműveleti területhez tartoznak: Magyarországon: Újvidék város, Báes-Bodrog vármegyéből a titeli járás, Torontál vármegyéből az antalíalvai, pancsovai járások és a nagybecskereki járásnak Nagybecskerek város határától és a Nagybecskerek—Antaiíalva vasúti vonaltól délre fekvő része, Panesova város, Temes vármegyéből a temeskubini, fehértemplomi és verseci járás, valamint Versec és Fehértemplom városok, Krassó-Szörény vármegyéből az ujrnoldovai, orsovai, járni, bozovicsi és teregovai járások, valamint a karánsebesi járásnak az a része, amely a Magura Marga és IPojana Nedjei hegyektől. valamint a teregovai járás határától délkeletre fekszik; Horvát-Szlavőnországokban: ' iSzefrém vármegye; Bosznia-Hercegovinában: ITulzia, Sarajevo és Mostar kerületek. A korlátozások a. belső és külső hadműveleti területre nézve eltérőek. A belső és külső hadműveleti terület beosztása természetesen időről-időre változhatik. A hadműveleti területen igazoló okmányul szolgálnak általában: 1. .a tényleges szolgálatban álló udvari, állami, törvényhatósági, városi vagy közforgalmú vasúti alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak, valamint az országgyűlési képviselőknek arcképes vasúti igazolványai; 2. a főrendiház tagjainak a belügyminiszter által kiállított, arcképpel és sajátkezű aláírással ellátott igazolványai; 3. a szabályszerű útlevelek; 4. a személyazonosságnak a hadműveleti területeken való igazolása céljából az I. fokú rendőrhatóság által kiállított igazoló jegyek. Ezek az igazoló okmányok a hadi menetrend szerint közlekedő postavonatok használatára is jogosítanak. Az igazoló jegy kiállításáért dijat szedni nem szabad. Bélyegilletékként cselédek, legények, inasok, napszámosok, munkások és általában oly személyek, akik a szokásos napszámot meg nem baladó keresetből élnek, 30 fillért, egyéb személyek 2 koronát tartoznak leróni. A külső hadműveleti terület határvonalain belül a személyforgalom nem esik korlátozás alá. A külső hadműveleti terület határvonalainak átlépése — akár a hadműveleti területen kivül eső országrészek felől, akár azok felé — csak megfelelő igazoló okmány felmutatása mellett történhetik. Az útlevél és az igazolójegy a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére csak akkor jogosít, ha azon a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság az utazás célját feltüntette és arra a következő záradékot vezette: „Érvényes a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére." E záradék hatálya legfeljebb kiállításának napjától számított három hónapra terjedhet. Meghosszabbítására ugyanaz a rendőrihatóság jogosult, amelytől a záradék származik. Sürgős esetekben kivételesen meghosszabbíthatja a záradék hatályát a tartózkodási hely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság is, amely azonban erről azt a hatóságot, amelytől a záradék ered, értesíteni köteles. Az arcképes igazolványoknak, valamint a hatályos záradékkal ellátott útlevélnek, vagy igazolójegynek birtokosa, a külső hadműveleti terület határvonalait ismételten is, akárhányszor átlépheti. A belső hadműveleti terület határvonalait átlépni tilos. Kivétel tehető azon személyekre nézve, akik kellően igazolják, hogy katonái, vagy más közügyben, vagy gazdasági forgalom, mezőgazdasági vagy ipari termelés céljából, vagy fontos és halasztást nem tűrő családi okokból kell utazniok. Ily utazáshoz az igazolványok valamelyikén kivül még az illetékes katonai parancsnokság külön engedélye is szükséges. Az igazolójegynek a célhói arcképpel kell ellátva lennie és arra, valamint az útlevélre az I. fokú rendőrhatóságnak a következő záradékot kell vezetnie: „Külön katonai engedély feltétele mellett érvényes a belső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére." Az igazoló okmány alapján és annak beküldése mellett az értekeit fél közvetlenül kéri az illetékes katonai parancsnokságtól a külön katonai engedély megadását, A kérelemben meg kell jelölni az utazás célját, végpontját'és a tervezett tartózkodás időtartamát. A külön katonai engedély kiállítására jogosult: a) a hadsereg főparancsnoksága (AOK —NA, tábori postaszám 11.) az összes belső hadműveleti területekre és külön az északkeleti hadműveleti területre; b) a délnyugati haderők parancsnoksága (:S\VF—N, tábori postaszám 149.) az egész délnyugati hadműveleti területre; c) a3. hadsereg badtápparanesnoksága (AEK Pol. Gr. tábori postaszám 211.) a déli hadműveleti területre; d) a Sarajevóban székelő vezénylő tábornok (Kommand. General) Bosznia-Hercegovina és Dalmácia terüle téré; e) a polai hadi kikötő parancsnoksága (KHK) a hadi kikötő területére; f) a zágrábi katonai parancsnokság Fiume város és kerületére; g) az összes működő hadseregparaucsnokságok (OAK), hadtápparancsnokságok (A EK), hadseregcsoportparancsnokságok (AGK) és hadtápcKoportparanesnokságok (EGK) működésük területére. A belső hadműveleti terület határvonalain belül történő utazásra, ha az nem terjed tul a járás területén és az ezzel közvetlenül szomszédos községek határain (szomszédos forgalom), az igazoló okmányon kivül a „Személyazonossági Igazolvány" is elegendő. A hadműveleti területen kivül eső országrész és a külső hadműveleti terület, valamint az utóbbi és a belső hadműveleti terület határvonalainak átlépésénél a szomszédos forgalomban az igazoló okmányon kivül a „Személyazonossági Igazolvány" is érvényes. A közszolgálati megbízásból utazó egyének magukat kiküldő rendeletükkel és igazoló okmányok valamelyikével igazolják. Katonai személyek igazolására a katonai nyilt parancs, katonai menetlevél, vagy felettes parancsnoka ságuk (hatóságuk) rendelete szolgál, részükre tehát a közigazgatási hatóságok somminő igazoló okmányt nem állithatnak ki. A közigazgatási vagy bírói hatóság idéző végzése minden más igazoló okmányt pótol a lakó (tartóz kodási) helytől az idéző hatóság székhelyéig, ha a tartózkodási hely szerint illetékes községi vagy körjegyző a megidézett személyazonosságát az idézésen hitelesen (aláírással és pecséttel) igazolja és az idéző végzést a megidézettel is aláíratja, vagy ,ha irni nem tud, kézjegyével elláttatja. Aki igazoló okmányát az ellenőrző közeg felhívására fel nem mutatja, vagy aki igazoló okmányával bármiképen visszaél, vagy a for galom korlátozására és az igazolási kötelezettségre vonatkozó fenti rendelkezéseket más módon megszegi, az, ha cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. „_ _ „ ea.M.«.aSB..S«BS.B..SaS.S..»SBBBHaHBSBnBSSa..HBSBÍ!S Miért van Szegeden élelmiszerhiány. (Saját tudósitónktól.) Keddi számiunkban ezen a eimen cikk jelent meg, amelyre ma két válasz is érkezett. Az egyik a tanyát patetikus (hangon veszi védelmében és minden indokolás nélkül — pedig erre lenne kiváncsi a közönség — igazat ad azoknak, akik egy pár csirkéért 7—8 koronát és egy tojásért 14—16 fillért kérnek. A cikkíró hároimiszázéves frázisokkal dicsőíti a magyar iföldet, de arról nem ir, hogy ez az áldott magyar föld például Szeged (határában nekünk is terem, verejtékező és áldozatokra mindig kész polgárságnak és munkásságnak. Ujságiróli elvünk, (hogy minden felszólalásnak, amely közügyekben hozzánk érkezik, helyet adunk. Ez az irás olyan, mint egy rossz védőbeszéd, amely bíróság elé került tanyai ember felmentése érdekében Íródott. Minthogy védőbeszédeket kivételesen és csak nagyon jókat közlünk, ennek a 'kinyomtatásától is el kellett tekintenünk. Mégis 'megemlítettük, mint érdekes ás jellemző adatot a háborius év történetéhez. A másik levél a következőket mondja: — Nagy elfoglaltságom miatt csak későn jutottam1 'hozzá, hogy szerkesztő urat néhány sor közlésére felkérjem. Cikkük a legjobbkor Íródott. A hatóság, nagyon helyesen, helyet adott annak a kérelemnek, hogy függessze fel a makszimális árak érvényét. A tanya folyton azt 'prédikálta, Ihogy Szeged'en' a makszimális árak miatt van élelmiszerhiány és drágaság. Kész örömmel feledkeztek meg arról, hogy a hatóságot éppen az kényszeritette a makszimális árak életbeléptetésére, hogy a tanyaiak egyre magasabb árai ellen nyújtson védelmet a városi lakosságnak. Ha most ez a rendszabály az akadály, jól van, szüntessük 'meg. De mi fog történni, !ha az sem segit és a kéthetes pró'ba;idő alatt az árak a régi magasak lesznek, sőt emelkedni fognak? — iSzerintem a bajon a hatósági rendszabállyal segiteni nem lehet. Valószínűnek tartom, hogy két hét eltelte után a maximális árak újból életbe lépnek. Nem akarok hosszadalmas lenni, különben nagyon elfogadhatóvá tudnám tenni ezt az állításomat a iparaszí gondolkozásának levezetésével. Fényes eseteket sorol fel erre keddi számában a Délmagyarország. Az az asszony, aki nem hajolgat, hogy egy-két pár csirkét összefogdosson, aki jobban számol, amikor egy paprikás csirkét megfizettet, mint sok vendéglős, nem a makszimális áraktól megsértett önérzetében marad el a szegedi piacról. — Ép azért jól tenné a vásárló közönség, ha végre a folytonos jajgatás mellett komolyan is foglalkoznék a drágaság leküzdésének kétségtelenül nehéz; problémájával. Eddig csak útjában állt a megoldásnak, nagyon gyakran voltam szemtanúja, amikor a piacon olyan asszonyok, akikről látszott, hogy naponta többször is jóllaknak, versenyeztek egy-egy áruért és túllicitálták az árakat. 'Otthon és társaságban aztán sopánkodtak a