Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-14 / 195. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915, augusztus 11. A város a szegedi hősök emlékének megörökítéséért. (Saját tudósítónktól.) Most, amikor a német, magyar és osztrák szövetségesek liárom hónap óta tartó diadalmas offenzivájuk során a világtörténelem legragyogóbb fegyvertényeit produkálják napról-napra és minden nap közelebb és közelebb hoz bennünket a végső, diadalmas döntésihez, igy elsősorban a menekülő orosz hadsereg bekerítéséhez, most, amikor már i megkönnyebbült szívvel sóhajthatjuk, bogy a háború a befejezéséhez közeledik, minden nap aktuálisabbá teszi a hősök emlékének megörökítését, akik értünk küzdöttek, akik értünk hullajtották el piros vérüket a mezőköü, melyéket az ő vérük, az ő életük tett termékennyé és véressé. Az ország különböző városaiban iinár megindult erre nézve a mozgalom; több magyar város kötelességélhez hiven, lelkesülten határozta el, bogy egyenkint megörökíti elesett hősei emlékét. Ezzel akarják megszüntetni azt, hogy a sok-sok hős, akik a legdrágább kin ősüket adták oda. mindnyájunk közös, szent ügyéért, a névtelen hősök soraiba kerüljenek. Szegeden is nagyon sokan élnek olyanok, akik nem tudják, bogy nagyapjuk a szabadságharc dicső hőseinek sorában lehelte ki lelkét, mert a szabadságharcunkat követő szomorú időkben nem akadt senki, aki véres harcaink nagyszerű hőseinek emlékét névszerint is megörökítette volna. Ezért oly nagy,számnak nemzetünk történetében a névtelen hősök. Most azonban más a helyzetünk. Erős karunkkal és kardunkkal az egész világ becsülését-, bámulatát verekedtük ki. Most kötelességünk, megörökiteini a bősök, hőseink emlékét, néx\szerint és önmagunknak. Most ők lesznek a mi büszkeségeink, hosszú, hosszú évszázadokon, akik egy boldogabb jövendőt alapoztak meg nekünk, fiainknak és unokáinknak. A 'hadsereg aranykönyvekben és nagy. történelmi munkákban örökíti meg a hősök .emlékét, sőt fényképüket is kiadja egy népszerű munkában. Annál inkább kötelessége tehát ezt megtenni a városoknak, saját hősei, saját hős fiai emlékének megörökítéséért. Debrecen, Kassa, Nagyvárad már mind tettek lépéseket, hogy elesett fiaik emléke ne veszhessen el, ne legyen névtelenül tisztelt és áldott. A magyar városok között eddig Szeged tett a legkevesebbet a szent cél érdekében. Ma még nem biin ez, de holnap talán már azzá válhat. Szegednek is teljesítenie kell kötelességét hőseivel szemben, ugy, mint teljesitik más városok. A Délmag garország munkatársa felkereste -dr. Somogyi Szilveszter • .polgármestert, akinél érdeklődött, hogy mit tett és mit szándékozik tenni Szeged hősei emléke megörökítéséért? A polgármester munkatársunk kérdéseire a. következőkiben válaszolt: — Ebben a tárgyban eddig még kevés intézkedés történt. A háború elején elhatározta a város, bogy a Szegeden elhalt hősöket egy helyre, az erre a célra a belvárosi temetőben kijelölt katonatemetőben temetteti el. Egyéb intézkedés ugyan ez ideig még nem történt, de ugyanakkor elhatározta a város azt. is, bogy az itt elhalt és katonatemetőben elföldelt bősök emlékéinek megörökítésére monumentális síremléket állíttat fel a háború befejezése után. — Ezt eddig minden város elhatározta tudomásunk szerint. De kegyeskednék tabui arról valamit mondani, hogy mik a tervek a város saját fiai, saját hősei emiékezétének épségben tartására ezenkívül. Mit tervez a város azoknak a hősöknek megörökítésére, akik itt születtek és Szeged fiainak mondhatják magukat? — Ilyen részletkérdésre eddig még nem terjeszkedtünk ki. Mindössze arról volt szó, bogy harctéren elesett tisztviselőink emlékét örökítjük meg és pedig vagy a közgyűlési teremben, vagy a tanácsteremben felállítandó emléktáblával. Egyébként leheti hogy a későbbi idők folyamán erre a kérdésre is kiterjeszkedünk. A megoldás módozatai felöl azonban eddig még nem volt szó. Ennyi a polgármester ur nyilatkozata ebben az ügyben. Mi az elmondottakon kivül nem kívánunk egyebet hozzáfűzni. Hisszük, bogy a hatóság és a közgyűlés, ha majd halaszthatatlanul aktuális lesz ez a kérdés, példátadóan fogja megoldani. OBIIBISIiaBB9ll9Bfl2BHaBII8IHBIIIBIIISRHIHIiaiBBEIIIIII Bratianu a russzofil politika szolgálatába szegődött. — A Moldova szenzációs leleplezései. — (Saját tudósítónktól.) ÍA Moldova legutóbb Szegedre érkezett száma közli a következő feltűnést keltő cikket, amelyet M fordításban itt adunk: A Viitorul indus 25-iki számában vezető helyen egy feltűnést keltő cikk jelent meg a Bratianu-Áormánv politikájáról. A terjedelmes cikk „A megfizetett és a. hazafias sajtó" cim alatt bevallja azt a politikai magatartást, amelyet Bratianu és kormánya az utóbbi időben. Szaszonovvai szemben tanúsított. Bombasztokkaí és frázisokkal teljes kirohanásában támad Braíianura. az 3 véleménye szerint „megfizetett" sajtóra is a következőket mondja: „Bratianu ur a .külügyekben az; egész politikája tiszta és egysorfcan gyalázatos megalázása az orosz érdekeknek és a négyes szövetségnek, amely Románia összes vitális érdekeinek kárára vall. Bratianu bevallja, hogy Törökország részére szállítandó •munieiót betiltja, igy világosan Oroszország érdekeit szolgálja, mert ezáltal a Dardanellák .eleséséhez akar hozzájárulni és Konstantinápoly elfoglalását akarje elősegíteni". Bratianu és Costinescu, hogy az enorrnis bonyőlódásból, amely a mostani gazdasági válságot előidézte, hogy megszabaduljanak, az egész terve a következőkben formulázható, hogy az ország terményeinek kivitelét megkönnyítse: segitsük az oroszt, hogy Konstantinápolyt elfoglalja, tehát az összes jövőbeli terményeinket a kezükbe adjuk. -Mit törődik Bratianu és Costinescu, hogy mi lesz utánuk, csak a jelenlegi enormis bonyodalomból szabaduljanak! Románosabb és logikusabb volna, ha Bratianu és Costinescu általuk eddigi abszurd gazdasági politikájukra visszatérnének, azaz a valódi román érdekek értelmében, hogy ne segítse Oroszországot Konstantinápoly elfoglalásában, ne változtassa át a Fekete-tengert orosz-tengerré és hogy jövőre ne legyen meg a lehetősége minket gazdaságilag megfojtani, A valódi román érdekek követelik, hogy a jelenben keressük a megértést, a központi hatalmakkal a kivitel ügyéhen és keressük a, bulgárokkal egyetértve hatahatósan a Vaskapu felszabadítását, amely abszolúte igazságtalanul van elzárva és az internacionális jogok ellenére, a szerbek által, a mi buzánk kivitelére nézve." Ez volna a jelenlegi tiszta román politika, mely az idegen érdekeknek nem1 volna kiszolgálva. Akkor íBratianu miért nem változtatja meg a jelenlegi politikáját? A jelenlegi helyzet kedvező ezen igazi román politikára nézve! Az oroszok le vannak verve, kiürítik az egész Lengyelországot, Litvániát és Kurlandot. Osztrákok, magyarok és németek elfoglalják Varsót! igen késő ez Bratianunak? Bratianu le volt kötve az ofosz, francia-angol perfid diplomáciája által, hogy nem tud mozogni, csak Szaszonov parancsa szerint?! Bratianunak nincs meg az a hazafias bátorsága az ő enormis hibáját bevallani, íha nem tehet másképen, az ő helyét hazafias módon átengedni másoknak, akik magukat nem kötötték le orosz-francia és. angol érdekeknek, amint ily akaratlan módon tette, — Bratianu nemcsak hogy nem akarja, vagy nem teheti ezt a hazafias cselekedetet, de ugy látszik, hogy Bratianu idegen — orosz-angolfrancia-olasz-szerb stb. — magára vállalt kötelezettségek által le van kötve: az ország eddigi múltjával homlokegyenest ellenkező politikát űzni, a nagynevű apjától örökölt hagyománnyal és a nagy román hazafiak összes égével szemben: hanem vazallus szolgai politikát Oroszországgal. Bratianu, Costinescu és kormányuk kihívó politikát folytatnak a győztes Németország és Ausztria-Magyarországgal szemben. Bratianu az ő sajtőorganumait fölhasználta, hogy a román közhangulatot megtévessze a russzofil politika érdekében. (A mai Viitorul pl. nem is tesz említést Varsó elestéről.) Bratianu megengedi, hogy az ő ügynökei és barátjai megtartsák a megtévesztett közönség fejében azon szerencsétlen eszmét, hogy kívánatosabb volna az osztrák-magyarnémetellenes fellépése Romániának! A megtévedt magatartásának az a vezéreszméje: Bratianu, aki egy egészen elhibázott politikája által Romániát átalakította Oroszországnak és szolgai eszközévé, a Viitorul szerkesztőjét ma abba a helyzetbe hozza, hogy másoknak a hazafiasságból leckéket adjanak s nem vonakodik megbélyegezni az ös-szes sajtóorgánumot, hogy el vannak adva az idegeneknek, amelyek az ő hibás és az oro-sz érdekeknek kiszolgált politikáját bírálják. Egész eréllyel tiltakozom Bratianu és az ő kormányának russzofil politikája ellen! Bratianu az ő szolgai russzofil politikájával ma egy valódi nemzeti veszedelem! Bratianu Oroszországnak kedvező politikáját enormis hibának tekintettem, mégis Bratianut mentegetni lehetett, hogy hisz egy orosz győzedeíemben és Románia igen gyenge ellenkezni a megsemmisítő tnoszpkivitizmus győzedelmes előihaladásának elébe vetni magát. Ma, amikor az oroszok le vannak verve, ezen mentség elesik! És ha Bratianu annyira le van kötve Oroszországnak, hogy mindezek dacára jövőre is az orosz érdekek szolgálatában kell állnia, akkor Bratianu nem képviseli és nem védi a valódi román érdekeket: az öntudatos és világos Románia Bratianutól bármi névvel nevezendő hitelt, amelyet az orosz szolgálatába tett. Meghlusult uj ellenséges akciók a Dardanelláknál. Konstantinápoly, augusztus 13. A főhadiszállás jelenti: Dardanella-front: Ari Burnutól északra az ellenséget augusztus 10én erélyes támadás után ötszáz méterrel visszaszorítottuk és neki tetemes veszteségeket okoztunk. Egy gépfegyvert és kétszáz puskát zsákmányul ejtettünk. Ari Burminál a balszárnyon az augusztus 10-ére virradó éjjel az ellenséges tövészárkokból ismét egy részt elhódítottunk. Sedil Bahrnál a balszárnyon néhány franciát, köztük egy tisztet elfogtunk és nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltunk. Védett ütegeink a Saros-öbölben több izben eltaláltak egy ellenséges cirkálót, amely Bulair környékén közvetlen tüzelést tartott fenn. Augusztus 9-ikén egy ellenséges aviatikus három bombát dobott a Galataköiben lévő kórházra, noha ezen a vörös félhold zászlója jól volt látható. Egy katona életét vesztette, húrom megsebesült. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Portugália beavatkozása a háborúba. Madrid, augusztus 13. Az Imparcial állítólag jó forrásból azt jelenti, hogy Bernadino Machado-nák Portugália elnökévé való választása maga után fogja vonni Portugáliának a háborúba való beavatkozását.