Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-11 / 192. szám

délmagyarország. 3 Orosz mezőkön magyar népfölkelők aratják a búzát. — Szegedi orvos levele a harctérről a Délmagyarországnak. — Szeged, 1915. augusztus 11. zérségiink néhány teli találattal elpusztította. A Hessen-erdö déli szélén Verdimtől nyugatra lelőttünk egy francia léghajót. — Augusztus 9-én este 11 óraikor egy ellenséges repülő Cabzand helységre (holland területen, a belgái határ közelében) bombákat dobott. Bellíngen és Cunvelller között a badeni MühlheimöJi (Mulhemitöl délre) egy francia repülőgépnek védöágyuink tüzében le kellett szállnia. A gép vezetőjét és megfigyelőjét elfogtuk. Fürt mellett egy ellenséges repülőt tüzelésünk arra kényszeritetí, hogy svájci területre térjen ki. Legfőbb hadvezetőség. A franciák féltik Párist. Berlin, augusztus 10. A Lok-alanzeigerneík jelentik Genfből: Compiegnetíek a német nehéz lövegekkel való 1 elvetése nagyon mély benyomást keltett Párislban. A szenátus Miller a tul hadügyminisztertől épen ezért felvilágosítást kért a Párist védelmező külső erődök jelenlegi állapotáról. Millera-nd tegnap már adott szigorUam bizalmas fel világosi tásokat s ujabb részleteket -ezután fog a szenátus tagjaival közölni. Clemenceau a municiós miniszter? Kopenhága, augusztus 10. Parisból jelentik a Politikenn-nek: Ismeretes, hogy Cle menceau a legutóbbi időben lapjában ismételten heves támadásokat intézett Viviani miniszterelnök és Millerand hadügyminiszter ellen. ilyen összefüggésben rendkívül érdekes a Stockholms üagtílad párisi levelezőjének francia parlamenti körökből vett értesülése, a mely szerint a kormány Clernenceaut a kormányba való belépésfe óhajtja rábírni. Clemenceau az újonnan szervezendő municiós miniszteri tárcát kapná. Az angol gyarmatok és a béketárgyalás London, augusztu-s 10. Bona-Law egy tegnap tartott beszédjében kijelentette, hogy az elkövetkezendő béketárgyalásokon a kormány megengedi a gyarmatoknak, hogy véleményüknek kifejezést adjanak. Nincs vezetőfehetség az angol kormányban. Amsterdam, augusztus 10. Az uj koalíciós angol kabinet megalakulása óta két hónap telt el. A Times ez alkalomból -vizsgálat tárgyává tes-zi a -kabinet működését. Elsősorban 'megállapítja, hogy az unionista miniszterek a kormány liberális fejét nyíltan és -becsületesen támogatták, anélkül, Ihogy megtagadták volna elvi álláspontjukat. A katonai kérdésben a lap elismeri a kormány sík- rét. A regisztrálás, la katonai' szolgálatra alkalmas 'korban levők összeirása kellő előkészület a szabályozott hadiszolgálatra. Későn, történt ugyan meg, de mégis megtörtént. Pénzt is tudott a 'kormány előteremteni, 600 millió font sterlinget, ámbár a kölcsön néhány feltételét utólag meg kellene változtatni. Ami a lőszert illeti, a jó kez-det utáni tartós sikert lehet remélni. Lloyd George ugyan inkább jó szónok mint szervező tehetség hírében, áll, de szükség esetén Jehet valakit melléje állítani. A legnagyobb hiba az, 'hogy ,a ikonmány-ban a vezető tehetség hiányzik. Ez okozta a legtöbb bajt, különösen a bányászsztrájk idején volt érezhető. Sok vitéz harc után tartalékba tették ezredemet. Pihenünk a tüzvonalon kivül. Idegen földön, ellenséges országban. Azon a helyen, amely a nagy orosz hazának legtermékenyebb, legdúsabb, leggazdagabb területe. Eldorádó ja. Éléskamrája. Amelyet csak néhány napja foglaltunk el, hódítottunk meg, jókora nagy kiterjedésben. Mikor kinn a tűzvonalban száz halál torkában állunk, mikor idegeink a viégső pattanásig kifeszülnek, amikor nehéz gránátok borzalmas robajjal explodálnia!? körülöttünk, akkor talán nem is gondolkozunk. Amikor hurrázva, pokoli ordítással rávetjük magunkat az ellenségre, amikor roham van, csak egy gondolat él bennünk: előre! Ki törődik ilyenkor azzal, mi van a háta mögött! Amikor a sistergő srapnel-eső ellen fedezékeinkben keresünk menedéket, ilyenkor se gondolunk soha arra, hogy itt a fronttól csak pár lépésnyire élet is ifolyiik. Olyan, aminőt most látűnik. Békés, polgári, munkás élet... Árnyas, hűs erdőben íitöttül? fel tanyánkat. Az égboltozat tiszta, kékje a zöld galyak közül mosolyog rám s a körülöttem pihenő bajtársakra, az egész tálborra és az erdő szélétől a messzi elterülő si'k orosz mezőkön magyar népfelkelők, öreg vitéz csontok pengetik a kaszát. Eddigelé szuronnyal jobbjukban ennék a földnek elnyomott szülöttét, rabsorsban tartott s harcba korbácsolt fiát vágták rendre kinn a küzdőtéren, a csatamezükön. Most pedig kivonták őket a harcolók közül, lerakták a fegyvert s marokra fogva a kaszát, a békeszerszámot — aratják győzelmük tényleges gyümölcsét, az érett kalász dus hajtását... Győzelmes, diadalmas harcok után mindenütt hátrál előlünk az ellen s visszavonulásában nagy igyekezettel pusztít. De mindenre nincs érkezése. A régi orosz szisztéma most nem használ. A majorságokat porrá égethetik, városaikat rommá löketik, falvaikat felperzselhetik, „legfelsőbb parancsra", de az istenáldotta anyaiföld lábon álló, uj termését nem hamvaszthatják el. Az életben marad, az érik tovább s arra vár, hogy mi takarítsuk be, a mi javunkra legyen. Nemcsak odahaza, nemcsak a visszaszerzett gács földön, de az ellenségtől újonnan elfoglalt idegen területen is m,i aratunk. Mit a muszka vetett el, azt mi aratjuk le! A napsütött arcú, kérges tenyerű, barna szemű komoly magyarok ugyancsak elemükben vannak. Hull le a szép vetés, keresztbe rakódik a bőséges termés. Csak pár nappal előbb gránátok hasítottak bele e zsims anyatföldbe. Srapnelek szórták ide robbanó lövegeiket. Géppuska golyói szántottottak végig a harcos -sorokon. Piros pipacsvirág mellett piros vér tette színessé a földet. Kék bnzavirág között csukaszürke s földszinti hadak vonultak egymásnak. S ma már mily béke honol itt! Mintha áldássá vált volna az átok. Mintha a kiömlő vér még termékenyebbé tette volna e földet. Lövészárkok körül, drót-sövények között éltet adó magvak buja bő tömegje igyekszik felfelé. S a barázdák között hősök sírja felé telt, fáradt fejét a buza busán hajtja le... Az aratók mintha otthon dolgoznának. Ingujjra vetkőzve, „svarmléniába" fejlődve vágnak bele a ringó kalászba. A forró napsugár rátüzel a kidagadó izmokra, amint az éles kasza elkapja a lendülő búzát. Csak a csukaszürke nadrág s a katonasapka tiiiiiiik szokatlannak. S az aratógazda vagy ispán helyett „aufzi-chts-sarzsi" osztogat parancsot. A vidám nótézás sem marad el. A jó ropogós népdalokat váltogatva éneklik az újdonsült háborús nótákkal. Előkerülnek a régi, ismert bakanóták is s hangos danázással teli a határ. De a marokszedő lányok, ázol? hiányoznak. Sóhajt is emiatt egy-két fiatalabb. A Julcsa, a Panni most mással arat. Otthon incselkednek, otthon pajzánkodnak. D-e vájjon k-i s kivel? Hisz mindenki itt van. Vagy itt volt valába... S mikor előbukkan a gulyáságyu, -megkezdődik a déli pihenő. Leteszik a kaszát, előszedik a csajkát s a komisz kenyeret. Kiosztják a menázsit és jóizüen falatoznak -a legények. A keresztek mögött keresnek biis -fedezéket a napsugarak tüzelése ellen s talán már nem i-s gondolnak arra, hogy >az -ellenség tüzelése ellen eddig bizony másféle fedezék nyújtott védelmet. Meiiázsi után előszedik a kurta, magyaros pipát, ami a szeretetadományokból jutott nekik. Megtöltik illatos „fasszolt" dohánnyal, háti tarisznyáját, a „turnisztert" kik-i a feje alá teszi s boldogan heverészve a keresztek tövében, eresztgetil? a füstöt felfelé. Majd újból folytatják a munkát s mire alkonyodik és a nap piros korongja bearanyozza a batárt s bíboros az ég alja — gyönyörűség végigtekinteni a levágott rendeken. Kigyúlnak a tábortüzek, csend lesz mindenfelé s a rözse pattogásába csiak olykor vegyül bele a messziről jövő puskalövés hangja... Szent ünnepély az otthon is, amikor aratás van. Mennyivel szentebb, ünnepélyesebb az itt, a vérrel szerzett, vérrel áztatott talajon. Hisz amit itt betakarítunk, azért nagy küzdés folyt. S ha a vezérkari jelentések beszámolnak a szerzett hadizsákmányról, az ágyuk, a géppuskák mellett, fel kell majd sorolni, hogy mennyi az a buza, zab és a többi, ami a győzők birtokába jutott. Dr. K. A törökök elsülyesztettek egy ellenséges búvárhajót. — Török hivatalos jelentés. — Konstantinápoly, augusztus 10. A főhadiszállás jelenti: Dardunella-front: Reggel öt óra ötven perckor Bulsir előtt egy ellenséges tengeralattjáró naszádot egyik hidroplánunk bombával elsiilyésztéit. Ari Bur-nutól északra tegnap az ellenség ismételt támadásait visszavertük. Az ellenség veszteségei mellett Szedil Bafirnál elpusztítottunk egy ellenséges állást, amely bombavetés bázisául szolgált. A többi 'arcvonalon semmi jelentős. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.)