Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-05 / 186. szám

Szeged, 1915. augusztus 229, DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Kisszeged feiépitéseért. nem lehet lekicsinyelni. A N are-ven átkelt csapatok a folyó balpartján' busz kilométer szélességben és tiz kilométer mélységben el­foglaltak egy föld'sávot. A Narev-vonal kapi­tulációjáról beszélni azonban egyelőre még korán lenne. Nyugaton szüneteltek a harcok. Berlin, augusztus 4. A nagyfőhadiszál­lás jelenti: A nyugati hadszíntéren ujabb esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A francia kormány elrendelte Reims kiürítését. Hamburg, augusztus 4. A Hamburger Lremdenblatt-nak jelentik Genfből, hogy a Tribuna de Genévc a következő táviratot kap­ta Parisból: A francia kormány a németek szakadatlan ágyazása következtében paran­csot adott ki Reims kiürítésére. Anglia válasza a szerb kölcsön ügyében. Berlin, augusztus 4. A szerb kormány egy hágai jelentés szerint Londonban ujabb kétszázmillió frankos kölcsönt kért. Az in­gói kormány azt a választ adta, hogyha a szerb hadsereg újra akcióba lép, akkor a kért kölcsön négy havi részletekben rendelkezésé­re üli, az albániai előnyomuMst azonban An­glia anyagi eszközökkel nem hajlandó tá­mogatni. Nagy tüz egy angol kikötőben. Stockholm, augusztus 4. Londonból je­lentik a Stockholms Dagblad-nak: A belfasti dokkokban egy óriási raktár a tüz áldozata lett. Hogy miként támadt a tüz, azt senki se tudja. A kár kerek egy millió korona. A londoni internáltak borzalmas helyzete. Amsterdam, augusztus 4. Londonból ide­érkezett nyolc osztrák és magyar ember, a kit Londonba intrenáltak és akiket most be­tegségük miatt hazabocsájtottak. Ezek közül az egyik egy Richter nevű osztrák kereske­dő, akinek Londonban üzlete volt, a Nieuve Courant szerkesztőjének kijelentette, hogy a londoni fogolytáborok nagyon rosszak. Az élelmezés hiányos és rossz, az egészségügyi viszonyok nyomorúságosak. Elmondotta to­vábbá, ihogy a Saxonia gőzhajón, amely szin­tén az internáltak részére szolgál, nagy volt a piszok és a patkányok még az élelmiszere­ket is ellepték. Emiatt a felügyelettel megbí­zott altiszteket meg is büntették. A Saxoniá­ról a londoni internáltakat Man-szigetére vit­ték, ahol most körülbelül 30—40.000 internált tartózkodik. Richter azt is közölte, hogy Heckmann; buenos-airesi osztrák-magyar fő­konzuli, aki semleges hajón igyekezett haza­felé, az angolok elfogták és betekig fogva tar­tották Londonban. Richter még megjegyezte, liogy feleségét és négy gyermekét London­ban kellett hagynia, mert az angolok nem en­gedték meg, hogy vele együtt elutazzanak. (Saját tudósítónktól.). A nemes ügy szol­gálatába állított önzetlen munkásságunk túl­áradó örömével jelenthetjük, hogy Kisszeged felépitése érdiekében indított akciónk a vá­ros egész társadalmánál megértő vissz­hangra talált. Az adakozások megindultak és méretei hihetőleg el fogják érni az ügy jelen­tőségét. Egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy az ország teljes joggal figyeli és mérlegeli jobban .mindazt, amit mi teszünk egyik felvidéki község njjáépitése érdekében, mint amit ,más városok tesznek. Szeged már átszenvedte a hajléktalannáválás minden gyászát és nyomorúságát, közvetlenebbül kell téhát tudnia, mit jelent az, amikor községek egész .sora elpusztul, családok száz- és ezer­számra válnak .hajléktalanokká, vesztik el ki­csiny vagyonkájukat, szerény keresetüket. Szeged lakossága már állt otthona romjainál és a gyászos napokra bizonyára az uj nem­zedék is nagyobb meghatottsággal gondol vissza, mint ,az, aki városa annaleseiben la­pozgatva, nem olvassa a szomorúságoknak és csapásoknak ebez hasonló fekete sorait. Annak idején Szeged is teljes joggal kérte és kapta a nemzet segítségét, teljes joggal vár­ják el tehát mdst tőle, hogy a legelsők sorá­ban legyen, akik bőkezű áldozatkészséggel rójják le a nemzet tartozását azokkal szem­ben, akiket a,sors arra rendelt, hogy áldoza­tai legyenek az ország határszélein pusztított oroszoknak. A Délmagyarország akciója az első na­pon is tekintélyes összeget eredményezett. Már most jelezhetjük, hogy azok -mellett, a kik készpénzzel sietnek a nemes ügy sikeré­nek teljesítésére, sokan vannak, akik az épít­kezésekhez .tekintélyes természetbeni' ado­mányokkal kivannak hozzájárulni. .Termé­szetesen ezek is megbecsülhetetlen szolgála­tokat tesznek. Mai cikkünkre dr. Hollós Jó­zseftől, a kiváló orvostól és szociológustól a következő sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kedves Barátom! Mellékelve küldök 100 koronát azzal a kérés­sel, hogy azt Kisszeged alapja javára rendel­kezési helyére juttatni szíveskedjél. Amennyire sajnálom, hogy nincs módomban jelenleg e célra nagyobb összeggel áldozni, olyannyira örülök, hogy a hivatásos sajtó fölhívása Sze­geden is visszhangra talált. Én láttam néhány zempléni falut, amelyet az ellenség feldúlt, szemben álltam azzal a végtelen nyomorúság­gal, amellyel a háború rajtuk végigsujtott. Emberi kötelességünk, hogy segítségre sies­sünk, nem a szeretet nevében, amelyet ez a há­ború végleg kompromittált, hanem a. szolidari­tás nevében, amelyre a jövő társadalmat alapí­tani kell. Ezt tartom .hivatva arra, hogy pótol­ja a rombolást, amelyet ez a világkatasztrófa javakban és lelkekben véghez vitt és arra, hogy az embert — és minden embert — az emberi méltóság útjára tereljen. Tisztelő -barátod Hollós József. Különös -melegséggel íródtak azok a so­rok, amelyek -a helyi közélet egyik kitűnősé­gétől, egyik leglelkesebb szegeditől származ­nak és itt következnek: Magyar akció még sohasem volt olyan ro konszenves, mint az, ami most van folyamat­ban és ami azt célozza, hogy magyar városok közönsége épitse föl az orosz horda által barbár módon elpusztított felső/magyarországi falvak hajlékait. Lélekből, szívből sarjadt ez a gondo­lat, aminek szépségét nem múlja felül semmi és ez a szépséges gondolat, ha testet ölt, a ma­gyarság legfelségesebb megnyilatkozását fogja képezni. Ennek a gondolatnak megvalósításából részt kér Szeged népe, amely mindig az elsők sorában állt, lia jótékonyságot kellett gyako­rolni, ha bizonyságot tehetett a szivjósága -mel­lett és ha a könnyek felszáritásában segédkez­hetett. Minden magyar embernek kötelessége hoz­zájárulni filléreivel -az emberi jóságból fakadó gondolat megvalósításához, mindenki tartsa szerencséjének, ha részese lehet annak az em­berséges akciónak, ami azt célozza, hogy födél alá kerülhessenek a felsővidéki polgártársaink, akik szenvedő részesei voltak a muszka hadak embertelen garázdálkodásának és pusztítást passziójának. Ha valakinek sietve kell meghoz­ni a maga szívbeli áldozatát, Szeged polgárai­nak bizonyára meg kell hoznia, amely a nagy víz idején részese volt Magyarország összes népe minden hálára és köszönetre érdemes tá­mogatásának. A nagy baj idején a magyarság összességének élveztük a kincses jóságát, részt­vevő együttérzését, a felénk nyújtott karját, kell, hogy Szeged közönsége most megmutassa, hogy a nagy érzések benne lakoznak az ő szivé­ben is és segitő jobbját tudja nyújtani a bajba kerülőknek. Bizalommal eltelve kérjük Szeged lakossá­gát, minél impozánsabb -módon tegye lehetővé Kisszeged felépítését, hogy minden hajléik, áb­ban az utolsó szög is időtlen-időkig hirdethesse a szegedi polgárok hálás érzését és emberséges gondolkozásmódját. A ima érkezett adományok a következők: Dr. Hollós József 100 K Központi Teje,slagok 100 K Fisoher Aladár és neje 50 K Magyar Általános Hitelbank szegedi tiszt­viselői 50 K Kardo-s Samu 50- K Kardos Sárika és Boriska 20 K Pollák Manó 20 K Dr. Rainer Ágost 10 K Sandberg Henrik 10 K Szegő Árpád . 10 K összesen 430 K Tegnapi gyűjtésünk 1510 K Az eddigi eredmény tehát 1040 K. A Délmagyarország szerkesztősége to­vábbra is kéri és nap-nap után jelezni fogja, hogy ki mennyi összeggel jár-ult hozzá a ne­mes akcióhoz. kávéházi helyiségében és a Barban (Kis Kass helyi­ség), délben és este hideg és meleg ételek, étlap sze­rint, úgyszintén amerikai hüsitő italok kaphatók. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.

Next

/
Thumbnails
Contents