Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-17 / 197. szám

'Szeged, 1915. augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG. 3 Összeomlott francia támadás. Berlin, augusztus 16. A nagy főhadiszál­lás jelenti: Ainmersveltemtöl északra (Da­mersMrcbtöl északkeletre) a franciáknak egy részleges támadása állásaink előtt fü­zünkben összeomlott. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Viviani miniszterelnök felveti a bizalmi kérdést. Genf, augusztus 16. A tegnapi miniszter­tanács után Viviani miniszterelnök fogadta a radikális-szocialista csoport kiküldötteit, a kik vele két nappal előbb a csoport nevében a politikai helyzetről tanácskoztak. Viviani kö­zölte velük, hogy a kormány a helyzet meg­fontolása után elhatározta, hogy összetétele­ben változást nem eszközöl. A miniszterelnök a kormány névéiben a legközelebbi pénteken az államtitkároknak megadandó hitelnél fel fogja vetni a bizalmi kérdést. A radikális szo­cialista csoport elhatározta, hogy összeül a kiküldöttek jelentéseinek meghallgatására, a melynek alapján határozni fog követendő magatartásáról. Poperinghe bombázása. Hága, augusztus 16. A Petit Párisién je­lenti: L'Havreból: Poperinghe : várost az utóbbi' napokban a németek ismét hevesen bombázták. Az angol tüzérség •viszonozta a tüzelést. Éjszaka az égbolt végesvégig láng­vörös volt. A városból az utolsó lakos is Franciaországba 'menekült. A hadvezetésben is változást kívánnak. Berlin, augusztus 16. A Vossische Zeitung irja: A párisi minisztertanács a kamara és a szenátus többségi csoportjainak merev kor­mányellenes magatartása által előállott kriti­kus belső helyzettel foglalkozott. A közvetítő ^személyek azon fáradoznak, hogy mérsékel­jék a krízis korlátait és elérjék azt, hogy Vivianit bízzák meg a kabinet újjászervezé­sével. Egyes lapok ezzel kapcsolatosan a leg felső hadvezetésben bekövetkezendő egyidejű változásra is céloznak. Hervé, Clemenceau hangsúlyozzák, liogy a lakosság nincs megelégedve az eddigi had­vezetéssel és az eseményekkel. A francia kormány szorongatott helyzete. Genf, augusztus 16. A Petit Párisién je­lenti, hogy a radikális szocialista parlamenti csoport képviselői tanácskoztak Viviani mi­niszterelnökkel. A képviselők a csoport nevé­ben kijelentették, ihogy az az elggedetlenség, mely már hosszabb idő óta fennáll, nem tart­hat tovább. A csoport azon a nézeten van, hogy az elégedetlenséget csak Millerand, még inkább az egész kormány visszalépése szünettheti meg. A csopont több kérdésben felvilágosításokat kért a kormánytól. A mi­niszterelnök megígérte, hogy a kérdéséke: a minisztertanács elé terjeszti. A csoport tu­domásul vette Viviani 'válaszát és elhatároz­ta, Ihogy még egyszer összeül, hogy meghall­gassa a kormány válaszát. Időközben a párt vinisztertagjait értesítették a Vivianivat foly­tatott tanácskozásról és a csoport nézeteiről. Azt, hogy miben áll a csoport és a kormány közti nézeteltérés, az idézett lap nem irja meg. Anglia kibérli a porfugái tüzérséget Lisszabon, augusztus 16. Miután. Portu­gália szárazföldi hadseregét nem sikerült az angoloknak a harcterekre kényszeriteni, a kis ország áruló és nagyravágyó állaimiférfiairiak segítségével Londonban most azt a tervet készitették elő, hogy Portugália engedje át egész tüzérségét, valaminat minden, muníció­ját az angoloknak. Az egyezmény szerint az ágyukat angol legénység venné át és a pa­rancsnoklást is angol tisztek végeznék. A tár­gyalások két hó óta folynak a Catro-kor­mánnyal. A napokban, hogy az ügyet dűlőre vigye, egy portugál rendkivüli követérkezett Londonba. A kiszivárgott hirek a lakosság körében a legnagyobb nyugtalanságot és iz­galmat keltették. Az ország többsége távol áll minden háborús kalandtól és ellene van minden kísérletnek, amely a semlegesség megsérétését érinti. A lisszaboni arzenálban éjjel-nappal lázasan folyik a munka, az Ang­lia számára való muníció előállítására. Elsülyeszteit francia gőzös. Zürich, augusztus 16. a Nouwelliste Nan­tesből értesül, hogy odaérkezett távirati je­lentés szerint a Francois nevű háromárbocos gőzöst német tengeralattjáró naszád Írország déli partján megtorpedózta és elsüllyesztette. A kétfelé néző Románia. Berlin, augusztus 15. A balkáni politika súlypontja mindjobban átterelődik Bukarest­ből Szófiába. Az entente főleg a Dardanellák miatt sokkal nagyobb súlyt fektet Bulgáriá­nak segitségére, mint Romániáén!. Belátták, •hogy Oroszország visszafelé gördülő hadi szekerét már a román beavatkozás sem tud­ná kiragadni a kátyúból. Ennek megfelelően a francia sajtó szinte sértő rideiséggel foglal­kozik Romániával, amelynek politikusai már érzik azt az idegességet, amelyet a berlini bolgár kölcsön támasztott bennük. Azt kö­vetkezik ebből, hogy Bulgária egyrészt a központi hatalmakkal, másrészt Török or­szággal megegyezésre jutott. Németország politikai köreinek az a benyomása, hogy a ro­mán politikusok, akik a román iparnak, ne­vezetesen a petróleum-iparnak is képviselői egyúttal, arra a meggyőződésre jutottak, hogy Románia kétfelé néző politiká­jával teljesen izolálódott. A román kormány azt hitte, hogv máris so­kat tett a központi hatalmak érdekében, ami­kor felfüggesztette a gabona- és petróleum­kiviteli tilalmat. Most pedig kénytelen annak a konstatá­lására, hogy Ausztria-Magyarország és Né­metország egyáltalán nem töri magát a ro­mán gabonáért és petróleumért. A központi hatalmak gabona- és eleségszükságlete Ro­mánia gabonája nélkül is biztosítva van, ugy, hogy semmi ok sincs unnak a föltevésére, •hogv elfogadják minden további nélkül Ro­mánia uzsorás módon felcsapott árait. A helyzet agy alakult, hogy Romániának na­gyobb érdeke van gabonájának és petróleu­mának a közpanti hatalmak országaiba való kivetelében, mint ezeknek a .román fökiviteli cikkek behozatalában. Romániának még a mult évi terméséből is óriási készletei van­nak raktáron, ugy, hogy most nem tudnak mit kezdeni az uj terméssel. A német kor­mány nemrégiben elhatározta, Ihogy többé nem küld vasúti kocsit Romániába, amiből ez megérthette, ihogy most Románián a sor, •hogy gabonája kiviteléről gondoskodjék. Né­metországnak ez a magatartása egyúttal vá­lasz Romániának azon legkevésbbé sem lojá­lis magatartására, hogy nem engedi át a Tö­rökországnak szánt municiót. Románia ezen magatartásával, mely sehogysem hozható összhangba a Románia és a központi hatal­maik közt fennálló szerződéssel, eljátszotta barátságos előzékeny­ségünkhöz való jussát. Németország ezen elutasító magatartása, a •mely lehetőleg még erősebben fog kifejezésre jutni, meg fogja mutatni Romániának, hogy a muníciónak Törökországba való átengedé­se körül már nem játszik mértékadó szere­pet, Pétervárott pedig Németországnak Ro­mániával ,szemben tanúsított magatartásá­ból azt a következtetést vonhatják le, hogy ez a miinició-kérdiés a Dardanellák szem­pontjából a központi hatalmaknak már nem okoz gondot. Mindinkább veszendőbe megy tehát Oroszországnak az a reménykedése, hogy birtokába veheti a Dardanellákat és hogv nyomasztó muníció-hiányán a Fekete­tengeren és Dardanellákon keresztül vezető rövidebb uton segíthet. Miután pedig ez az egyetlen remény, mely Oroszországot a há­ború folytatására ösztökéli, ezzel a remény­nyel egyidejűleg el fog úszni az a csekélyke harci vágy is, amely a cár birodalmában még észlelhető. Azok a sokat hánytorgatott kérdések pe­dig, hogy mit fog Románia cselekedni: elle­niinünk jön-e, mellénk áll-e, vagy végleges semlegességre határozza-e el magát, mind­inkább tárgytalanokká válnak. Hogy aztán Románia ilyiforímán maholnap teljesen quan­tité negligeable-lá lesz, azt tudja be az ő két­felé néző külpolitikájának. A központi hatal­mak továbbra is azon az egyenes uton fognak haladni, amely a biztos és elmaradhatatlan, végső győzelem felé vezet. Bukarestből irják: A bukaresti politikai irányok és áram­latok zavarodottsága elérte tetőpontját. Take Jonescu pártja, amely eddig nem kiáltoz­hatott eléggé a háborúért, most hirtelen a behivotta.k számának redukálását kívánja. A ikonná,ny, amely hat hónapon keresztül mindent megtett, hogy a háborús kedvet el­nyomja, most nagy sietve mozgósít s ép most uj hadgyakorlatot rendelt el aiz 1893— 1903. korosztálybeliek számára, Take Jones­ou elmondja mindenkinek, aki erre kivánosá, hogy jelenleg nem óhajt háborút. Testviélre, Torna Jonescu, ezidő szerint, a bukaresti egyetem rektora, ezzel szemben ugy látszik a. „Nemzeti akció" mozgató rugójává vált t> minden áron háborút akar. „Háború, vagy a halál" a cime hazafias vezéreikkének, a mely ép a minap jelent meg az A (leverni­ham. Minden párt lapjában hosszasan kifejti, hegy technikai okokból ma már csak a cen­trális hatalmak melletti háború képzelhető el. Különös és szokatlan komédia lenne, ha a nemzeti akció pártja, amely szerint a ro­mán becsület megvédése érdeklőben feltétle­nül vérnek kell folynia, a változott viszo­nyok nyomása alatt eredeti patrónusa, Oroszország elleni háborút kezdene hirdetni. Mille Constantán az Adeverul-ban fel­sorolja a román lapokat s tizennégy köziül kilencre mondja rá, hogy azokat a németek megvették, ezzel szemben természetesen az ő lapja román-nacionalista és független. Vele szemben az Universul hivatkozik arra az isimert történetre, hogy Mille ur a mult hetekben egy nap délután egy órakor a szinaiai pályaudvartól a Palace Hotelba me­net hetven darab ezer rubeles pénzdarabot vesztett el. Marghiloman lapja, a kouzeiva-

Next

/
Thumbnails
Contents