Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-11 / 165. szám

2 MtÁtAGYARŐRSZÁÖ §2^ged, 1915. julius 11. A derék tiroli lövészek sikeresen érvényesülnek. »• Budapest, julius 10. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A tenger mellett levő arcvonalon a nyugalom tovább tartott. Az ellenség egy támadási kísérletét Saracussinánál meghiúsítottuk. A karinthiai határterületen seirtmi sem történt. A tiroli arcvonalon a Reiohslberg nyeregtől északra állásaink ellen intézett olasz támadást megállítottuk. Több ellenséges zászlóali tegnapelőtt délután a Col di Lana irányában előrenyomult, de egyiik erődünk tüzelése visszafordulásra kény szeri tette őket. Tegnap délután egy zászlóalj ujabb támadást kísérelt meg. Az ellenség, melyet csak a legkisebb távolságról vettünk tüz alá, nagy veszteségeket szenvedett és hasonlóképen kénytelen volt visszavonulni. A derék tiroli lövészek vállalkozási kedve a legnehezebb hegyi terepen síkeres harcokban érvényesül. ,, Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Magyarok a hegyi háborúban. A sajtóhadiszállásról jelentik: A hegyi háborúban egész otthon vannak már katonáink. Már májusban megérkeztek a tulajdonkénem osztrák-magyar védőcsapat ok, főleg magyar legénységű formációk, amelyeket néhány nap alatt felszereltek hegyi háborúra. Rövid idő alatt már valamennyi népfölkelő csapatot fölváltották. A túlsó oldalon t'.monti és velencei alpinik állottak, — igen jó anyag — továbbá apuiiai és kalábriai finanzierik. Csapataink legelőször a Kis Pahl ellen fordultak, amelyen olasz tüzérségi megfigyelő ült és ennek működése nem volt kellemes. Stájer, továbbá székely és temesvári népfölkelők erős tüzérségi előkészítés után kei esztiUvitt támadása teljes sikerre vezetett. Sem az alpinik, sem a római és aostai brigádok csapatai nem tudtak helytál-lani a közelharcban. Amint később kétségtelen bizonyossággal megáliapitottuk, egyes1 századok 290 emberből álló hadilétszámuknak majdnem két harmadrészét elvesztették. A kis Pált azóta az osztrák-magyar csapatok szilárdan tartják. A Freikofelért és a nagy Pálért vívott harcok ide-oda ingadoznak, d« eközben az osztrák-magy tüzérség fölénye mindjobban előtérbe lép. Amig tehát itt pozícióharc fejlődik ki, amely az olaszok számára meglehetősen kilátástalan, továbbá nyugatra az osztrák és magyarok olasz területen állnak. Merész mozdulattal elfoglaltuk Monté Penalbát, amely az Oiegone-szoroson és a Piave völgyhöz vezető Val Visdanden uralkodik. Az Amalfi pusztulása. Kopenhága, julius 10. A Times iegujabb számában azt közli, hogy az Amiallíi elsülyedésekor 184 ember vesztete életét. A hajónak 684 főnyi legénysége volt és ezek közül 500-at mentettek meg. A torpedólövés a parttól husz tengeri mértföldnyi távolságban; érte a cirkálót. A mentés lehetetlen volt: a hajó egy fél óra alatt elsülyedt. „Az olaszok futnak." Bukarest, julius 10. A szófiai Kambana irJa: . 'Méll — Hat hét előtt Olaszország háborút kezdett, háborút, melyet minden becsületes ember elitélt. Ezt az árulást Olaszországról soha senki sem fogja lemosni. Megindultak a hadmüveletek az egykori szövetséges ellen és miután az olasz hadvezetőség heteken át mulattatta a világot időjárási jelentéseivel, örökös panaszaival, hogy a rossz idő az olasz seregek ellen esküdött, végre egyszer komoly elhatározásra szánta magát: támadott. Kacagtató az olasz hadsereg. Megismétlődött az abesszíniai eset: az olaszok futnak. , -x ú i'.ií*ij| u., J . U! 3 Zivc Moszkvában teljes leveréséről beszélnek. Bernből jelentik: Oroszországból mind határozottabb hirek érkeznek arról, hogy nagy, váratlan események vetik előre árnyékukat a közel időben, mely események az egész világ számára meglepetést adnak. E hirek szerint Moszkva, a hajdani főváros, a kétségbeesés óráit éli. Moszkvában egész nyíltan, minden társadalmi osztályban már arról beszélnék, hogy Oroszország teljes leveretése küszöbön áll. A frontról visszatért tisztek leplezés nélkül bevallják már, hogy Oroszország nem számithat a történtek után győzelemre. A vereségekért különben az orosz kormány a zsidókat akarja felelőssé tenni s a népnek bűnbakul állítani. Hlr szerint a kormány a zsidókat ki fogja utasítani Pétervárról abban a pillanatban, amidőn a németek Rigát megszállják. A forradalmi mozgalom növekedik. Mindenki érzi, hogy a beisö események rövidesen megérnek a kitörésre. A kraszniki csata. A sajtóhadiszülásról jelentik; Az oroszokkal szemben álló egész fronton aránylag nyugalom van. Csupán az ujaiban ismét kifejlődött kraszniki csata tarthat nagyobb érdeklődésre. Az oroszok itt nem takarékoskodnak az emberekkel. Más és más pontokon vetik be tartalékjaikat. Ennek megfelelően úgyszólván óráról-órána változik és hullámzik a helyzet, de döntő jelentőségű események itt eddig nem történtek. Kétségein- kivül rendkivüli szivósággal védelmezik az oroszok a Lublin felé vivő utat s ez adja meg a- kraszniki mérkőzés óriás -erőfeszítésének jel-legét. Nikolajevics, a becsaló. Amsterdam, julius 10. A londoni Morningpost ,,-Uj fázis" ci-men hosszabb cikket ir a harctéri helyzetről. -Legbehatóbban az orosz harctérről ír és a többek között a' következő mondattal vigasztalja az angolokat: „Nikolajevics nagyherceg maga mögött húzza a német hadsereget. Majd igy folytatja: „Semmi jele sincs annak, hogy egyelőre foglalkoztatni akarná a szövetséges központi hatalmak hadseregét. Becsalja őket egy barátságtalan föld ezer és ezer verszt mélységű területére, amelyet a németek még akkor sem tudnának elfoglalni, ha akarnák. -Minél -mélyebben nyomul az ellenséges ser-eg Oroszországba és szakad el hadműveleti bázisától, annál jobb az oroszoknak. A támadók viszszaszerezhetfk QaBjiiciát, leilifogtalhatjáki Varsót, még mélyebbre hatolhatnak, de amig le nem győzik a teljes orosz hadsereget, győzelmük illuzórius. És hogy lehet legyőzni egy olyan ellenséget, amely ily nagyszerűen tud visszavonulni a megütközés útjából. A német vezérkar bizonyára tudja, hogy mit csináljon, de éreznie kell, ho-gy veszedelmes, ha visszavonul. Milyen -megoldást választhatna? Ki kell ásniok és megerősiteni egy vonalat, mint ahogy ezt nyugaton- teszik. De -addig is — és ezt teszik most — visszakergetik az oroszt, ami -egy igen hosszadalmas, véres és sok áldozatba kerülő folyamat. Az orosz sereget bámulnunk kell, hogy milyen nagyszerűen vonul vissza. Ezután kifejti a Mormingpost, hogy a-mig a szövetséges központi hatalmaik nem győzik le az orosz hadsereget, addig tart a háború. És amig az orosz hadsereg nem készült el a végső csapásra, addig nem lehet béke, tartson az akár egy, vagy két évig. Az orosz-szerb elidegenkedés oka. Bécs, julius 10. A Fremdenblatt közli szófiai; (tudósítás -a-Lapj/m: Közvetlenül azelőtt, hogy Olaszország megüzente a háborút az osztrák és magyar monarchiának, a cár sajátkezüleg levelet irt Péter szerb királynak. Az volt -a levélben, hogy Olaszország készül beleavatkozni a világháborúba, tehát sürgősen szükséges, hogy a hadüzenettel egy idejüleg a szerb hadsereg az osztrák és magyar monarchia ellen erős támadást kezdjen és ily módon segiítse az olasz hadsereg föladatát. Péter király válasza tagadó volt. Azt irta a cárnak, hogy valósággal szerencsétlennek érzi magát, mert nem teljesítheti kívánságát, de a szerb sereg olyan veszteségeket szenvedett, a járványok annyira lábnakaptak és a mun-ieiókészílet oly csekély, hogy Szerbiát katasztrófába vinné, h-a támadó'.ag lépne fel az osztrák -és magyar hadsereg ellen s ezért nem veheti magára a- fel-elösséget. A szerb király -levele az orosz udvarnál n-agy felháborodást keltett s; ez a magyarázata annak, hogy a hivatalos orosz lapok utasítást kaptak s attól fogva kíméletlen- hangon támadták' Szerbiát. Kik vezették eddig félre a románokat? A Ziua m-a érkezett számában Slavici, az ismert publicista és író -ci-kk-et irt, amely minden bizonnyal nagy feltűnést fog kelteni. A cikk az erdélyi románok helyzetét is érinti és a románok félrevezetőiről rántja l-e a leplet. Az érdekes -cikk többek között a következőket mondja: — -Az Epoca június 15-iki számában felhívás jelent meg, melyet tizenkét erdélyi származású hírlapíró irt alá. Ezek azt mondják, hogy évek óta irtaik a-z erdélyi román lapokban a románok politikai egységének eszméjéről. Ezek az emberek rosszhiszemüek s hazudnak, — tudva -mondanak valótlant.