Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-11 / 165. szám

LHAGYÁHÖRSKI8 "T Laibachtól Triesztig. — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — Szeged, 1915. Julius 11, / Slavici 1877-ben egy cikket közölt a nagyszebeni! román metropolita lapjában', amelyben rámutatott arra, hogy veszedelmes játékot űznek azok, akik ily eszméket hintenek el, kivált sajtó utján, tudniillik irredentisztikus államokról Írnak. Ez nehezíti a magyarország! románok helyzetét és a romániaikét egyaránt. Egyébként is minden gondolkodó elemi itt és ott 1848 óta' ellene van minden ilyen ábrándnak, már teljes kívihetetlenségénél fogva is. De nem ez a 'fő most. A fő az, hogy ezek hazudnak, mikor azt irjá'k, hogy az erdélyi román sajtóban irredentista eszméket hirdettek. Ez lehetetten két okból : lehetetlenné tette és tenné a sajtótörvény és a románság vezetőinek állandó hazafias magatartása. Ezek az emberek csak becsapják ugy romániai, mlbt erdélyi testvéreiket. Ezek az emberek csak azért 'hazudnak ilyeneket, 'hogy a Ziuavál, szemben, mely most annyira olvasott lap lett, arra hivatkozhassanak, mit a hiszékeny romániai közönség nem tud, — hogy azt soha sem tették, soha sem tehették. 1877., 1881., 1893. hároml Oly történeti pont, mely meghazudtolja fontos határozataival a szájas ujságirókat, akiknek csak a nevük erdélyi, de ők maguk sohasem voltak azok. Morgan nem ad már kölcsönt. Hága, julius 10. Londoni jelentés szerint az angol kormány, valamint a Morgan-pénzcsoport között a tárgyalások hirtelen meg. szakadtak. Kölcsönről voilt szó, Morganék óriási összeget akartak az entente oéljaira folyósítani, busás1 kamat mellett. A kölcsön munícióra keltett volna. Hogy Morgan ellen merényletet követett el egy német származású amerikai, ez az eset — ugy látszik, — mégis észretéritette Morgant és társait. Hogy most a nagy kölcsön elmarad, a következmények nagy jelentőségűek tesznek. Lloyd George municiós miniszter tervei nem sikerülhetnek, holott Angliában főként ebben reménykedtek már az utóbbi időben. 30 millió dollár munícióért. ''Amsterdam, julius 10. Juh'. 12-től máig, tehát négy hét alatt Angolország 30 milíió dollárt fizetett ki Amerikának, munícióért. — Ugyané hírforrás szerint 14 amerikai társaság 708 millió dollárnyi megrendelést kapott az ententetől. Hogy jebből mennyit sikerül Európába átlopni, az ma még kérdés. A német császár és Bulgária. Bukarest, julius 10. Az Adeverul és a Dimineata cimü russzofil lapok keddi! számában fenti cimek alatt jelent meg az alábbi cikk: — Németország érdeklődése Bulgáriával szemben napról-napra nagyobb lesz. A török—bolgár tárgyalásokat sem megkezdeni, sem folytatni nem tehetett volna, ha Németország nem közvetiti. A német császár személyesen garantálta Bulgáriának, hogy kiigazítja határát Törökország felé — Drinápoly nélkül, amely várost csakis a háború után foglalhatja el. Ha az oroszok valóban abba a helyzetbe kerülnének, hogy nem sikerül nekik az offenzíva, Bulgária elfogadja ezeket a feltételeket, előre látva, hogy abban az esetben az osztrákok és németek a Balkánon is erős offenzívában tesznek. Mindamellett arra is van némi kétség és félelem, hogy a törökök nem egyeznek bele ezekbe az engedményekbe, j . .. ! L — julius 10. A Laúbachból Bisehofliaekig- vezető utou véghetetlen trénoszlopokkal találkozunk. Ide már erősen hallatszik a Krn magaslat körül folyó áigyuharc. Leírhatatlan 'hősiességgel tartják ezeket ,a háborított csúcsokat katonáink. A rend kifogástalan: az összes csapatok, legyenek bár a legjárbatatiiainabb vidéken, naponta meleg ételt kapnak, ha máskép nem lehet, éjjel szállítják nékik iaz élelmiszereket. A front mögötti helységek minden készlete a katonaság rendelkezésére áll. Egyik virágzó városka sörfőzdéjének kerthelyiségében például' kérésemre azt a választ kaptam, hogy nincs sörük, mert összes gyártmányuk a katonaságé, akik csak reggel engedhetnek át egy hordó és délután két hordó sört, „hogy a. lakosság közt kimérhessék." Egyik tiszt barátom pedig, aki ,a frontról valami megbízatással jött a városba, oly dnsan el volt látva a hadvezetőség jóvoltából egyiptomi cigarettával, hogy szinte könyörgött, hogy fogadjak el 100 darabot már nagyon is fölhalmozódott, készletéből. Ennek a kérésnek annál szivesebben tettem eleget, mert olyan márka volt, amilyent mi, civilek már régesrégen nem is láttunk. 'Katonáink fölszerelése is elsőrangú, maguk pedig minden, fáradalom ellenére lelkesek és jókedvűek. Végig az egész Isonzo-völgyön dörögnek a;z áigyuk. Az olasz fronton ágyú ágyú mellett áll és az olaszok példátlan mnnició-paaarJásával sohasem áll arányiban az elért eredmény. A Comen-fensikért folytatott minden támadásuk hiábavaló volt és 'bizonyára az is fog maradni. Szakadatlan ágyúdörgés1 között érünk Görz közelébe. A szomszédos magaslatról szépen áttekinthető az egész város. Láthatjuk, hogy az ollasz lövegek neim nagy pusztitást vittek végbe. A tüzérkaszárnya, aiz állomás egy része és néhány épület sérült csak jelentéktelenül meg. Egyébként minden teljesen ép, az utcákon helyreállt a forgalom és az ottmaradt lakosság olyan lelki nyugalommal járkál, mintha nem tudná, mily közel van a veszély. így például pár nap előtt becsapott egy eltévedt gránát a kávéházba és megölt egy tisztet és két civilt — s egy órával azelőtt ott reggelizett Trieszt kormányzója, aiki meglátogatta Görzöt! Az olasz lövedékek tömege és kiváló minősége imponáló, de a célzás' már az ollaszok .gyenge oldala. Az általános vélemény tisztjeink körében az, hogy az olaszok ép oly pazarul bánnak lőszereikkel, mint az oroszok a háború elején. Remélhetőleg ugy is fogják befejezni, mini az oroszok! Innein Nabresinán keresztül1 Triesztbe visz utam. Mig a közelii Monfalcoméban oíllasz állások vannak, Nabresinában a legbékésebb élet ifolyik. Triesztbe érkezve, ismét nagy meglepetés ér. Az ember nem hinné, hogy a harctér közvetlen közeliében van ez a város, ha némely palota lezárt redőnyei nem jeleznék, Ihogy lakói eltávoztak és ha a kikötő nem volna teljesen üres, egy pár ikis parti gőzös kivételével. A korzó élénk, az utcákon nyüzsögnek az emberek, a Palaoe Hotelban hangverseny van, a vendéglőkben jó éteteket és fehér kenyeret szolgálnak föl. Egyszóval semmi sem emlékeztet arra, mintha ez a néptömeg kevésbbé jól érezné magát, mint békeidőben. Több jel; mutat arra, hogy a monarchia éís a kikötőváros között eddig fennál'lbtt szoros viszony ép ia háború következtében nyer egyre több kifejezést. Például sok helyen eltűntek már az olasz szentekről éllnevezett utca-megjelölések és helyettük osztrák vonatkozású elnevezések kerülnek a házakra'. A lakosság különben mindenütt kifogástalanul viselkedik, ami kitűnő hatással van csapatainkra. Az ellátásuk sokkal könnyebben megy, mint a galíciai hadszíntéren é» néhány méterrel a front mögött mindenki nyugodtan folytatja a foglalkozását, szántainak, aratnak. Három aktuális név. Ganghofer Lajos dír. az egyik, Sven Hédin a másik és1 Mackensen a harmadik. Az utóbbi kettőről ,ir az első és a következőképen jellemzi! őket: Sven Hedint kép után évek óta ismerem. Ez a kép most benyomásokkal teli eletének közvetlenségével, modorának közlékenységével, emberi természetének melegével; egészül, ki. Külső megjelenésén: nem észlelhető a nehéz testi fáradalmak barázdája. Közepes nagyságú férfialak, fürge és mozgékony, de mégis megfontolt. Nézés köz,ben szereti kezei hátul egymásra rakva tartani. Sapkája vagy kalapja mindig egy kissé ferdén ül barna; haján,. Egészséges' színű, napbarnított sötét bajuszos arcából: élénk szemei ép oly figyelmesen, mint barátságosan1 néznek. Lénye oly sokoldalú, hogy ritkán találtam olyan emberre1. ! : ''' • ^ Az élet dolgait ugy szereti, ahogy vannak és nem kivánja tőlük azt, hogy rá nézve kényelmesebbek legyenek. A megértés egyegy mosolyával sok ellentmondást és ellentétet hidal át. Nézés1 és' kérdezés közben türelme határtalan. Egy-egy őt lebillcselő uj embertől, egy-egy neki figyelemreméltó dologtól addig nem vonható el, mig a mélyére nem tekintett. Ko'moly beszélgetésre minden percben ép ugy kész, mint mosolygó derűre és tréfára. Az egyik pillanatban, tudós, kutató, nép- és világismerő, akinek simán folyó beszédjét sjzivvel-Iélckkel hallgatjuk, — a következő percben' kacagó diák, a pillanatnyi öröm élvezésének művésze és a jókedv átárasztásában kedves, pajkos gyermekfő, aki a legártatálanabb mókákban leli a kedvét. A1 milyen távolfekvőknek látszanak egymástól, oly könnyen férnek meg egymással: a' férfias szellem érett ereje az ő nyugtalan alkotási vágyával és az örök gyermek a hit fényével örökké pajkos' szemlében. Ilyen Sven Hédin, aki az egész világ előtt sokat nyomó bizonyságot tett a németek 'mellett és aki egy bizalmas óránkban: azt mondta nekem: „Ezt azért tettem1, mert meg kellett tennem: Ha élni ullaszfottum volna, önímagam' .^zömében hazug tettem volna. Jobb ha ezrek szidnak, mintha önmagamat vetem meg." Az a három nap, melyet Sven Hedinnel a vÜszafoglalt, vérrel itatott talajú Przemysl,ben' töltöttem, étetem piros betűs napjai lesznek. Azután R-zezov-ban találkoztam megint