Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-09 / 163. szám

4 DíLMÁGYARORSZAG Szeged, 1915. julius 9. Miért nem mer Itália Németországnak hadat üzenni. (Az olasz király vagyonának nagy részéi Berlinben őrzik. — Az olasz tisztikar fél a német offenzívától. — Az olasz lapokból.) A szegedi közélelmezés. — Külföldi hus behozatala. — (Saját tudósítónktól.) iMai számunkban a közönség köréből vett cikket közöltünk, a mely a szegedi élelmezési kérdést -oly irányba óhajtja terelni, aminőről szegedi vonatkozásban még nem volt szó. Ma azután nyilvánosságra került a szegedi1 'hus- és vásárpénztániak az a terve, hogy közélelmezési célokra Dániából akar húst importálni. A részvénytársaság igazgatója egy 170 kilogrammos próbaszállitmányt hozatott is már, a melynek elkészítési módját most tanulmányozzák. A hus állítólag sütve, paprikásnak és főzelékre kitűnő. A forgalomba (hozatalát a husiparosok utján tervezik és már felajánlották a városi mészárszéknek is. A kicsontozva érkezett hus hozzávetőleges számítás szerint 20 százalékkal lesz olcsóbb a marhahús mai piaci áránál, ami szakértők véleménye szerint a mii húsárainkkal szemben — kicsontozott húsról lévén szó, — 40 százalékkal olcsóbb árat jelent. Marha- és sertéshús kerülne igy darusításra. A terv kétségtelenül tetszetős és az ügy mai stádiumában csak elismeréssel' adózhatunk a hus- és vásárpénztárnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozott. Véleményünk szerint az az eszme, hogy a városi hatóság a fagyasztott húsnak Szegedre való importálásával foglalkozzék, ezzel teljesen elesik. — Nagyon jó kezekben látjuk ennek a kérdésnek megoldását, kipróbált szakembereknél, a kik a dolgot üzleti alapon is kezelik. A hus- és vásárpénztár alaptőkéjét olyan szegedi érdekeltek adták össze, hogy a jelen esetben- a jó eszme felvetése mellett a realizálásnál sem fe'ledkezfhetik meg a vállalat arról a kötelességéről, amely ép a- mai viszonyok között és ezzel az üggyel kapcsolatban terheli. Egyébként a hus- és vásárpénztár részvénytársaságnál a város is érdekelt. A vállalat a várostól vagyont érő koncessziókat .kapott és igy mód-ja lesz a hatóságnak arra, hogy a lakosság egyetemének képviseletében a kérdés végleges rendezésénél szavát latba vesse. Ez szükségesnek látszik annak ellenére, hogy a hus- és vásárpénztár vezetősége iránt, — ép azért, mert ezt a kérdést felvetette, — bizonyára fokozott bizolammal fog viseltetni a város közönsége. GyiUkosvád Ghenadiev ellen. Szófia, julius 8. Gated v-olt -miniszter irja1 a Kumbatiá-ban: Egy szenzációs cikk azt állítja, hogy régebbi pártvezére, Ghenadiev 1907-ben meggyilkoltatta Petkov miniszterelnököt és hogy benne volt a keze a kaszinói bombamerényletben is. Felszólítja a haditörvényszéket, hogy szabadítsa meg az országot ettől a veszedelmes -embertől. Az elsüiyedf CaHbage, Marseille, julius 8. (Havas.) A Carthage gőzös elsülyesztéséröl jelentik: Julius 3-án este nyolc óra után sürü köd ereszkedett a -mudrosi öbölre és a Hellesjfo-k vidékére, ahol a Carthage horgonyzott. A partraszállitási művelet -az est folyamán befejeződött, amidőn a sürü köd védelme alatt egy német tengeralattjáró a Carthage közelébe férkőzött és élsülyesztette a hajót. (Saját tudósítónktól.) Meglepő, hogy az olasz sajtó egyszerre hazafias lett a Dardanellák elleni olasz akció hírére és mindén korrupt mivolta mellett is tiltakozni merészel, látva az- eddigi sikertelenségeket. Ez a körülmény kellemetlen lehet az angol kormánynak, mert ép az olasz akcióra való hivatkozással kérte az angol társadalomtól Asquith a legújabb nagy angol kölcsön jegyzését. -Az, olaszoknak libabőrzik a hátuk a Dardanellák akciójától, mert ez -esetben elkerülhetetlen volna a német ultimátum. Eddig pedig -a legszörnyűbb tojás-táncot járta az olasz kormány, h-o-gy legalább Németországgal szemben megmentse megmaradt -er-kö-lcsi presztízsét, amit igazán nem tudna indokolni, hisz a saját történelmét tiporná1 -még jobban- sárba. Olasz-országnak nagy érdekeltségei vannak Berlinben; az olasz király vagyonának legnagyobb részét Berlinben őrizteti, hasonlóképen több olasz kormány férfiú és arisztokrata. Mindezeknek több bizalmuk volt mindenkor Németországban és- a! német bankokban, mint a saját pénzintézeteiben. Olaszországban- mindig -féltek egy in-agy forradalomtól, minden oka meg volt arra, h-o-gy azt a látszatot őrizze meg legalább, hogy -csak Ausztria ellen visel háborút; maga az olasz tisztikar valósággal fél egy német offenzívától. Ugy látszik, már Franciaországba sem küldik az olasz- hadseregből az enteni-lapck által hangoztatott 600.000 embert, mig az uj rókacsapdákban: Trip-o-liszbani és Albániá.ban csődöt mondott -az olasz sa-cro egoismo. Joffre már kénytelen kiel-égitená a- fran-ciák várakozását azzal a nyilatkozattal: Olaszországtól elég, ha a maga részéről gazdaságilag elzárja a központi hatalmakat. Nagyo-n igényelenek 'lettek -a nagyzás! ibóbo-rtiban tengődő Olaszországgal szemben, -habár, -az olasz száj'hősködésről itélve, tőle sokat vártak. Az angolok az -Olaszországnak kilátásba helyezett milliárdot továbbra is -csak csaléteknek használják. Olaszország kénytelen most uj nagy belső kölcsönhöz fordulni, habár a háborút -megelőzően az uj bud-get tárgyalásakor kitűnt, hogy egy milliárd a deficit. Ha Salandra a „szent önzést" ugy gondolta, akkor -a teljesen- eladósodott Olaszország, nagyobb szolgálatot tett ellenségeinek és legújabb szövetségeseinek, mintha semleges maradt volna. Elérte a belső anyagi katasztrófát, az erkölcsi és anyagi hitel sz-étzüllését, eddigi -bóditó politikájának teljes összeomlását. Az Avanii szerint az olaszok még mindig azon, elmélkednek, vájjon miért is kezdtek ők háborút Ausztria-Magyarország ellen, mikor mindent megkaptak volna háború nélkül? Háborút a világtörténelem kezdete óta ugyanis akkor indítanak, amikor az ország veszedelméről, vagy „nagy célok"-ról v-an szó. Nagy célok alatt az imperialista politikusok értik -egy rabíóhaidjárat időszerűségét, a mikor -fegyvertelen kis népeket lehet letörni, nemzetiségüktől megfosztani s- beolv-asztani az állami és véradóköt-elezettségekbe. Ez vblt mindenkor az orosz recept- s néhány év óta az olasz nagyzási hóbort célja íTripo-liszban. Az olaszok belebetegedtek tult-eng-ő fantáziájukba- és csak rendkívüli kudarcok fogják őket kigyógyitani. -Ugy -látszik, a „győzelmi lávafolyam" olasz földön marad, elp-erzs-eli -magát -a nyugtalanul hadonászó, ekza-ltá'lt, önvesztét kereső nemz-et virágát. Az olaszokat végtelen -osztrák- gy ül ölet ükkel csakugyan lehetett háborúba' vinni, minden- gentleman röstelkedve gondol -azokra a -lehetőségekre, melyek az o-l-asz kormány felelős vezetőit ép ugy, mint az olasz sajtót Anglia és Orosz-ország vak eszközeivé tették. Igen, az-olasz lapok mo-s-t keresik az- okokat, mi-ért -is vannak háborúban. Az egyik szerint: a „német barbárság" miatt. A nagyrészt analfabéta Olaszország m-o-nd-ja ezt, a sötét b-afc-ona, tudatlanság, titkos gyilkosságok, a maffia és camorra hazája. Olaszország egyi-k legnagyobb lapja, mely-et az angol-orosz-francia követségek zsoldosai szerkesztenek, -mostanság volt -képes leírni ezt a hülyeséget:! — Az osztrák-magyar flotta Anoona bombázásakor -egy -lövedékével eltalálta az ancon-ai dómot s- az ottani madonnának azóta kinyílt a szeme, A csodatevő Madonnához most ezrével járnak a hivők. Az o-la-sz sajtó azzal hipnotizálta az entente rendelkezése folytán- a saját .közönségét, hogy „dobbiaini-o combatter-e per la pia grand-e Italáa", a nagyobb Olasz-országért kell harcolnunk. Most kiverték őket Cirenaikából, Trip-O'liszból és Benghaziból, amelyek gyarmatosítása száz milliókba, temérdek olasz katona vérébe került; amennyiben Albániával akarták megnagyobbítani Olaszországot, kiverte őket az após, Ni-kita, a szerbek, a görögök; Da-l-mécia elfoglalása pfed'g csak lebegni f-o-g- ai beteg -olasz fantáziák világában időtlen, időkig. Népszavazás a békéről. Párig, julius 8. A Petit Paris-lennek jelentik Newyorkból: D'Estournelles d-e Con-stant szenátor nyílt levelére válaszolva, kijelenti fíryan, hogy nem akarja tudni, ki -kezdte a háborút, -ellenben azt óhajtja, hogy valamennyi hadviselő állam rendeljen el népszavazást a békefeltételekről és ennek eredményét hozza nyilvánosságra, i A szerb skupstina elnapolása. Nis, julius 8. A sikups-tinát, melyet julius 3-á-ra hivtak -ös-sz-e, elnapolták augusztus tizenötödikéig. A lap-ok azt írták, -h-ogy a legközelebbi ülésszak rendkivül nagyjelentőségű lesz. t A tenger őrsége. Páris, julius.- 8. Az Arjence Havas jelenti Londonból: Falmouthha a napokban megérkezett néhány mentő csónak, amely hatvanöt hajótöröttet -és néhány holttestet hez-o-tt. A szom-oru szállítmány a neveastl-ei vonalon közlekedő Renfrev és ,a jo-hnsoni Lahmore angol 'gőzösök -legénysége volt. Mindkét hajót alig néhány óra lefolyása alatt ugyanaz a német tengeralattjáró sül vesztette él A Renfrev, amely 38 -emberrel igyekezett Marseille,bői Cardifiiba, szombaton délután négy órakor vett-e észre a közeliében félsz in re bukkant tengeralattjárót. A tengeralattjáróról megadták a jelet, hogy a legénység hagyja el -a hajót. Amidőn ez megtörtént, két -lövés találta a Bn-frevet, mely nyomban -elsüllyedt. Hárc-m órával később ugyanez a tengeralattjáró megállította a Lahmore gőzöst. A haj-ó harminckilenc emberrel Bombay -felé igyeíkezett, hatalmas -s/émrak-oinánny-al. A tengeralattjáró itt >is l-eadta a jeleket, de a kapitány megparancsolta, h-ogy a legénység ne mozduljon. A hajó mmeküilini igyekezett, mire a tenger alatt járóról megkezdték a löv-öldö-