Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-01 / 156. szám

Szeged, 1915. julius 1. délmiagyaeország 3 csak honvédek lobogó zászlóikká!' Tirolba mennek, az első, amit az Alföld szülöttei hegyvidéki bajtársaiknak megmagyaráznak: — Amiként fii segítettetek, hogy a musz­kákat a Kárpátokból kiiizzük, ugy -most közö­sen ki fogjuk űzni a taliánt az Alpokból. Egy tiszt levele az Isonzó mellől. Egy pozsonyi ügyvéd, aki mint tartalékos tiszt szolgál az Olaszország ellen küzdő had­seregünkben, érdekes levelet irt haza. — Szakaszommal — irja — -az Isonzo bal­partján helyezkedtem el egy kastély tájékán. A szakasz felével a kastély 24 méter magas tornyán figyeltük az ellenség mozdulatait. Ti­Stockholmból jelentik: Oroszországban a forradalmi mozgalom óráról-órára fenye­getőbb. A szociálisták és általán a munkás­ság lázong; a főváros utcáin lármásan tün­tetnek. Newskiprospakten, valóságos harc volt a rendörséggel és katonasággal, 500-nál több a halott és a súlyosan sebesült. Az oroszok visszaszorítása a Bug-vonaShoz. A sajtóhadiszállásról jelentik: Az utolsó negyvennyolc óra a szövetségeseknek ujabb nagy sikereket hozott, az orosz határon levő Tanév régiótól, ahol József Ferdinánd hadse­rege nyomul előre győzelmesen egészen a középső Dnyeszter vidékéig, ahol az osztrák­magyar csapatok legutóbb elfoglalták a leg­fontosabb átkelőp on-tot Halicsnáí. Azoknak az orosz csapatoknak az üldözése, amelyek Böhm-Emolli és Mackensen hadseregei elől a Bug vidékére igyekeznek vonulni, szintén eredményesen- folyik. Az oro-szok -üldözése közben- olyan p-ontokat értünk eí. amelyeknek visszafoglalására hetekkel -ezelőtt mlég a leg­o-ptimista jóslások sem mertek gondolni. T-o­masovnak és Kamfonfca-íStruimilovának bevé­tele igen nagy jelentőségű és a további- hadi­operációk szempontjából szinte megbecsülhe­tetlen'. 1 i % : í !f:; W A moszkvai forradalom. Berlin, junius 30. -Az-okról az események­ről, melyek junius 10-én este Moszkvában le­játszódtak, most már szentpétervári hivatalos távirati ügynökség is közöl rövid híreket. Az események, melyek forradalmi türil-etés-sé és lázadássá fajultak, hazafias manifesztáció lep­le alatt indultak meg, a tömeg élén a cár arc­képét hordozták és nemzeti himnuszt énekel­tek. Nems-okára kitűnt, hogy a tüntetés valódi pogromnak 'készül, -melynek folyamán nem­csak a német és osztrák, hanem' az összes ide­gen neveket viselő cégeket és házakat is fel­dúlták és kirabolták. Ezt a hivatalos távirat is megerősíti. Az orosz lap-ok, köztük a Novoje Vremja is, junius lOike után- hivatalosan- közölték a város katonai -és polgári kormányzóinak je­lentését, melyben- kiemelik, hogy az idegen alattvaló vagyonát a legen-er-gikusabb ren-d­szabályokkail fogják védelmezni, ijussupov herceg kormányzó gazságnak minősiti a rab­lásokat, amelyekben, beismerése szerint, asz­szonyok. gyerekek és fiatal leányok is részt­vettek. Cselnokoff polgármester a rablásokat hallatlan szégyennek nev-ezi. A moszkvai Rus­koje Szlovo (122-iik számában) azt irja, -h-ogy junius 10-én este Jussupov herceg Adrianov vezérőrnagy, Abolesev katonai parancsnok és Sevenard rendőrkapitány titkos ülést- hívtak össze, melyen kibocsátották a rendeletet, a mely szerint junius ll-től kezdve (Moszkvában z-enliat napig voltunk ,a tornyon, anélkül, hogy az ellenség észrevett vol-na bennünket. Képzel­hető, micsoda pusztítást vittek végbe ágyúink ez alatt a hosszú idő -alatt -az olaszok sor-aiban! Mikor aztán végre észrevettek bennünket, el­kezdték bombázni a kastélyt. Három gránát szedte le a balkont, átverte -a -fal -közepét és oldalát, de mi fenmaradtunk. Egyszerre esak észrevettem, bogy az olaszok a tulső parton lé­vő kor-csmaép-ület előtt felállították az ágyút. Harminc emberemmel sortüzet adtam (— mi­csoda isteni érzés 400 lépésnyire, egy kompakt oélra s húsz-harmincas -csoportokban gomolygó tömegre lőni —) -s távcsövemmel m-egállapitot­tam, liogy az üteg parancsnoka s tiz emberük azonnal felfordult, a többiek pedig a közeli akácerdőbe menekültek. és környékén tilos az utcára lépni este 10 órá­tól reggel 5 óráig, különösebb engedély nélkül. A pályaudvarokra igyekvőknek külön eng> dél'yt kell vál t ani ok. A moszkvai Ruskoje Szlovo a következő­ket irta Moszkva népéhez címezve: „Moszk­vaiak, polgárok, barátaim, testvéreim, mit cselekesztek? Az Ist-en és a 'hatalmas Orosz­ország szent szerelméért, ébredjetek öntudat­ra és' álljatok meg. hogy az ellenség javát szolgáljátok, amidőn lázadást szítotok. Láza­dás 'Orosz-ország, szivében. Mert hiszen min­denütt M-oszkvát tartják Oroszország szivé­nek. Az ellenségnek örömöt, a barátoknak bá­natot okoztok." A Ruszkoj-e Szlo-vo végül a munkásokat inti nyugalomra, majd pedig az asszonyokhoz fordul, hogy nyugtassák meg férjeiket és fivéreiket. -A lap szerint a rablá­sokkal gyújtogatások is párosultak. „Az óriási veszteségek elkerül­hetetlenek." Lemberg: A pétervá-ni Ruskoje Slovo egyik -legutóbbi számában Patrov, ismert orosz iró a következőket irja: A szövetségesek győzelmét nem, szabad kisebbíteni. Nem az a hősiesség, ha kisebbít­jük a veszedelmet, hanem ha bátran szembe­nézünk a jelenl-egii borzalmas harc-ok vesze­delmével. Az óriási veszteségek elkerülhetet­lenek. Csak az a kérdés, hogy célunkat el fogjuk-e érni. Az ellenséges' -offenzíva -célja az volt, hogy Ausztriának Bécset, Magyaror­szágnak pedig Budapestet megmentse és Szilézia felöl- az ellenséges támadást elhárít­sa. Ellenségeink -ezt a céljukat elérték, ebben rej'lik az sikerük és' a m-i balsikerünk. D-e ha el is simerjük ellenségeink áldozatkészségét, vitézségét és sikereit, máig sem szabad őket, lelki erejüket és kitartásukat túlbecsülni, E mellett ők is szenvednek v-ereségeket Gégész Németország ugy -el van zárva, mintha vesz­tegzár alatt lenne. Néha önkéntelenül fölvet­jük azt a kérdés-t, mit tennénk mi az ő helyze­tükben — és ők -mégis tovább küzdenek, de még hogy! Minden kudarcunk alkalmával­miért tehát a bűnös önám'itás, hogy az egész csekélység, vagy miért a határtalan kétségbe­esés és lehangoltság? Vereségcink voltak és lesznek talán még súlyosabbak, mint a mosta­niak; de nem szabad félnünk tőlük. A beigért orosz offenzíva. Milánó, junius 30. Az olasz sajtó m-ég mindig foglalkozik a Lemberg visszáhóditá­sávail teremtett uj helyzettel. -A szociálista la­pok kivételével valamennyi újság megegyezik abban, -hogy Lemberg elvesztése ném jelenti az -orosz haderő -S^tzeo-mlását, sőt éppen ar­ról van szó, hogy a szétforgácsolt erőket uj offenzívára gyűjtsék össze. A Stampa szerint Lemberg visszavételéből tisztán erkölcsi hasz­nuk van a német és- osztrák-magyar seregek­nek, mert a kellő időpontban uj orosz offen­zíva kezdődik. A nyugati küzdelem. Berlin, junius 30. A nagy főhadiszállás jelenti: Az Arras melllett tegnap sem voltak nagyobb ellenséges vállalkozások. Ellenben további sikereket értünk el az ellenségnek azon árokrészekből való elűzésében, amelye­ket heteken át tartó erőlködései folyamán tőlünk el tudott ragadni. Az ellenség egy elő­retörését a Labyrintusban visszautasítottuk. E hónap 26-i'ka óta az! ellenség a Maas-ma­gaslatokon Les Epargestöl nyugatra, csak­nem szakadatlanul intézett támadásaival hasztalan kísérli meg, hogy az általunk el­foglalt állásokat ismét visszaszerezzet. Teg­nap is négy heves előretöréssel próbálkozott, amelyek nagy veszteségei mellett meghiú­sultak. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Arras bombázása. Genf, junius 30. A bombázás következté­ben, amelyet a nemietek éjjel és nappal, sza-. kadatlanuil folytatnak, Arras város északi ré­sze lángokban áll. A külvárosokban, ah-ol a szövetséges csapat-ok áldásai vannak, szintén tűzvész dühöng. A bombázást azért vezették ily elszántan a németek, hogy megakadályoz­zák francia részről a retaboli-rozíást. Sucheznél és Neuviilenél a francia csapatok erőfeszités-e alább hagyott. Joffre -egyik legutóbbi jelen­tése beismeri, hogy a németek C-alo-nn-en-ál fontos francia állás-okba hatoltak. A franciák 85.000 embert vesztettek. Zürich, junius- 30. A Tagesanzeiger jelen­ti: M-ost már nem kétséges, h-ogy a nagy fran­cia áttörési -kfcértet Arrastól északra az -óriási áldozatok dacára kudarcot vallott. A francia veszteségeket 85.000 emberre becsülik. A -né­met oldalon erőteljesebb -eltenoffenziva észl-ed­h-ető. El,tagadhatatlan, h-ogy ugy a 'katonai, mint a politikai általános- helyzet a legválsá­gosabb. Franciaországban és Oroszországban a békevágy egyre erősebb s csak az újra fel­sarkaotyuzott -győzelimiji remények bírják azt itt-ott elnyomni. -A német és magyar-osztrák győzelmek folytatása a békepropaganda ügyét lényegesen elő fogja segíteni A belga kormány és a pártok. Brüsszel, junius 30. iA belga kormány most Havre-ban székel, -működése általában­nem elégíti ki a belgákat. A hágai, rotterdami és dondoni bel-ga la-p-ok állandóan kritizálják a kormány tevékenységét, különösen a liberá­lis újságok tiltakoznak az ellen, hogy a kor­mány protekciós politikát üz és mentesiti ka­tonai szolgálat alól azokat, akiknek jó össze­köttetésük van. Az egyik lap megírja, hogy egy protekciós fiatalembert a minisztérium palotájában rejtegetnek, hogy a harctérre ne kerüljön. Panaszkodnak, amiatt is, hogy a vezető -politikusok d-orbézolnák és- lustálkod­nak, mialatt a beteg és rokkant belga katonák Forradalmi összetűzések Oroszországban

Next

/
Thumbnails
Contents