Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-01 / 156. szám

4 Szeged, 1915. julius 1. A szegedi könyörgő körmenet. (Saját tudósítónktól,) Egész Szeged ott volt a -Péter és Pál napján tartott könyörgő körmeneten:. A vidéki városoktól, a környék falvaiból* a tanyákról ezrével jöttek be az alföldi- metropolisba. Fegyvereink -győzelmeért könyörögtünk. Az ünnep túlnőtt egy felekezet kei-étin; vallásos, bittel teljes proceszszus volt, a magyarság könyörgése. Ép ez adta meg rendkivül! jelentőségét. A magyarok Istenéhez fordultunk, alázatos szívvel* de rendületlenül, bizva. Aki ezer év óta megtartott bennünket, ma is -segit, — ezt hittük és hisszük, m-a jobban, mint valaha. Csanád püspöke is eljött megyéjének legelső helyére, a hol együtt látta egész -Szegedet, kicsinyeket, nagyokat, katonákat, civileket, sebesülteket, a városban időző cseheket, szerbeket papjuk vezetésével, megjelentek a protestáns leiki pásztorok: Szeged ilyen bensőséggel, ilyenlelki tartalommal sohasem egyesült, mint ma* Magyar város ilyen impozáns módon soha nem nyilatkozott meg. A nagy időkhöz méltóak igyekeztünk 1-enni és érezzük, hogy a könyörgés megnyugtatta a lelkeket, -erőssé tette a szíveket-. Délután öt órakor kezdtek gyülekezni az emberek a Templom-téren. Az öreg, Demetertemplom külsőleg is díszben állott. Lassankint az egész Gizella-tér is megtelt, valamint a szomszédos utcák is. Az egész város lobogódiszben ragyogott. Az-okon, az utcákon és körutakon, merre a körmenet később elhaladt, a házak mindegyikén magyar zászló, itt-ott szövetségi -is, lengett, az ablakok virágosak voltak és tömve emberekkel1. És az útvonalon mindenütt sorfalat állottak azok, akik már nem csatlakozhattak a bel-áthatatlanül hosszú menethez. Példásan- ment minden: a rendezés nagy munkáját már hetek óta készítették el a kathoLkus -egyesületek vezetői: dr. Raskó Istvánné, dr. Nagy Aladárné, dr. Dobay Gy-ul'a és dr. Lippay György és a segítségükre siető száz tagú rendezőbizottság. A kör-menet az utolsó percig a legtökéletesebb rendben folyt l-e. anélkül, h-ogy -egyetlen- zavaró incidens is élőfordult v-ol-na. Ahogy megérkezett dr. Glattfelder Gyula püspök a papsággal, nyomban kezdetét vett-e a templom -előtt .felállított bárs-ony drap-ériás oltár előtt az ünnepélyes litánia. Ennek keretében' a püspök az -oltár előtt felállított szószékről -magasszárn-yalásu háborús beszédet tartott. — Krisztusban szeretett hiveim! — kezdte, — két 'hadsereg küzd -Magyarország életéért és jövőjéért: az -egyik a határon áll és védi ennek az országnak .sértetlenségét, a másik itthon dolgozik; az vérét ontja s vérénei? hullásával avatja ismét -oltárrá a -m-i határaink bérceit; ez itthon verítékkel öntözi a haza hantjait s termékenyíti meg rónáit. — Az visszaveri az életünkre törő ellenséget, ez idehaza hizto-sitja az élet és -a nemzet hold-ognláisát. Bármily különböző azonban a két serég harcmodora, bármily különbözőik eszközeik, -egyben megegyeznek, -egyiben -szivük összedobban. Közös a cél, közös a. remcn)), amelyre törnek, hogy éljen a földön a magyar, hogy ragyogjon királyának koronája és boldog legyen népének lelke, érzülete. Majd igy fejezte be Glattfelder püspök: — Köszöntünk arany kalásszal ékes rónaság! Kösz-öntiink annyi -erőfeszitésnek s aggodalomnak gyümölcse! Köszöntünk magyar föld, mely nem hagytad cserben népedet. De köszöntünk mindenek felett hatalmas Ur és Isten, ki áldást adtál, hogy élihesisMk, de -ez -esztendőben áMá-scddal rra iő erőt adtál, hogy győzhessünk. Kedves Hiveim! Magyar Véreim! Van jogunk örvendezni, fan okunk hálát adni. -Három gonosz haditervet dolgoztak ki ellenünk s mind ,a bárom csődöt mondott. Háromszor ítéltek 'halálra bennünket s mind a 'három ítélet után él a nemzet e hazán. És él azért, .mert el nem hagyta az Ur.at s az Ur sem haigyta él őt. Szóljon azért az ének s emelkedjék ég felé; lobogjon zászlónk s hirdesse győzelmünket; nyíljon meg a .szivünk s r-epeisaen Isten félé; induljon meg győzelmi menetünk. Mert győzelmi menet ez, Isten kegyelmével nagy veszedelmekből megmentő győzelem diadalútja s végig ,az uton hangozzék imádságunk, hogy e •felvonulásunk csak élőképe legyen annak ,a nagy örömökkel teljes végső győzelmi menetnek, melyet az Ur csodalatos -erejének végső ajándéka gyanánt dicsőséges harcok után meg fog adni e benne bizó nemzetnek, A-inen! A püspök bes-zéde után á katonazenekar •eljátszotta a Himnuszt, melyet az emberek ezrei énekeltek, majd. Breisach -Béla plébános -elmondotta a minden szentek 1-itárnáját, a püspök az Oltáriszentséggel áldást adott, Hajabács László belváros! kántor belekezdett az „Üdvözlégy Krisztusunk" c. -egyházi étiekbe és megindult a hatalmas menet a Gizella-téren, Tisza Lajos-köruton a Takaréktár-utcáig s -onnan a Széchenyi-téren-, 'Kárász- és Jókaiutcán és Gizella-téren vissza a Témplo-m-térr-e. Elől haladt négy díszruhás lovas-rendőr, utána a tanulóifjúság zászló alatt, majd a katonai zenekar, egyesületek és körök zászlóik alatt, a szegedi plébániák -férfi hivői, a fehérruhás leányok lámpákkal, a papság az- Oltáriszentséggel, mellettük két oldalt -a Szege-d-i Kathol-ikus Nővód-ő- -ós Oltár-egylet hölgytagjai -párosával, a városi és- katonai hatóságok, bíróságok, állami -és egyéb hivatalok, hitfelekezetek, a Szegedi Kath-olikus Kör, a lábbadözó katonák és végül a szeg-edi plébániák1 nőhivői. A baldachin1 aillatt az Oltáriszentség-et a püspök vitte. Mellette haladtak jobbról- és balról: Pacha Ágost -c. püspök, titkár. Várhelyi József, Breisach Béla, Zadravecz -István, Niedermayer Antal, Barmos György és a íerencrendi növ-endélkek. Nyolc órakor ért vissza a menet a Templom-térre, midőn Zadravecz István feren-crendi házfőnök a következő beszédet tartotta: Szeged és környékének könyörgő -ezrei. Kedveseim! Ott ahol most orgiát ül a perfidía, ott ahol a szószegés setét odúiból mintegy uhogva kiáltják miféléink a háborút, ott ama szép földön termett a következő kis legenda: A XIII. -században, amikor a gve-lfek -és gibellinek vivták rémes csatáikat, egy rakoncátlan tömeg rohan -egyenesen ama régi házikónak, amelyben szent Grál lakott szüzeivel. Amidőn a beteg főnöknő hallotta ,a közeledő rémes esata zaját, fölkél betegágyából, .a templomba vánszorog, kiveszi nő létére, de benső inspirációra, kezébe ragadja a legníéltóságosabbat s vánA DÉLMAGYARORSZÁG legújabb és legérdekesebb táviratai ha kikerülnek a kórházból, kenyér nélkül maradnak. Az Indepo-ndan-ce Belge felháborodással irja, h-ogy a rokkant katonáknak az uniformisát is elveszik, ugy, h-o-gy 'rongyokban járnak -és koldulnak az utcasark-okon. A 'vakokkai, bénáikkal senki' sem' törődik. Az Unió és Németország tárgyalásai. Washington, junius 30. A külügyminisztérium közzétette a ju-nius 24-én a német kormányhoz intézett jegyzék szövegét. A jegyzék felszólítja Németországot, ne vonakodjék tovább közvetlen és diplomáciai tárgyalásokba bocsátkozni a William Frye elsülyesztés'ével kapcsolatban Amerika részléről' támasztott igényekről. A jegyzék kifejti, h-ogy miután Német-ország -az elsülyesztésért a felelősséget elismeri, döntőbírósági tárgyalás fölösleges. Az Egyesölt-Állantok nem ismeri el a ném-et kormánynak azt az álláspontját, hogy Németországnak jog.a van dugárunak amerikai hajókon- való szállítását azzal -lehetetlenné ten'ni, hogy a dugárut és az :azt s-zállitó 'hajót elpusztítja. Románia leszerel? Berlin, julnius- 30. A Berliner Lokalanzeiger szerint az utolsó romám minisztertanácson Bratianu -a diplomáciai tárgyalások állását ismertette. Szeri-n-te -ez-ek még két hónapnál tovább is eltarthatnak. Bratianu ennélfogva a hadsereg részleges leszerelését és a katonák szabadságolását indítványozta. Ezt az indítványt elfogadták. Statárium Romániában. Bukarest, junius 30. A román kormány azzal as záradékkal foglalkozik, h-ogy kihirdet; a statáriumot. Ezt a hírt -először a Dimineata és az Adeverul két orosz-párti orgánum közölte, -de ma .m'á-r a többi -lap is közli. A kormány •téjnyjleg -mindem intétzkjedéstj mégt-eisz, hogy csak olyan- mozgalmak történhessenek meg, melyek t-etszenek -neki. Görögök az olasz politika ellen. Athén, ju-nius 30. Az -i-tteni lapok az egei tenger szigeteiről híreket kaptak, -melyek szerint ,az olaszok a görög elemek rendszeres kiirtását folytatják. Azok a nehézségek, melyeket az olasz, hatóságok a görögök -elé gördítenek, Immár elvisel-h-etetlenak. A török kamara elnöke Bukarestben. Milánó, junius 30. A Corriere delta Seranak jelentik Bukarestből: Adel Gy„ a török kamara elnöke, berlini útjáról visszatérve, meglátogatta Bratianu romára miniszterelnököt. A megbeszélés egy óra hosszat tartott és azután a kamara -elnöke a német követet kereste feli. Japán-amerikai egyezmény. Pcterván, junius 30. A Japan Times-nek n-ewyo-rki jelentése szerint aláírták a japánamerikai egyezményt, amely a japán-,kimai szerződéssel kapcsolatban áll. Az egyezmény lényegben megújítása az 1908-ban -kötött 'hasonló megállapodásnak. nappal: kiadóhivatalunk és a Békéi hirlapiroda kiraka:-: tában, :-: esle: a Korzó-moziban, Hass, Korzó, Európa, Royal-kávéházban és a Haggenmacher vendéglőben olvashatók.