Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-27 / 178. szám

Szeged, 1915. julius 27. \ DÉLMAGYARORSZÁG. 3 ha kell folytatnia. A World .hasonló szellőm­ben ir. A Journal de Cammerce kijelenti, bogy a. jegyzék erélyes, hangon Van. foigaL­imazva. 'Következtetni lehet belőle, hogy .nem várnak egyebet, mint bogy .Németország en­ged. A Newyork Times irja: Bátran, és el­szántan adott kifejezést Wfeon és Lansing az amerikai, nép belső meggyőződésének, a. mely abban áll, .hogy elérkezett az ideje vé­get vetni a hoszadalmas vitatkozásoknak. Az entente érdekei. Zürich, julius 24. A Neue Züricher Zci­tung-nak jelentik Moszkvából: Eddig az egész ország zúgolódott a francia offenzíva elmaradása miatt. Most azután egyes kor­mánylapok enyh i te ni iparkodtak a többi orosz újság éles. kritikáján. A Ruszkoje Slovo vezércükkbeni foglalkozik a kérdéssel és a többi .közt ezt mondja: A szövetségesekben kételkedni árulás a közös cél iránt. Amig az oroszok az ellenséget igyekeznek feltartóz­tatni, azalatt szövetségeseink értünk vérez­nék a Dardanelláknál, amelyet a mi érde­künkben forszíroznak. A három Bratianu. A Vossische Zeitung Bukarestbe küldött tudósítója, Rotheit Rudolf, a következő ér­dekes jelleimképét ad.ja Románia mai vezető, kormányzó politikusainak: — Bratianu miniszterelnök minden élő állaimférfiunál jobban érti azt a művészetet: hogyan kell sok szóval semmit (mondani. — Órákhosszat tud tanácskozni ( iha nem ke­rülheti el a látogatására és megnyerésére siető diplomatákat) de ezek a miniszterelnök szobájából távozóan semmivel sem lettek okosabbak, mint amikor a .küszöböt átlépték. A külpolitika elhatározó kérdéseiben még saját minisztertársaivá! széniben is zárkó­zott Bratianu. A román külügyek intézését névleg más miniszter látja el, de a valóság az, hogy .minden fontos szál Bratianu és Ferdinánd király kezében fut össze. Ugyan­ez a helyzet a szomszédos Bulgáriában is, a hol szintén az uralkodó: Ferdinánd cár és miniszterelnöke: Radoszlavov dolgoznak, minden nyilvánosságot kizárva, a külpoliti­ka,i kérdésekben. Bratianu Jon egyszerű, de jól szituált életet folytat. Reggel nyolc órakor kel, ke­veset szerepel a nyilvánosság előtt, vissza­utasít minden esti szórakozásra szóló meg­hívást és akármi történjen: tiz órakor este aludni tér. Nyugodtan alhat, mert testvérei őrködnek álma és az állam ügyei mellett. A Bratianu testvérek: Jon, Dinu és Vintilla örökölték a román állaimot atyjuktól, az újjá­született Románia legnagyobb állami ér,fi át ól. Az idősebb Bratianu volt néhai Károly ki­rály miniszterelnöke is, ő vezette a román, államügyeket az orosz—törők .háború ide­jén is, amikor meg kellett érnie azt a fájdal­mat, hogy Oroszország Románia hűséges tá­mogatását Besszarábia elrablásával hálálta meg. Oroszbarát érzelmeket már csak az­ért sem lelhet keresni a Bratianu-cSaládnál. Romániában azt mondják, ihogy , ahol egy Lahováry van, ott a konzervatív párt. Ép igy a Bratianu név a liberálizimussal for­rott össze. Bratianuék az urai és parancsolói a liberális pártnak és miután ez az egyetlen, erősen összetartó nemzeti párt: egyutCal egész Romániának is. Befolyásuk még akkor is elhatározó volt, amikor a kormányra a konzervatív párt jutott. A román konzerva­tív pártról egyébként tudnivaló, hogy örö­kösem bomladozik, frakciókra szakaid, amint ép a legutóbb a Marghiloman és Filipescu vezetése alatt csoportokra oszlott a párt. A miniszterelnök testvérei: Bra-tianu Dinu és Vintilla bankigazgatók, a két legna­(Saját tudósitónktól.) Tudvalevő, Ihogy a hatóság, száz vaggon buza vásárlását tervez­te. Szombaton ujabb táviratban kérte .a pol­gármester a minisztertől a vásárlási, engedély megadását. Hétfőn érkezett a válasz ugyan­csak táviratilag, amely szerint a miniszter egyelőre 100 vaggon buza vásárlására adott engedélyt, amit Szegeden és a környéken vá­sárolhat a város. Az őrlésre vonatkozólag a •hétfői tanácsülés ugv határozott, hogy mivel a Baek-malom az őrlést lemondotta, az ösz­szes szegedi malmokkal fogja végeztetni a munkálatot ós ennek megbeszélése végett ér­tekezletre 'hívja össze a malomtulajdonöso­kat. Értekezlet lesz továbbá kedden a. keres­kedelmi és iparkamarában is, amely alkalom­ból a hatóság letárgyalja a lisztkercskedők­kel a közönség lisztellátását és a kicsinybeni eladási árakat is megállapítják. A kicsinybeni maximális árak megálla-pi­tásánál természetesem figyelembe veszik a miniszter legújabb rendeletét, amely vasár­nap jelent meg a hivatalos lapban. Szegedre, a nagybani árusításnál, az alábbi megállapí­tás vonatkozik: Duna—Tisza köze: Bács-Bodrog, Cson­grád', Jász-Nagy-Kun-Szolnak vármegyék, Baja, Hódmezővásárhely, Szabadka, Szeged, Újvidék és Zombor törvényhatósági joggal felruházott városok. Legmagasabb ár mé ter­niázsánkint (100 kilogramm): Nullás liszt 77.— K­Főzőliszt 59.— K. Kenyér liszt 40.66 K. Korpa és hulladék . . . 18 — K. Rozs liszt 41.61 K. A miniszter általános! vonatkozású ren­delkezéseit itt közöljük: A rendelettel megállapított legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a ra­kodóállomáshoz való szállítás kötségét is, métermázsánként (100 kg.) tiszta súlyra zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. A leg­magasabb ár -zsák nélkül lévén, értendő, az eladó a zsák súlyát az eladott liszt súlyába nem számithatja be. Az eladó ,az általa szolgál­tatott. zsák árát külön felszámithatja. A zsákért felszámítható legmagasabb árat a kereskede­lemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. A vételár esetében .a megállapított legma­gasabb áron felül követelhető .kamatnak ka­matlába legfeljebb 2 % -kai halad,hatja meg az Osztrák-magyard Banknak az ügylet megköté­sekor érvényben állott váltóié,számi tolási ka­matlábát, A rendelettel megállapított legmagasabb árak 1915. julius 25. napján lépnek életbe. Ezen a napon tul .tilos búzalisztet és rozslisztet az 5. és 7. §-okban meghatározott árusítás kivé­telével drágábban árusítja vagy vásárolni an­nál az árnál, amelyet a jelen rendelet legmaga­sabb árul megállapít arra ta helyre nézve, ahon­nan az eladás történik. Az 5. paragrafus, szerint 113/1915. M. E szániu rendelet értelmében előállított liszt kész­leteiknek 1915. evi augusztus hó 15. na.pjáig megengedett forgalonibahozatalával ,az 1114/1915. M. E. .számu rendeletben megállapított árakat •szabad felszámítani. Aki búzalisztért v.agy rozslisztért ,a meg állapított legmagasabb árnál magasabb árat, vagy a legmagasabb áram felül a jelen rende­gyobb román pénzintézet élén állanak. Dinu a román földhitelintézet vezérigazgatója, Vintilla pedig a Román Bank-é. Mindkét in­tézettől egész sora a kisebb bankoknak függ, amelyeket ép ugy, mint intézeteik vidéki fiókjaival Bratianu Dinu és Vintilla kezük­ben tartják az egész romániai gazdasági életet. let szerint fel nem számítható bármilyen mel­lékszolgáltatást követel, elfogad, ígértet vagy adat a, maga v.agy harmadik személy javára, úgyszintén ,az is, aki ily lisztért a megállnitott legmagasabb áron felül a jelen rendelet sze­rint fel nem Számítható bármily mellékszol­gáltatást ígér vagy szolgáltat az eladó v,agy harmadik személy részére, .az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándékosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módom közremüködmek .abban, hogy az árusí­tással megbízott .alkalmazottja, vagy az eladási közvetítő más személy a búzalisztért és rozs­lisztért követelhető legmagasabb árat megálla­pító korlátozást kijátsza v.agy meghiusítja, vagy az bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meghiúsítására irányuló eljárását bár mely módon elősegíti, vagy eltitkolja. E kihá­gások mint rendőri büntető bíróságnak, a szé­kesfővárosi államrendőrség működési terüle­tén pedig a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. A 7. paragrafus szermt ha a rendeletben meghatározott liszt árusítása a Iközvetlem fo­gyasztás céljait szolgáló forgalomba .kicsiny­ben való, vagy részletkereskedésben történik, az eladó csak olyan árakat számithat, amelyek a megállapított legmagasbb áraknál nem aránytalanul magasabbak. Az ez ellen vétőket az 1914. évi augusztus hó 5. .napján 5600/1914. B. M. eln. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet 4. §-a értelmében kell büntetni. 8. A jelen rendelet életbelépésével ha­tályukat vesztik az 1114/1915. M. E. számu ren­deletnek mindazok ,a rendelkezései, amelyek ® búzalisztéi" és rozslisztór követelhető legmaga­sabb árakra vonatkoznak. A m. kir. minisztériumnak 2.726 1915. M. E. számu rendelete a közfogyasztásra szánt buza­és rozsliszt előállításának és forgalombahozata­lának uj szabályozásáról, 1. Malomvállailatok — a 6. §-ban emiitett vámőrmai ok kivételével — búzából és rozsból csak az alábbi 2—4. §-okban megbatározott minőségű iiisztfajtáka.t állithatják elő s az e gabonanemüékből való liszt tekintetében a je­len rendelet hatályának idejére esa.k az itt meghatározott minőségű lisztf.ajták szállítása iránt vállalhatnak kötelezettséget. Nem malomvállailatok .az eddigi szabáyok­.nak megfelelő lisztf.ajtákat csak 1915. évi augusztus hó 15. napjáig bezárólag árusíthat­ják. Ezen a .napon tul búzából és rozsból ál­talában .csak a jelen rendeletnek megfelelő liszt­fajtá.k.ait szabad áruba bocsátani, eladni, v.agy bármely más módon forgalomba hozni. Egyes törvényhatóságokra nézve ,a keres­kedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg ,az előbbi bekezdésben említett ha­táridőt indokolt esetekben meghosszabbíthatja. 2. A 20 %-nál nem több idegen keverákes tartalmazó, hektoliterenkiiit 75 kilogrammos sulyminőségü búzát az egynemű korpa és hul­ladék elvonása után annak figyelembevételével, hogy takarmánylisztet előállítani tilos, 78%-ra kell kiőrölni. Száz vaggon búzát vásárol Szeged. — A buza- és rozsliszt uj makszimális árai. —

Next

/
Thumbnails
Contents