Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-27 / 178. szám

4 A szegedi Vörös Kereszt vasárnapi ünnepe. (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk már arról, hogy a Szegedi Vöröskereszt az ujszegedii vakok intézetében kórházat rendezett be. A kórház vasárnap délelőtt díszes, mintegy fcétczáz .főnyi közönség előtt, választmányi díszülés színhelye voílt abból az alkalomból, hogy Nónay Dezsőné által rendezett ápolónői: tanfolyam hallgatói, az önkéntes ápolónői fogadalmat letették. Tiz órakor a díszteremben, amelyben orgona is van, Kántor Jenő tábori plébános misét szolgáltatott, majd szentbeszédet tartott, lelkesítvén a .sebesülteket. Ezután következeti a díszülés. Az elnöki széket Veress Károly elnök és özv. Worzsikoxvszky Károlyné foglalták el. Mellettük ültek báró Gerliczy Félix, Vöröskeresztes főmegbizott-betyettes! és dr. Lugosi Döme egyesületi titkár. Az elnöki emelvénytől jobbra és balra ültek a felavatandó önkéntes ápolónők fehér, ápolónői köpenyben, fehér főkötővel: Abaíffy Rózsi, Mayer Emília, Szüts Lili, Magay Ilonka, Bóra Árpádmé, Princz Károlyné, Kliement Antalné és özv. Nagy Feremcn-é. A közönség a behordott, székeken, a sebesültek az ágyakon. Feszült figyelemmel várják az érdekes aktust. A közönség soraiban a Vöröskereszt választmányán kivül katonatisztiek, orvosok s ápolónők fehér köntösben. Megjelent a szegedi tartalék-kórházak parancsnoka, dr. Tóth József főtörzs-orvos is. Veress Károly megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket és röviden ismertette az önkéntes ápolónők tanfolyamát, amelyet Nónay Dezsőné agilitása hozott létre. A tanfolyam vezetője és előadója, dr. Kovács József, az ujszegedi kórház igazgató-főorvosa volt. A tanfolyam tiz résztvevővel május 1-én indult meg s a vizsgát mind a tiz ápolónő sikerrel letette julius 3-áin. Ez volt a szegedi Vöröskereszt harmadik önkéntes ápolónői tanfolyama. A fogadalom letételén betekségük miatt nem jelenhettek meg Benediikt Ferencné és dr. Várady Erzsébet. Az elnöki megnyitó utáni dr. 'Lugosi Döme titkár az önkéntes ápolónők tanfolyamának befejező, ismertető előadást tartott „A genfi konvenció és a Vöröskereszt" fimmet. Előadásában ismertette a 'hadegészségügyi nemzetközi intézmények és szerződlések történetét. Érdekes részieteket olvasott fel a 'porosz—francia és az orosz—török háború borzalmairól. Majd előadását igy fejezte be: — Az önkéntes ápolónő ia Vöröskereszt katonája. Fegyvere a tudás, a szeretet és: szivének jósága. A Vöröskereszt működése enyhíti a háború borzalmait. Letörli a környékét, segélyezi a hadbavonultak hátrahagyottait, ápolja a betegeiket és sebesülteket, gondoskodik azokr ól, akik r okkan tan, csonkán, bénán kerültek Ihaza a harctérről. Hogy mindezt elérjük és intézményeinket tökéletesebbé fejlesszük, mindannyiunknak kötelessége. Részt kell vennünk a közös munkában, mert csak ugy érjük el a modern háború egyik nagy követelményét, a hadsereg utánpótlásának előé

Szeged szab. kir. város ngelviskolájának igazgatósága (Városi felsőkereskedelmi iskola) tisztelettel értesiti a város közönségét, hogy a nyelviskolában a tanítás ez évben kivételesen már augusztus elsején Ml veszi, Gyakorlati (társalgási módszer) német, francia, angol, olasz, magyar, román nyelvekből kis csoportokban kezdők és haladók külön-külön. Irodalmi a nuelutanlfűl, wlutaiii vizsgálatra elit (szili kurzusok. Német levelezési és gyorsirási tanfolyamok. Modern és felnőtteknek is kénvelmes berendezés. Beiraikozások julius hó 26-ától kezdve délután. Telefon: 834. sz. Tanári kar: Fülöp Boriska k. a. Vigné Chevalier Antónia urnö Párisból, Pogány Margit k. a. Jakab Dávid, Dr. Striegl József, Kovács Samu. Igazgató: Jakab Dávid. DÉLMAGYARORSZAG. mozdítását, a betegek és sebesülték mielőbbi meggyógyitásávai. Ha ez sikerül, bátran, állhatunk ősz királyunk, egyesületünk legfőbb védője elé s nyugodt lelkiismerettel, emelkedett szívvel mondhatjuk: Mindent megtettünk. Az előadás után, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott, az elnök ismertette az, önkéntes ápolónők kötelességeit, majdi következett a fogadalom letétele, A fogad alcím felolvasott szövegét az önkéntes ápolónők szivükre tett kézzel mondták el áhítatos csendben. A közönség lelkes örömmel kívánt szerencsét az uj önkéntes ápolónőknek, akik egyben megkapták bizonyitványaikat és a hivatalos karszallagot. Veress Károly elnök zárszóban a központi igazgatóság nevében is megköszönte d'r. Kovács József főorvosnak a tanfolyam vezetését. Az ünnepi hangulat az ülés után is megmaradt; a kórház vezetősége délelőtti ozsonnára marhapaprikiással és sörrel vendégelte a kórház betegeit és 'sebesültjeit. Hadat üzent a tanya a városnak. — Az uj makszimális árak. — (Saját tudó silónktól.) A maximális árak újból való megállapítása céljából hétfőn délután újból bizottságot hívott össze dr. Szalag József főkapitány. A bizottság a rendőrség eddig összegyűjtött tapasztalatait értékesíteni kívánta és ezért ugy határozott, hogy a szárnyas jószágok ujabb maximális árait, csak próbavétel és vágatás után fogja megállapitam hogy igy az élő és tisztított állat árait kellő összhangba hozhassa. íA tojás darabja 9, a tej literje 32, a fölözött tej literje 16, a burgonya kilója 16 fillér maradt. Megállapította ezenkivül a bizottság, hogy ,a vöröshagyma szárnélkül 50 fillér, a foghagyma kilója 70 fillér, lesz. A tök kilónként való maximálás árát is próbavétel utján fogja véglegezni a bizottság. Az uj maximális árak szombaton lép nek életbe. Dr. Gerle Imre felszólalása kapcsán érdekes vita fejlődött ki arról, hogy ,a tanya álláspontja mennyire jogosult. ,Gerle körülbelül a következőket mondta: — A magas munkabérekben látom az okát annak, hogy őszre már aligha lesz aprójószág. A napszám egy-egy napra öt korona, viszont a tojásért a szegedi piacon 9—10 fillért ktap a panaszt. Ilyen körülmények között :ne,m fognak csirkét termelni, ment amiig a tojás ára nagyon magas, addig a munkabér is annyival nagyobb, mit béke időben volt ugy, hogy a tanyai embernek általában nem jó üzlet az aprójószág tenyésztés. Harminc napra 150 koronát kap egy ember. Ha ezt az időt csirke tenyésztéssel tölti, ezt ,a pénzt nem keresi meg. Gerle Imrének ezekre a fejtegetéseire a főkapitány a következőket mondotta: — Lehet, hogy sok igazság van abban amit a bizottsági tag ur elmondott; legtöbb igazság azonban az, hogy a tanya hadat üzent nekünk. Kinyomoztam, tudom, hogy Feketeszélen a gazdák összejöttek és elhatározták, hogyha ml az ár maximálását fentartjük, akkor ők nem fognak árut Hozni a szegedi piacra, Ugyan igy tettek a Zákányban és egész Alsótanyán. Érdekes még, hogy Gerle, akiről köztudomású, bogy a tanya-világot jól ösmeri amellett volt, bogy a kilónként való árusitást a tanyaiakra is kötelezővé kell tenni. Azzal indokolta ezt az .álláspontját, hogy a paraszt mielőtt bejön a várasba, otthon úgyis ineginér mindent. Szeged, 1915. julius 27. Orosz foglyok a háború ellen izgatnak. — Saját tudósítónktól. . — Nincs párja az egész, világon a magyarnak. Az ellenséggel szemben a harcmezőn rettenetes és rettenthetetlen1, idehaza a fogoly ellenség iránt pedig a naivitásig jószívű. A múltkor ál-humanizmusnak jeleztem népünk* nek az orosz foglyokkal szemben való viselkedését, most meg éppenséggel veszedelmesnek mondom. Állítom ezt részben a magam személyes tapasztalatai, részben szavahihető, komoly emberek megfigyelései alapján. A minap Arad megye néhány köizségében jártam. Borosjenőn és Pankotán vasárnap. Itt és mindenütt, ahol csak orosz foglyok vannak, a legmesszebbmenő szabadságot élvezik. Egy részük .a templom körül csoportosul, mások a korcsmában szórakoznak. Pankotán iátiam, amint a templom előtt a mii embereink a foglyokkal kedélyesen' társalognak. Kíváncsian közéjük állok én is- Érdekel, miről beszélgetnek. Besszarábiai román az, egyik fogoly és igy megértem. — Szorul most a kancája a testvéreiteknek, — mondja a pankotai magyar román nyelven. — Mert hát a román itt a közveti tő nyelv, .akárcsak a diplomáciában a francia. — Az oroszokat azért nem lehet legyőzni, mert .annyian vannak, mint a puszta homokszeme, erősiti a fogoly. — Hát az igaz, hogy sokan vannak! —• hagyja rá a magyar. — Lehet, liogy igazad van! A beszélgetésben szünet áil be. A magyar elgondolkodik egy darabig, majd megszólal megint: — Hát akkor minek a fenének is harcolunk, mikor annyian vannak? Sck lad disznót győz. A mi magyarunk lelhetett olyan negyven év körüli. Egész külseje azt mutatta, hogy be van már sorozva ö is, mint volt B) alosztáiybeli mépiföllkelő. 'S ebbe a leendő katonába és harcosiba, íme, egész szabadon beleplántálta az orosz fogoly a kishitűség bacillusát. Ugyanakikor azonban sokan, állották körül a foglyokat, olyanok, akik nem mondták ki szóval, mit gondolnak. Vájjon mást gondé !.ta.k-e? Aligha. Benéztem a korcsmába. Boroztak. Parasztgazdák .és orosz foglyok vegyesen:. Pénze van bőven a> parasztnak, hát fizet. Ha az egyik, fél litert rendel a foglyoknak, egész literire! dupláz rá a másik. Isznak és barátkoznak. Az egyik asztalnál három aratási szabadságon levő katonánk ül. Nézik a foglyokat: — Igy aztán érdemes fogolynak lenni! sóhajt fdl az egyik katona. — Oroszországban a mieinknek nem ilyen dolguk van ám! veti ellen a imásik. — Ugyan, honnan; tudod te aizit? replikázik az előbbi. Talán már voltál orosz fogságban? — Nem voltam én, válaszol emez sértődötten, de írják a lapok. — Elégi türelmes a papiros, hangzott a feléiét. Ezeket is azzal ijesztették a tisztjeik, hogy mi felakasztjuk vagy főbe lőjjük őket, ha fogságunkba kerülnek. Aztán éhun ni! Vaijjon nem tartanak tőle azok, .akiket illet, hogy ez egyenesen demoralizálja a mi