Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-27 / 178. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG. Szeged, 1915. julius 27. ben' való nagy tartalékokról. S ebben a bősé­ges. tartalékban legyen ott mindén alkalmas ember, akár van diplomája, akár nincsen... Mennyivel, sötétebben látja már a jövőt a Corriere, alig -két hónappal az „ő" 'háborújak Kezdete után. Mennyivel vérmesebben, rózsá­sabban látta a be-masirozást Triesztbe — ikét hónappal ezelőtt!... Az olasz municiós bizottság. Milano, julius 26. A Corriere deli a Sera a legfelsőbb municiós bizottság feladatáról ár, amely most ül össze első izbent. „Nem szabad', — ugytmiond — ennek az intézménynek a fenn állását ugy tekinteni, hogy talán 'hiány volna munícióban, 'mért hiszen csak természetes, hogy a tizenikét hónap alatt, amely rendelke­zésünkre állott, alaposan dolgoztak és felké­szülteik. A központi hatalmak nagy eíléntálló képességénél fogva azonban egyre valószí­nűtlenebbé lesz, hogy a közel jövőben béke jöjjön létre. Ezért célszerű, hogy mát idejében további pótlásokról gondoskodjunk. Nem elég az, hogy elkészültünk, hanem a jövőre i'S kell gondolni. A műszaki szakembereknek .az a kötelességük, hogy uj ötleteket kezdeményez­zenek s ha netán nézeteltérések lennének, ez nem jelent semmit, mert a közös oél érdeké­ben munkálkodnak. A municiós bizottság pe­dig minden véleményt megfontolás tárgyává tesz, hogy az országnak haszna legyen be­lőle." Nem gondoskodnak a hadba­vonultak családjáról. Lugano, julius 26. Az Avanti-nak jelentik Catániából, hogy ott 'szocialista szervezet lé­tesült, melynek célja, hogy a katonák család­jának jogain őrködjék. Ez a szervezet leg­utóbb egy nagy asszonydeputációt vezetett a prefektus elé, akinek az asszonyok arról pa­naszkodtak, hogy a hadbavonultak családjá­ról nem gondoskodik kielégítően a kormány. A Below-sereg ujabb sikerei északon. Berlin, juiius 26. A nagy főhadiszállás jelenti: Njementö! északra Below tábornok hadserege elérte Poswol és Poniewitz vidé­két. Az ellenséget mindenütt visszavetettük, ahol még ellentáüott. Több mint ezer oroszt elfogtunk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Füstölgő romok. Rotterdam, julius 26. Szentpétervárról je­lenítik: Az orosz hatóságok összevásárolják Kur-landban a marhákat, lovakat és szekere­ket. Amit az ellenség használhatna, azt mind szétrombolják és megsemmisítik. Kurlandl la­kossága Riga felé menekül. Berlin, julius 26. A II. Z. am Mittag hadi­tudósítója táviratozza: Amerre visszavonul­nak a vert orosz hadseregek, az egé-z hori­zont tűztenger és a hátrahagyott terhieteken csak füstölgő romokat lehet találni. Az orosz hadseregnek a döntő csatában való végső demoralizáltságüt jelenti ez a tény. Varsó előtt. Berlin, julius 26. A Lokalanzeiger /elenti: A Varsó elleni támadás valamentnyi arcvona­lon kedvezően halad előre. A jelek nem mu­tatnak arra, liogy az oroszok visszavonulásu­kat a várnégyszögön tul folytatni szándékoz­nak. „Semmi eredmény." Páris, julius 26. A Temps irja: Az oro­szok, ez kétségbevonhatatlan, kitérnek az el­lenség elől, de azért a központi hatalmák semmi eredményt sem értek el a műit évi augusztusi helyzetükhöz képest. (Legföiebb csak visszahódítottuk Galíciát, nagy dfarabot 'lenyestünk az orosz birodalomból, megtisztí­tottuk Bukovinát s erőtlenné tettük a nyugati fronton az entente minden próbálkozását.) Olasz ábránd a központiak tervéről Chiasso, julius 26. Ridolfi gróf a •Cor.rie­reben leleplezésekkel áll elő, amelyeknek adatait állítólag Németországban szerezte, a miikor múlt év novemberében titkos kormány tr.egbizásseil Németországba utazott. A há­ború után, — mondja Ridolfi, — Franciaor­szág és Anglia bármily tőkeerőseik lesznek is, nem lesznek abban a helyzetben, hogy had­kárpótlást fizessenek. Ép ezért a központi hatalmak egyrészt sok milliárdot, másrészt nagy területeket fognak tőlük követelni. Bel­giumot, Franciaország északnyugati terüle­teit, sőt Burgundiát és Provamcet is, Marseil­le-et, miután Németországnak kikötőre van szüksége a Földközi-tengeren. Keleten Török­ország Bagdadig osztrák-magyar és német protektoriátus alá kerül, az Adriai-tenegerep pedig Velencét veszik el Olaszországtól az osztrákok. A római szent birodalom újra fel­éled és a Habsburgok és Hohenzollernek Ró mába fognak zarándokolni, Mindfezeket ugy adja elő Ridolfi, hogy igan előkelő német tényezőktől: hallotta, akik ép ezekre a célokra való hivatkozással aján­lották volna Olaszországnak, hogy tartsa fenn a hármasszövetséget. Természetes, hogy a gróf és a Corriere abból a célból adja közre ezeket a „jól értesült" kitalálásokat, hogy iz­gassa a közvéleményt Németország s a mon­archia ellen. Mit akar Németország. Zürich, julius, 26. A Neue Züricher Zei­tung vezércikkben irja: 'Németország ebben' a háborúban- minden erejét meglfesziti, hogy fe­lül maradjon. Negyven évi szervező és gaz­dasági munka most hozza meg a- gyümölcsét. Mindem nyersanyag, ami a háborúhoz szük­séges volt, rendelkezésre áll és beláthatatlan ideig ki nem merül. A kiéheztetési politika megbukott és ezt jól tudják Londonban és Parisban is. Németországnak nincsenek gaz­dasági gondjai, de nem akar ereje tudatában sem pdngermanisztikus célokat megvalősita­ni, hanem cs'aik szét akar ja törni azt a gyűrűt, mely ránehezedik. Orosz kérelem Szerbiához. Szófia, julius 26. A Vircsevije Vjedo­moszti orosz lap vezércikkében a többi 'közt ezt irja: — Szövetségeseink, a szerbek, tudhat­ják, hogy Albánia sorsa a keleti hadszintéren dől el, ezért a szerbeknek segíteni kellene bennünket Ausztria-Magyarország elleni of­fenzívával. Elcsendesedett a nyugati harctér. Berlin, julius 26. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Különösebb esemény az egész arcvonalon sehol sem tör­tént. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az angol parlament ideges. Amsterdam, julius 26. Lord Ribblesdale az angol alsóházban 'beszéde során megemlí­tette, hogy a miniszterek szakadatlanul láto­gatják a frontot. Ez kétségtelenül szép dolog — mondotta —, csakhogy a miniszterek még nem nyertek meg egy csatát sem s bizonyára egy németet sem öltek meg. Ezzel szemben mindkét dolgot elérhették volnia, ha idehaza maradnak és saját dolgaikkal törődnek. Idéz­te Gladstone-1, aki azt mondta, hogy minden kiadás, aimii nem feltétlenül szükséges, nem­csak líecsérlés, hanem a politikai okosság és erkölcs nagy hiányára mutat. Az ilyen hang az angol parlamentben mostanában miindenr napos, A franciák saját országukban fosztogatnak. Genf, julius 26. A párisi Excelsior ideér­kezett iszáma közli, hogy még márciusban! házkutatást tartottak egy Proustné nevű asz­szonynál, akinél több revolvert, számos érté­kes por cellán t és finom fehérneműt találtak. Az asszony elmondotta, hogy mindezt férje küldötte neki, alki adjutánsa volt a 70-ik gyar­mati ezrednek s hogy ezek ,a tárgyak az ecu­euni kastélyból valók, -amelyet az ezred el­foglalt. A katonai hatóság erre kiadta az el­fogatási parancsot Prous-t ellen, aki azonban amidőn megtudta, hogy miért üldözik, öngyil­kosságot követett el. A haditörvényszék -előtt a minap vonták felelősségre Proustnét lopás­ért és orgazdaságért. A tárgyalás felmentő ítélettel végződött. Az Excelsior híréből! lát­ható, hogy nem hóditó német katonák, hanem a francia katonaság volt az, amely saját or­szágában fosztogatott. Japán visszaadta Csingtaut Kínának. Hamburg, julius 26. Az Ostasiatischer Lloyd legutóbb ideérkezett száma azt a fölöt­te érdekes ihirt közli, h-ogy Japán megegyezett Kínával, amelynek visszaadja Csingtaut, an­nak fejében, hogy Kina a kiacsoui kikötőt nemzetközivé teszi. A megegyezés- gondosko­dik a Csingtauiban levő német ingó és ingat­lan vagyonról is, a-miely japán őrizet alatt marad1 -a 'háború végéig, amikor a német bir­tokba száll -vissza. Az amerikai sajtó harcias. London, julus 26. A Reuter-ügynökség jelenti Newyorkból: A lapok egyöntetűen azon a nézeten- vannak, -hogy az Egyesült-Ál­lamok a tengeralattjáró nas-zádok kérdésé­ben kimondották az utolsó szót és. az ügy ki­menetele most Németországtól függ. A -jegy­zék fogalmazását általánosan dicsérik. -Bíz­nak benne, ih-ogy a nemzet támogatni fogja az -elnököt, bármilyen események következ­zenek is. A Newyork Herald irja: Figyelmez­tetés után Németország számára nincs- többé mód, hegy kivonja magát a Lusitania elsü­lyesztéséhez hasonló tett -következményei alól. Nem tehet Németország egyebet, a bu­várhajóharcot a nemzetközi jogga-l összhang-

Next

/
Thumbnails
Contents