Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-21 / 173. szám

6 -r-ro v- JMNMMTÁMMSSIS Szeged, 1915. julius 21. Hazai románok a bukaresti ugratok elSen. Az Epoca című bukaresti román újság Filipescu (Miklós lapja és mint ilyen nemcsak magyarellenes, hanem egyenesen1 russzofil is. Az Epoca már régóta a háborúba való beavatkozásra sarkallja (Romániát, de az entente mellett. Ebbeli' igyekezetében a legképtelenebb váciakat szórta a monarchia ellen és politikusainkról még a keresztvizet is iparkodott leszedni. Azt hirdette, hogy a magyarországi és erdélyi románok Magyarországon el vannak nyomva és alig várják azt az időt, hogy felszabaduljanak ,a magyar iga alól és polgárai legyenek a nagy Romániának, mely terv természetesen csakis az1 „altruista" Oroszország segítségével volna keresztül vihető. A magyarországi és az erdélyi románokban az Epoca azonban alaposan csalódott s ugy látszik, most már maga is tisztában van csalódásaival, mert egyszerre ádáz dühkirohanást intéz ellenük. Azzal vádolja meg a magyarországi és erdélyi románságot, hogy hűtlen lett a román ideálhoz és hogy eladta magát a magyaroknak. Fulmináns cikket irt az Epoca, melyben1 a1 legképtelenebb vádakkal illeti a román nemzeti komitét és különösen Mihályi Tivadar román nemzetiségi képviselőt, akiről egyenesen megállapítja azt, hogy nem egyéb, mint a „magyarok kéme." Az Epoca cikkére azonban alapas feleletet kapott most. És ezt a méltán kiérdemelt választ nem is magyar részröi kapta, hanem a Románul ciimü aradi napilap, a hazai románságnak ez a tekintélyes újságja adta meg neki. A Románul mai száma aiopos feleletet ad az Epocá-mk. Visszautasítja a vádakat és tiltakozik azioik ellen. A Románul hangoztatja a magyarországi és erdélyi románok hűek maradtak anyanyelvükhöz és a r-jmánság hagyományaihoz, de egyúttal w hazafiak is és nem hajlandóik tűrni, hogy az Epoca bemocskolja és meggyanúsítsa őket. A magyarországi és erdélyi románok -— mondja a Románul — mind hivek ahoz a hazához, melyben nevelkedtek és hü hozzá Mihályi Tivadar országgyűlési képviselő, akit hiába gyanúsít meg és nevez a magyarság kémjének az Epoca. Mihályi Tivadar a hazai románságnak mindig szószólója volt a magyar országgyűlésen, mindig védte a román nemzetiség érdekeit, de el nem1 adta azokat soha. Azokat nem is lehet eladni a magyarságnak, mert a magyarországi és az erdélyi románság érdekei azonosak a magyarság érdekeivel. A magyarországi románságot csak a közös nyelv kötelékei fűzik a románsághoz. de politikai kötelékekről, közös kapcsokról nincsen s nem is lehet szó, különösen az olyan román politikusokkal szemben, akik mint Ei'ipescu cs az Epoca. egész tábora, az oroszoktól várják a boldogulást. A Románul cikke ezze! a kitételei végződik: — Egy kérelmünk van a bukaresti román testvérekhez és ez az, hogy saját nemzeti és történelmi akciójukhoz ne kérjenek tőlünk segítséget. Ma magyirországi és erdélyi románok nem lehetünk mások, mint hü fiai hazánknak, melyben élünk. Bármilyen is volna Románia magatartása a iövőben, az itteni — magyarországi és erdélyi — románok mindig hűséges alattvalói maradnak annak az országnak, melyben születtek. Ez a mi természetes kötelességünk és ez az ország érdeke és ennek az érdeknek felismerésén és t;szteletben tartásán alapult a magyarországi és erdélyi románság nemzeti léte a miiitban és fog alapulni a jövőben. (volt Konrád) Rókautca 6. sz„ Szegedpályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakitva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. Epizódok a harcterekről. # Vaskeresztes ápolónő. Amikor1 kiürít .a háború, a német Alist kisasszony WesztTáléliábó.lí szintén ,a frontra kívánkozott önkéntes betiegápolónŐnek. .Mivel a derék leány nem v olt bizdnyos' a szülői engedély felől, nem mert tervével előhozakodni, hanem arra (kér engedélyt, hogy rokonai látogatására Miinsterbe mdheisisein. Ehelyett azonban heálett betegápolónőrék És mialatt a szülők .nyugodtak voltak abban a hitben, hogy leányuk rokoni gondozás alatt Miinsterben tartózkodik, ezalatt ő már ia keleti harctéren működött. Még pedig báműliates hősiességgel. A Ploektól délre és Kutnótól északra eső Gombinnél a derék leány ;a legnagyobb golyózápor közepette iá tűzvonalba rohant és cinnan szedte kii a sebesülteket, .akiket még ott .a harctéren kötözött be. ö maca is kétszer sebesült meig. Bátor magatartásáért Aiisf kisasszony megkapta a vaskeresztet Hindenburg .főparancsnok sajátkezű, meleghangú leveliével ós elismelréisével. Tizenkétéves hős. Amikor csapataink felszabadították Csernavitzot, a városiba, bevonuló ,csapatokká! egy tizenkétéves, d.n.rva p ara iszíkö dm ön ös, piros nadrágos, bocskoros b'UCíut-fiű is maisimzctt, A fiú általános feltűnést keltett. Eleinte azt hitték, hogy bizonyára, v.alamélvik katonáinak a fia aki áriát a. háborúba követte. Később azonban kiderült, hogy az igénytelen fiú u<ry .azökött e! hazulról a, háborúba és igen értékes szolgálatokat teljesített a (hazának. A kis hős története a következő: Murciu Jca.n, egy franzteli erdőőrnek a fia' észrevette, hogy erdejükben egy orosz patrullíl 60 osztrák-magyar foglyot kisér. Az izgalomtól remegve követte a fiú a mertet és látta mint zárják az ereszek a foglyokat egy csűrbe, amelynek tulaj donosái szintén elfogták. Mintán az altiszt az őrül hagyott egy kozák kivételiével n többiekkel a falu korcsmájába távozott. Joan lelkében .megfogamzatt a foglyok kjVmhalditá;®,árnak & tefve. Levett kalappal oda állott az őr elé: — Nem akarna egy kis jó és olcsó pálinkát, katona bácsi? Ez moisolyclgva igtettilőPlag váilasteelt, mire a kis ravasz kóré megmutatta neki a faüu másik korcsmájába vezető utat. A kozák egy fához kötötte a, lovát, elhagyta őrhelyét éis elment páfinkáizini. Ezalatt Joan feltörte a csűr ajtaját és kiszába ditotta a. mi katonáinkat, akiknek egyúttal megadta az irányt, a.méllybetn veszélytelenül megszökhetnek. Erre la! fiu nyugodtan ,a falu fellé tartott. Útközben egy kozák-tiszttel, talákczott, .aki a foigltyokat 'akarta fölülvizisgáiTni. A fiú ajánlkozott vezetőnek. Mikor aiztiáln a tiszt üresen találta .a fészket, megkérdezte a fiútól1, nieim látott-e menekülő ideigen katonáikat. — Láttam ón, Vagy ötvenét erre n.i! — mondta Joan és ép az ellenkező iráinvha mutatott, .amerre .aiz imént :fcigjly.ainlkat dirigálta. A kapitány iá, síztetméhez illte^ztette távcsövet, ám azelőtt Joan kiragadta a tiszt nyeregkórpáj,áihóil a revolvert és e,<ry igazi erd'őőr fiához méltóan1 egyetlenegy lövéssel. leterítette ,a kapitányt, lErré rákapott a tiszt lovára, legközelebbi esapatteistünkhöz vágtatott, ott elmesélte kalandját és önként 'beállott a csapatba. Mint „kerített be" egyetlenegy német katona 60 oroszt. Goralezyk György, béutheni tűzoltó egy népfölkelő-igépfegy veroszitaghoz vonult be. Egy a lika lom mai az oroszok annyira, szorongatták >ezt níz osíztiaigot, ho..gy vissza kellett vcnuillniia. Goralezyk egy nehéz gépfegyvert a vállára emelt és ugy vitte vissza a, legközelebbi faluba. Egy pajtában lerakta nehéz terhét és ő miaiga fáradtan elnyújtózott a föMön. Amint javában pihent hirtelen meglepte egy csomó orosz,, .akik el .akarták .fogni. Gotralczyk lerakta oldálfegyverét és revolverét ós mert KORZO-MOZI Igazgató VAS SÁNDOR Telefon ngári 13-96. @ Telefon téli 11-85. Szerdán és csütörtökön. Két nagy sláger! szerelem dráma 3 felvonásban. Tábori posta III. Vígjáték 2 felvonásban. Valamint az uj kisérő műsor. Előadás este 9 órakor a nyári helyiségben. Rendes helyárak.