Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-21 / 173. szám

Öreged, 1915. julius 21. ÖÉLMAGYARORSZÁÖ 1 jól tud leu,gyeiül, elkezdett az 'oroszokkal beszélgetni Ezek mind borzasztóan éhesek voltak. Goralczyk erre ellő vett a tarisznyájából egy jókora szalonnát és tenyeret ós odaadta nekik* imiközben elmesélte, begy a németeknél a rendes meleg ételen kivül minden ember naponta annyi szalonnát, kenyeret, ráadásul még pálinkát és tisztességes- zsoldot kap. És igy sikerült a ravasz népfelkelőnek az oroszokat rábeszélni, -hogy menjenek véle a német táborba, ahol mint foglyoknak ép olyan -bőséges ellátásiban lesz részük. Bevárták az esti szürkületet és szép párosan, sízám szerint harmincain, Goraitczyk vezetése alatt a németekhez masíroztak. Az Őrmester kvártéllyá előtt megállította iáz orosz csapatot és leadta -a szabályszerű jélbntést 'fel jobb vallójának. Az őrmester eleinte nem akarta elhinni, hogy iGorialczyk egymaga ejtette foglyul ,a harminc oroszt és megkiérdezte tőié: — Hát h-ogy osinálíta ezt a dolgot1? iGoralezyk erre nevetve azt mondta: — Bekerítettem őket! Ezért a „bekerítésért" aztán -Goralczyk megkapta a vaskeresztet és előléptették altisztnek. emaíse'nebssososqts^aaaebsabiidgaaafiaabehbeszibhaaeaaaoa Varsó után Calais. London, julius 10. A Daily Mail felveti -azt a- kérdést, hogy mi is tulajdonképen Németország igazi -célja: Páris, Calais, vagy Szuez? Fejtegetései- so-rán a lap arra a ko-nikhrzióra jut, hogy a német vezérkar mindenekelőtt Varsó ellen akar offenzívát kezdeni. Ha Varsó elesik, -akkó-r körülbelül két millió német katona szabadul fel és ugyanannyi maradhat a keleti fronton* hogy az oroszokat lekötve tartsa. A felesleges csapatokkal valószínűleg nagy offen-ziva készül Calais vagy Páris ellen. A -lap rámutat arra, hogy az angol partok bombázásának mily nagy jelentősége volna és azzal vigasztalódik, hogy Varsó még -nem esett el. Bulgáriában Németország győzelmére számítanak. Athén, julius: 19. A Nea Himera ci-mü lap azt irja, hogy a Venizeiosz-párti sajtónak az az álláspontja, hogy Bulgária részéről Görögországot semmi veszély sem fenyegetné, — helytelen-. A bolgárok minden intézkedést megtettek arra az esetre, ha Vetiizelosz viszszatérne s Görögországot az entente mellett háborúba sodorná. A lap éitesüiése szerint Bulgáriának katonai és po-iitkai tekintetben irányadó körei Németország gy izeimére számítanak s ennek megfelelően cselekedtek. Pollii Testi Érek férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonícs-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. A háborús Velence. Az olaszországi „Secolo" cimii lapban jelent meg az alábbi cikk, mely arról tanúskodik, hogy milyen nyomott hangulatban várják ®z olaszok, a mi győzelmes csapataink -elanyoiinuliásáit, A cikkíró először is azt mondja el, miként .fogadta Velence ;a hadüzenetet, aztán leírja Velence rémületét: —- Verőfényes vasárnap estén vette eV-zre először az ünneplő tömeg, hogy ia,z utcák és a nyilvános helyiségek sötétek maradnak, a villany áram el van zárva és egész Velencére ráborul az éjszaka homálya. Ekkor ébredtek ,az emberek annak tudatára, hogy háború van ... Az egyiptomi sötétséget ezen az estén még igyekezték régi petróleumlámpák és mécseseik gyönge fényével elteszi a tui és hiába fenyegették a. népes kikötővárost a repülőgépek, mégis sokan akadtak, akik nem követték az utcasarkokon kiragasztott figyelmeztetés-t, és kivitágitoták lakásukat. Ennek rovására irják a.zt, hogy az osztrák bombák eltalálták az arzenált és egyéb fontos épületeket. Az első esték könnyelműségét követte a túlzott óvatosság: most mindenki üldözi a más-clk vigyáaatlanlaágiát. Osak egy gyertyát kelil miegyuj tani valamelyik ablakban, nxár kész a mépesődKIliet, a mely hangosa® -ad kifejezést rosszallásának. —• Ahol kissé szabadabb kilátás nyílik, például a Riatt-on vagy a iBiva, degli Schiavonin, csoportok alakulinak, vizsgálva az eget, vájjon nem mutatkozik-e ez ellenség'? S többször megtörtént már, hogy a bcsszas bámészkodás után valamelyik határozottan azt állítja, hogy ,gyanús bugást hall. Ilyenkor egyezerre eltűnnek a-z önkéntes őrszemeik! — A háború kezdete óta legnagyobb gondja a lakosságnak, hogyan védjék meg Velence műkincseit. iMár a1 hadüzenet ellőtt megtettek annyit, hegy a legértékesebb képeket és 'műtárgyakat elvitték a döge palotából, a muzeumokból és ia templomokból; köztük óriási festmények is vannak, mint például Tintcrstto „Paradicsom"-ja, melynek vászna ivem kevesebb mint 7 méItermázisát nyom. Ezeket hengerekre csavarták vagy ládáikba csomagolták. Több festmény Velencében maradt, igy Ti-zian híres „Menybemenetele" is; ezek valóságos hadi felszerelést kaptak vaspánoélck alakjában. A dogé palota olyan mint valami vár: hatalmas cementfailiak takarják el a pompás márvány palotát. Az udvar szintén el van sáncolva, a lépcsők és- a kiét Sansovino-szebor homokzsákok alá vannak temetve, nemkülönben ® csodaszép 16. századbeli bronz angyalok is.. A Szent-Márk templom belseje olyan mint vaiKami raktár, mert nem látni mást, mint egymásra halmozott zsákokat. Az oltár előtt levő két antik zöld oszlop' vattába van csavarva és vászonba varva. Kívüliről sem látni semmi diszt a tiempHomom; a tornyok téglafallal vannak körülvéve, a négy br-cnzló teljesen el van távcli-tva, a mozaikdiszek pedig szántén homokzsákok által vannak eltakarva. Még az abílaikokat is vászon borítja, nehogy ia holdvilág tükröződjék bennük. Azt azonban határozottan tagadjuk, hogy ,a Szt. Márk templom tetején megfigyelő állomásuk van, amint azt német lapok híresztelik. — Csend'eis a. tenger, kihalt a kikötő, üres a Lido. A nagy hotelok kórházaikká alakultak át. Velence: egyedüli látogatói az ellenséges repülőgépeik, akik miatt Ibioronr• sötétek a forró nyári éjszakák. Osak a csillagok könyörülnek meg az elhagyatott városon, melyben sehol sincs ólle-t. A vizén nem látni gondolát, sem gőzöst, nem fénylenek a lampionok, neinr hallatszanak vidám hangok, suttogások, még a hullámok sem csobognak a sötét pntriciusházalb márványlépcsőin. Mindenütt csak komor, hangtalan éjszaka! bbbbbbabbbbbbbbbbbbflbbbbbflbbbbflbbbsaaaflaaflaabbbabba KOZOKTATÁS 0000 Iskolai értesítők — a háborús tanévről. Állami felső ipariskola. Már készen állott a kálvária-téren a díszes, modern uj palota, már csak át kellett volna hurcolkodnia régi épületéiből ,aiz állami felső ipariskolának, mikor bekövetkeztek a háborús,' anapotc ík és a monumentális, uj épülleit hadikórh iclZiZcL tőn. Nem ,a kultura, de a fájdalom -és szenvedés költözött bele az uj epületbe. Azonban ép ezáltal különösén szentté avatódtak az épület nj fclaá, ugy, hogyha majd a palota át lesz adva eredé-G rendeltetéséinek, »e világháború szent emilék-ei ösztönzik majd minden zugából a kultura mestereit, és tanoncait egyaránt a legkomolyabb n>amzetgya]napitó munkára,. A régi épületben nyilt meg tehát iai tanév egy havi késedelemmel és akikor is — a tanári kar nagy részének hadbavonulása f-clytán — első évfolyamok nélkül. A tanári kar tagjai köziül hadi szolgálatot telj-esitemdkt Clementis Bajos* Darvasy István (arany vitézségi érmet kapott), Hídvégi Kálmán, Jung Péter, Tóbiás László, Vidovich Antal; a műhelyi személyzetből öten és 1 szolga. Az intézet volt tanítványai közül pro patria hősi halált haltak: Bódi István, Daksz Béla, Debrő István (Signum laudisJ), Fuchs József (ezüst vit. érem), Gyöngyösy Zoltán, Krausz Ottó, Papp Jenő (ezüst vit. érem) és Szeder Pereme. — Vitézségükért kitüntetést kaptak: Járos Gyula, Klein Ede, Olajos Géza, Szadai Károly, Varjú Alajos éfe Volk József. A felső-ipariskola második és harmadik évfelllya.ma — az első nem nyílhatott meg —> párhuzamos osztályokkal működött az előbbire 90, az utóbbira 82 tanuló iratkozott be. De ezek közül is sóiknak kellett a hazahívó sóza tárnak engedve fegyveres szolgálatra bevonulnia 172 közüli 86-nak, -tehát ép a felének! A felső ipariskolával kapcsolatos állami faipari szakiskolába bárom évfolyamra — az első itt sem nyilt meg — 37 tanuló iratkozott be. A statisztikai adatokból érdekes, hogy a illegtöbb tanuló szülőinek polgári • állását tekintve: hivatalnok és akaiüniázott (56), iparos családból pedig 53 került ki. A tanulmányi eredmény kiválónak minősítendő, uiert a levizsgázott 101 növend'ák közül mindössze egy tanuló bukott meg, ellenben jeles 20, jó 73. A faipari szakiskola 36 levizsgázott tanulója közül jeles 8, jó 12, elégséges 14, elégtelen 2. Az iskolai fegyelmet illetően ideiiktatjuík az iskola kitűnő és érdemes igazgatójának: Tordai Imre, királyi tanácsos megállapítását : „Tanulóink általában a jelenlegi komoly időknek megfelelő és komoly magaviseletet tanúsítottak." Túlságosan szerény az igazgató, amikor a tanulmányi eredményről e szavakkal számol be: „A tanulók szorgalma is nagyobbrészt kielégi-