Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-17 / 170. szám

Szeged, 1915. IV. évfolyam 170. szám. Szombat, julius 17. mkctitóiíg; KírisHrfu 9. Td^mnáa: 305. Egw tthp ára 19 Büér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egyhónapraK 240 ' Kiadóhivatal Kárász-ntciM? Telefonszám; 81. ! Egyes szám ára 10 flllér. LEGÚJABB. Hága: A Times irja: Gadorna olasz vezérkari főnök az Isonzó-fclyónál döntést akar provokálni nagyszabású támadássá!. Cadornának az az álláspontja, hogy az osztrák és magyar haderőt miinél inkább lekösse, nehogy az más harci teriileteken lejtse ki erejét. Berlin: A Lokalanzeiger jelenti, hogy Olaszország szigorú intézkedésre készül, görög bandák betörnek a Valón a mögött levő területre; legutóbb 8 görög vitorlást olasz hadihajók Brindisi kikötőbe hurcoltak, az olasz—görög viszony kiélesedett. A sajfőhadiszállásról jelentik: 14-én tüzérségünk Qörz környékién lelőtt egy olasz léghajót, mely .állásainkat kémlelte. A léghajó tisztjeivel együtt lezuhant. Krakó: A Nova Reforma közli, .hogy az oroszok Lublint, Choknot kiürítették, a lakosságot a wolodgai kormányzóságba vitték. Athén: Dr. Gomis pétervári görög követ az Akropolis tudósítója előtt kijelentette, hogy Oroszországnak a háború elején ötödfél milliós hadserege volt, ebből harmadfél millió harcképtelenné vált. A megmaradt hadsereg demoralizálva van, municióhiányban szenved, a központiak legutóbbi győzelmei óta az orosz hadseregek teljes bomlásban vannak. Newyork: Bridgeportban a Reming'hton fegyvergyár munkásai sztrájkba léptek. Miniden jel szerint a többi Remington-féle fegyvergyárban is ki fog törni a sztrájk. Valamennyi ,az lentente (céljaira készít muníciót. Lugano: Salandra olasz miniszterelnök újból a főhadiszállásra utazott. Athén: Az elmúlt héten volt a legvéresebb harc a Dardanelláknál a háború kezdete óta. A franciák és angolok csak halottakban több mint tizenegyezer embert veszítettek; Lugano: Tegnap, mikor a nemzeti ünnepre Rómában a házakat olasz és francia zászlókkal'felliobogózták, ekkor érkezett be a .fővárosba az első sebesültszállító vonat. A királyi'ház tagjai a pályaudvaron megjelentek a sebesültek üdvözlésére. Róma: Gareatoo pénzügyminiszternek, sikerült a nagyiparosokat rábeszélni, hogy tőkéiket fektessék bele a nemzeti hadikölcsönbe. A kölcsön eredményében most már bizbak Itáliában, a jegyzett összeg a pénzügyminiszter akciója óta emelkedik. Kopenlhága: Ljugarniból az a telefonértesítés cf kezeit,'hogy julius 14-én éjjel ágyudörgést hallották Ostgotland felől. Halászok elbeszéléséből az vehető ki, hogy Windau orosz kikötő lángokban áll. Megmozdultak a keleti hadak. Budapest, julius 16. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Orosz h ad s z i n tér: A Dnyeszter .mentén tovább harcolunk. Az oroszok kisérletelj melyek arra irányultak, hogy a folyó északi partjára előre nyomult csapatainkat heves ellentámadásokkal visszavessék, teljesen eredménytelenek maradtak. 12 tisztet és 1300 főnyi legénységet elfogtunk ós három géppuskát zsákmányoltunk. A Dnyeszteren való átkelés kikényszerítésié alkalmából és az erre következő ütközetekben a karín thiai 7. gyalogezrednek ismét alkalma nyílt arra, hogy vitézségének különös tanújelét adja. Sckal tájékán szintéin mindkét részről élénk harci tevékenység fejlődött ki; csapataink rohammal több támaszpontot elfoglaltak igy a közvetlenül Sokai mellett levő Bernát-kolostort is. A többi arcvonalon a helyzet változatlan maradt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Berlin, julius 16. A nagy vezérkar közli: K e 1 e 11 hadszíntér: Popoliany tói északra csapataink Wyntíau folyón keleti irányban átkeltek. Kolnótól délnyugatra és Prasznisztól délre győzelmes harcok között előbbre haladtunk. Délkelet.! hadszíntér: A német csapatoknál a helyzet, változatlan. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) 116 tisztet, 7009 közlegényt fogtak el az Argonneokban. Berlin, julius 16. A nagy főhadiszállás közli: Nyugati hadszíntér: Julius 11-én a Souchez körüli támadások egyikénél a temetötöl délre levő lövészárkunk egy részét elvesztettük. A franciák ismételt kísérletei, hogy az Argonneokban tőlük rohammal elvett hadállásokat visszafoglalják, meghiúsultak. Az állásokat erősen tartjuk. Tegnap és tegnapelőtt szorosan az Argomieoiktól nyugatra ellenünk intézett erös támadásai megtörtek az északi német honvédek vitéz védelmén, alklk az ellenségnek elkeseredett szuronyharcban nagy és véres veszíeségékiet okoztak és 462 franciát elfogtak. Junius 20-ika óta csapataink az Argonneokban és az erdőségtől nyugatra rövid megszakításokkal sikeresen harcoltak. A területnyereség és a zsákmányolt hadiszer mellett a foglyok száma eddig 116 tisztre és 7009 főnyi francia legénységre emelkedett. Az Argomneokhoz kelet felé csatlakozó arcvonalunkon élénk tüzérharc volt. Az ellenség támadásait könnyűszerrel visszavertük. Lolintrey környékén, Luneviílatöl keletre az előőrsök ütköztek össze. Repülőink egy Gererardmerben levő ellenséges csapatra bombákat dobtak. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Románia szerződése a bármasszövetséggel — Károly király köföfie, de csak ő irfa alá. — Genf, julius 16. Párosból jetentik, hogy a Temps-ben Basileseu román egyetemi tanár és képviselő, aki most maga is azon a nézeten van, hogy Románia érdeke az abszolút semlegességet követeli, foglalkozik a mostanában igen gyakran emlegetett szerződéssel, mely Románia ós a központi hatalmakkal köttetett. Basileseu kiijelenti, hogy Károly király Románia jól felfogott érdekében tényleg kötött defenzív természetű szerzö] tíést évek előtt a hármasszövétség kormányaival Basileseu ismerte ezt a szerződést és azt állítja, hogy a szerződést maga a király .kötötte és irta alá, nincs rajta sem a miniszterelnök, illetve a külügyminiszter ellenjegyzése, sem a parlament elé nem terjesztette jóváhagyás végett. Amikor 1914. augusztus .havában az európai háború kitört, Károly király összehívta a koronatanácsot és ott becsületes intenciókból ő igenis a hármasszövetség melletti beavatkozás eszméjét is fölvetette. Károly király azt hitte, hogy Olaszország nem lesz szerződésszegő és Ausztria-Magyarország, valamint Németország oldalán; fog .harcolni, ugy hogy Romániának a központi hatalmak melletti harcbaszállása halmar eldöntötte volna a háborút s Románia nagyon .megerősödve került volna ki az európai háborúból. Akkor azonban a koronatanácson Carp Péter kivételével egyhangúlag a semlegesség mellett döntöttek. Oroszország mellett se akart senki beavatkozni, akkor még Take Jonescu se, aki szintén ott volt a koronatanácson.