Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-17 / 170. szám

í>ÉLMAGYARORSZAG Szege®, 1915. julius 11 Fokozottabb olasz tüzérharc. Budapest, julius 16. (Közli a miniszter­elnöki sajtóosztály.) Az olasz hadszintéren tegnap ugy a tengermelléki arcvonalon, mint a karinthiai határon is az ellenséges tüzér­ség fokozottabb tevékenysége volt észlel­hető. A Dolomitok arcvonalán több olasz zászlóaljat, amelyek Ruflldónál és a schlu­derbach—peutelsteini-ut mentén a határte­rületeken levő állásainkat megtámadták; jelentékeny veszteségeik mellett visszaver­tünk. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök (helyettese. Tanácskozik az olasz kabinet. szók vereséget szenvedtek. A Messagero pa­naszkodik, hogy Róma utcáin a köztisztasá­got elhanyagolják. Minthogy a lovak és sze­kerek rekvirálása ifolytáni a szemét elszállítá­sa rendetlenül történik, a város utcái tele vannak szeméttel, amelyet a gyakori! sirokkó mindenfelé széthord. Olaszország iibyai bajai. Lugano, julius 16. A két liibyai olasz ko­lónia Tripolitana és Cyrenaica eddig külön, kormányzás alatt állott. A kormányzást most egyesítették és Ameglia tábornokot Cyrenai­ac főkormányzóját az egész vidék .főhelytar­tójává nevezték ki. Székhelye Tripoliszban lesz, amig Cyrenaieában. helyettes fogja kép­viselni. A benghazi-i helyettes kormányzó Mocca Gatta tábornok lett, Tripolitana eddigi helytartóját, Tassini tábornokot visszahívták. Ezeket a 'határozatokat julius 7-én (hozták a minisztertanácsion, melyen a frontról vissza­tért Salandra is jelen volt. Trlpoliszi.jelentés szerint a Tarhuna-Oizis ifelé vezető taton egy nagy karavánt, amely lisztet és cukrot szállí­tott, elfogtak. A Mataplán-ifoiknál több kisebb török vitorláshajót ímegállásra toéniyszeritett egy francia páncélos. Az egyik vitorláson nagy összegű pénz volt, melyet elkoboztak. tak és a Bug vonaláról elkergették Valószí­nű, hogy a Böhm-Ermoili, Botbmer és Pflan­zer-féíe három se reg*'most ;már elég erősnek és egyenrangúnak tekinthető arra, hogy az Ivanoff-seregékkél megmérkőzzék. E kérdés­ben azonban nem juthatunk szilárd megálla­pításra. Amit kétségtelenül tudunk, az annyi, hogy a nagyherceg nem érezte magát elég erősnek a Tanew fölött való mérkőzésre. Es tudjuk azt, hogy az az eltávolodás, amely se­regének közepe és déli csoportjai között tá­madt, nap-nap után feltűnőbb lesz, mig sere­gének centruma is megkezdte már a vissza­vonulást a Búghoz. Továbbá nyilvánvaló az is, hogy a német vezérkar nagyarányú támadást határozott el az orosz sereg centruma ellen, amelyet a Kowel—Cholm—Lublin-vonalon akar áttörni és elszakítani az orosz baszlárnytól. A nagyhercegnek egy igen aggodalmas problémával kell szembenéznie. Neki nemcsak azzal a három hadsereggel kei! gondolnia, a mely déli irányból fenyegeti a Visztulát, há­rem figyelnie kell von Falkenhausen seregé­re is, amely Schawli vidékén operál, továbbá azzal a sereggel, amely Eichorn vezérletével a Suvalki körzetben, Biiloxv vezérjetével a Narew-fronton, valamint azzal a sereggel, a mely Mackensen utódjának, vezetésével a Bzura és Rawka arcvonalon működik. Az orosz centrumnak és északi haderőnek két különálló német és osztrák-magyar sereggel kell küzdenie, amely seregekről fel kell téte­leznünk, hogy összekombinált mozdulatokat tesznek. Ezeket a német- és osztrák-magyar erőket hadműveleteikben az olyan esetek is támogatják, .amilyen, például Windau kiköt jő­jének megtámadása' volt, aminek nyilván­valóan. csak az volt a célja, hogy orosz erő­ket vonjon el arról a pontról, ahol a döntő harcnak kell lejátszódnia. Az orosz hadügyminiszter lapja — Galiciáról. Zürich, julius 16. Az oroszok még most is kétségbeesett erőlködéssel próbálnak va­lami elfogadható magyarázatot találni, ami­vel a nép előtt a galiciai vereségek leverő ha­tását enyhitsék. Ebben az igyekezetben, a hadügyminiszter lapja, a Ruszkij Invalid szerzi meg kétségtelenül a pálmát. Utolsó számában ezeket a feledhetetlen sorokat irja: — Névtelen levelekben azért ócsárolnak minket, hogy mindenre, ami történik, kielégí­tő magyarázatot keressünk. Felszólítanak, hogy ne alakoskodjunk és ismerjük be nyit­Csönd: a vihar előtt. Lugano, julius 16. Szerdán, délutáni Ró­mában ismét több órás minisztertanács volt, amelyen valamennyi miniszter résztvett. Hi­vatalos jelentést a minisztertanácsról nem •adtak ki. A Secolo szerint elsősorban a mi­nisztériumnak uj, tárcanélküli miniszterek ál­tal való megerősítéséről tárgyaltak, aminél1 főképen a szélsőbaloldál részvétét óhajtják. Ez irányban fontos elhatározások történtek. Másodsorban Olaszország későbbi balkáni politikájával s a tengeri védelem szemezésé­nek kérdéséveli foglalkoztak. Tiale tenger­nagy terjesztett elő végül több indítványt, ezekről azonban még nem döntöttek. Chiasso, julius 16. A tegnapi miniszter­tanács két és fél óra hosszat tartott. A mi­nisztertanácson' Carcano kincstári miniszter jelentést tett a nemzeti kölcsön jegyzésének menetéről s Martini gyarmatügyi miniszter a iibyai helyzetről tett jelentést. Olasz kegyetlenkedések. Laibach, julius 16. A Sloveuce cimü lap egész sor Olasz kegyetlenkedésről számol be. Peternel György karfreiti papon kivül szá­mos embert végeztek ki. Karfreilben agyon­lőttek egy fiút, aki sirva, 'folytonosan ártat­lanságát 'emlegette. A Popok} d'Italia erre durva gúnnyal megjegyezte, hogy a fiu épen nem viselkedett vitézül. Görz mellett Luci­áménál a bersaglierik bestiális módon agyon­szúrtak egy fiút. Apjának végig keltett néznie fia halálküzdelmét s azután ráparancsoltak, hogy temesse él a fiát saját kertjében. Cap­rivából a miséről hurcolták el a papot. Ugyan ez a sors ért minden lelkészt, aki vonakodott a hitszegők hadseregeért és az olasz király­ért imádkozni. Az olaszok junius 15-ike óta lövik Görz nyilt várost. Különösen az északi rész szenvedett sokat. A Görztöí nyugatra fekvő szőlővidéken a nép inkább az utcára önti a borát, semhogy átengedje az olaszok­nak. Ahol; azonban ezek hozzájutnak ,a nemes, nedűhöz, holtra isszák magukat. A Plava melletti ütközeteknél az osztrák csapatok számos részeg olasz katonát fogtak el. Zavargások az örök városban. Bern, julius 16. A Messagero szerint Ró­mában hat embert két hónapig terjedő fog­házbüntetésre ítéltek, mert kiihágásoikait kö­vettek el a julius 9-iki hazafias tüntetés al­kalmával, amikor a Via Frattinan és a Via Babuinon leromboltak üzleteket, melyeken idegen cégféürások voltak. Ebből a jelentés­ből kitűnik, hogy Rómában is voltak utcai za­vargások és fosztogatások, nem sokkal az Isonzó melletti vereség után. A Gazette del Popolo szerint Turinban hetven napi fogház­ra és 550 líra pénzbüntetésre Ítéltek egy em­bert, .aki azt a hírt terjesztette, hogy az ola­Hága: A Times harctéri tudósítója irja az orosz főhadiszállásról: Az orosz főhadi­szálláson felmerült az a terv hogy ha az orosz hadak egészen a Bug-folyó túlsó felére visszavonulnának, ez a helyzet teljesen alá­ásná Oroszország tekintélyét. A párisi lapok szintén foglalkoznak a keleti helyzettel és azt írják, hogy a németek hallgatása a vihar előtti való csöndre emlékeztet. A nagyherceg problémája. Amsterdam, julius 16. A londoni Times világhírű katonai munkatársáról. Repington ezredesről! jmár régen nem volt szó. Most újra .megszólalt és nagyterjedelmii cikket irt lapjának, .amelyről nyilván sokat fognak be­szélni világszerte. Már cikkének a kettős ci­rne is hatást keltő: The grand Duke's prob­lem. (A nagyherceg problémája.), Galícia and Poland. (Galícia és Lengyelország.). A cikkből az itt következő részleteket adjuk: Az oroszok déli hadserege most vissza­vonult a Bug ési a Zlota-Lilpa mögé, bárha sztartégiai szerencsétlenség (nélkül. A had­szín térnek ezen a részén alkalmazott hat né­met és osztrák-magyar sereg közül Macken­sen csoportja részben vagy egészében (Ka­mionka és Sokai között a folyó partját tartja. A Böhm-Ermolli-sereg általánosságban a Zlo­cow—Busk-terű letet őrzi, mig Linsingen se­rege, miután átkelt a Dnyeszteren, a Both­mer- és. a Pflanzer-hadseregek száméra tisz­togatja az utat, amieíly seregek Nizniiiownál és attól lejebb, a folyó mentén állanak. A Dnyeszter vonalának Mikolajowka alatt való védelme továbbra is fontos marad1, amig az oroszok a Zlota-Lipánál vannak ési a védel­met kétségtelenül1 folytatják is mindaddig, a mig egy ujabb hátrálás nem válik szükséges­sé. Ezenközben, északi Galíciában József Fer­dinánd főherceg serege áthatolt a Tanewen és előőrseit már a Zamosce—Janov—Zaikly­kow-vonalig élőretolta. Ennek a seregnek a balszárnya most már csatlakozott Woyrsch generális seregével, amely keleti Lengyelor­szágban nyomult előre, elfoglalta a Visztula és San összeömlésénél Zaviebostot s amely most már kell hogy érintkezésben légyen azokkal, az orosz csapatokkal, melyek a San­no—Ozaczow—Zawichost-von,állon állottak s amelyek lassankint a Visztula felé hátráltak. E rövid sztratégiai egybefog,alás és hely­zetkép megadása után The in vasion of Lublin (A Lubl'imba való betörés) címmel ezeket mondja Repington ezredes: A kérdés most imár az, vájjon a Woyrsch, a József Ferdinánd és a Mackensen sereg egy része nélkülözhető-e a ikeleii irányban folyó üldözésnél, mert h,a igen, ugy teljes bizton­sággal komoly bekerítő mozdulatot kezdhet­nek a Visztula-vonalnál, mintán Ivnu ff ge nerális seregeivel ugyancsak keményen bán•

Next

/
Thumbnails
Contents