Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-16 / 169. szám

4 DEűSÍAGYÁiRORSZÁG Szeged, 1915. julius 16. Haditéritési kérelmek tárgyalása. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság ülésén: dr. Cicatricis Lajos főispán elnökölt, aki bejelentette, hogy ujabb rendelet értelmében a katonaság két kiküldötte jelent meg a bizottság ülésén, hogy a rekvirálási ügyekben történt felebbezések tárgyalásiában Télsztvegyenek. A kiküldöttek: dir. Horváth Géza és dr. Szörényi Artúr főhadnagyok voltak. Dr. Tóth Mihály íkatonaügyi tanácsos előadta, hogy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény 33. paragrafusa: szerint mindazon szolgáltatásokért, melyeket a törvény alapján a hadiigazgatásnak átadtak, a tulajdonosok igényei hat hónapon! belül elégitendők ki. Azonban, hogy a tulajdonosok a legrövidebb idő alatt kielégítést nyerjenek, a miniszter rendeletére térítési bizottságok alakultak. A térítési bizottság határozatait másodfokon a közigazgatási bizottság bírálja feliil, de csak akkor, ha a tárgyaláson a katonai parancsnokságnak két kiküldöttje is jelen van. Előterjeszti még, hogy a végrehajtási utasítás szerint sem az első, sem a másodfok ninicsen hivatva dönteni az igények fennállása 'fölött, csupán megállapitani, hogy az illető ügy ugy elő van készítve, hogy a miniszter eldöntheti. Ezután a közigazgatási bizottság megkezdte a beérkezett ügyek másodfokú tárgyalását. Az első ügy Bárkányi János és 172 társának a felszólamlása. A katonaság szalmát rekvirált a panaszosoktól, akik nincsenek megelégedve a felajánlott négy koronával métermázsánkint. Az egyeztető bizottság megjavitotía a szalma árát egy koronával és igy 173 gazda egy-egy fuvar szalmáért — 5 métermázsa fuvaronkint — 25 koronát kap. Ebbe a gazdák is belenyugodtak és a mai ülés felterjesztendőnek találta a javaslatot, amelyhez a katonaság képviselői is hozzájárultak. Dr. Végman Ferenc ara nézve kér felvilágosítást, hogy a közigazgatási bizottságnak van-e joga bírálni egyes vitás eseteket. Az elnöklő főispán megmagyarázta a" miniszteri rendeletet, melynek értélimében' a bizottságnak van bírálati joga, csupán határozatot nem hozhat. Szabó József fuvarozott a katonaság részére és ezen munkája közben kocsijának a ni dija eltörött. Az eltörött aradért 20 korona kártérítést kér. A térítési bizottság 10 koronát javasol és ugyanennyit a katonaság képviselői. Szűcs Imre azt panaszolja, hogy fuvarozás közben az egyik lova megsántult és 21 napig munkaképtelen volt. Ezt állatorvosi igazolvánnyal is igazolja, öt korona napi dijat kér a lovai részére, amit a bizottság elfogadott és ilyen értelemben tesz felterjesztést a miniszterhez. Tóth Ferencnlek k4t autóját rekvirálta a katonaság. Az egyiknek térítési! összegét megfelelőnek találta Tóth, mig a másikét kevesli. A gépet előadása szerint 3 év előtt vásárolta, azóta 3000 koronát ráköltött és a katonaság mégis csak 6666 koronára becsülte. Állításait a Fiat-müvek és imás tanuk írásos nyilatkozatai igazolják. Gépéért 18.000 korona ellenértéket kér. Szörényi főhadnagy szerint automobilok rekvirálása esetén az ármegállapitó bizottság határozatai ellen — egy miniszteri rendelet szerint, — jogorvoslatnak helye nincs. Cicatricis Lajos főispán nem fogadhatja el a katonai kiküldött álláspontját, és ajánlja, hogy az ügyet utalják vissza a térítési bizottsághoz kiegészités céljából. A közigazgatási bizottság ebben: az értelemben határoz. Sok mindenféle ügy került még a bizottság elé. Többeknek bivalyait rekvirálták és kevésre becsülték másoknak a kocsikerekei törtek el és annak árát kérik, volt olyan is, aki már régem felvette lovainak árát, de rájött, hogy azokért keveset kapott. Most a többletet kéri. Sokan keveslik a rekvirált gabonáért, lisztért és élelmiszerekért fizetett árakat, melyeket a katonai tarifa szerint fizettek ki nekik és kérik a különbözetet a tarifa, és forgalmi érték között. Mintegy másfél óráig tartott ezeknek az ügyeknek az elintézése és a méltányos felebtezéseket támogatóLag terjesztette fel a bizottság. . cmsbsaaababaaagbkbaabhaaabaahebmasasaaaababasas Több mint 100.000 K-t adott Szeged hadsegélyezésre. (Saját tudósítónktól.) A háború tizenkettedik hónapjának vége fele járván, a had,segítő bizottság statisztikáit bocsájiotí rendelkezésünkre arról, hegy milyen sikerrel tudott munkálkodni ,a harctéren küzdő véreink érdekében. Ezekből az adatokból képet alkothatunk a szegedi társadalom áldozatkészségéről!, amelynek más tereken is sok emberbaráti munka elvégzés,éne kellett vállalkoznia. A hadsegitő bizottság köz,el egy év alatt több mint 100.000 koronát gyűjtött össze, amiben a város adománya 30.574 koronával szerepel. A bizottság mindig különös tekintettel volt a szegedi katonákra, a minek elvi helyességéről) lehetne vitatkozni, de kétségtelen, hogy ez az eljárás a szegediek érzésével nagyon találkozott. A Szegedi Nőipari és 'Háziipari Egyesület badsegitő 'bizottsága, melyet Arany Károlyné dr.-né szervezett és mint ügyvezetőalelnök irányit is, 10 hónapos fennállása óta 73.423 darab meleg ruhát és 10.56,2 darab kórházi ruhát adott át a katonaságnak, e mellett 3 izben küldött nagyobb mennyiségű szeretetadományt a szegedi ezredek katonái részére a harctérre. Legutóbb a hadsereg részére 1250 kiló fémet gyűjtött. Ezen működése mellett nagyarányú tevékenységet fejt ki a bizottság Orkonyi Edéné dr.-né elnök vezetésével ,a szegedi kincstári kórházakban, ahol a bizottságnak egyik külön osztálya az állandó gazdasági felügyeletet végzi. Igen jelentékeny munkát teljesítettek a bizottság tagjai a hadibavonultak hátramaradottjai és a határszéli menekültek támogatásával1, valamint a rokkant-alap létesítésével és a helyi mozgalmak melllett ínég a budapesti gyorssegély Auguszta-alap, atmelynek megbízottja Arany Károlyné dr.-né és a honvédelmi minisztérium hadsegélyező hivatala által kezdeményezett Magyar Nők Korona Alapja törekvéseit is eredményesen támogatták. A kiosztott ruhák és egyéb felszerelések értéke meghaladj ict tel 100.000 koronát. A költségékhez Szeged város tanácsa. 30.574 koronával járult hozzá. A bizottság munkájában az agilis elnökségen és rendkívül buzgó tagolkon kivül részt vettek még: özv. Székely Gábcrné igazgató, Arany Olga titkár, Vajda Sándorné pénztáros, Hauser Rezső Sándorné ellenőr, Teleiky László ügyvivő, özv. Juhász illésné gondnok, Popovits Györgynó műhelyvezető, Popovits György raktárnok, valamint az önkéntes állandó mühelyi munkások: König Péterné, özvegy Asztalos Albertné, Förster Sándorné, Kunért Eerencné és Popovits Mária, A bizottság jelenleg isimét a harctérre csomagol és pedig 1000 darab szeretetcsomagot, amelyek mindegyikében van: 1 ing, 1 alsónadrág, 1 pár kapca, 1 törülköző, 1 zsebkendő, 1 szappan, 1 moadókefe, 1 csomag cigaretta és, 3 tábori lap. Ezen kivül nagymennyiségű fehérneműt is küld ládákba csomagolva a bizottság, mindezt a harctérre való továbbit,ás céljából Budapestre ,a hadsegélyező hivatalhoz. i„BXBaBBBBB«aaaBaeBaBaaaBaeBBaaBBaBBBBBba£S3SB£.s3K Ellentétek Cadorna és az olasz király között. — Válság az olasz kabinetben. — Hága, julius 15. A La Hague római munkatársa rendkívül érdekes és nagyfontosságú táviratban iközli lapjával, hogy Cadorna és Viktor Emánuel között erös nézeteltérés keletkezett a háború folytatására vonatkozólag. Cadorna vezérkari főnök, aki eddig — mint ismeretes — erősen állást foglalt a Dardanella-aikcióban való részvétel ellen, most frontot változtatott és ragaszkodik ahhoz, hogy az olasz csapatok már a legközelebb induljanak el a Dardanellákhoz. Viktor Emánuel király nem osztja Cadorna véleményét és nem hajlandó beleegyezését adni Cadorna tervéhez. Általában a király álláspontja képviseli az olasz közvéleményt, amely a háború eddigi eredménytelenségére való tekintettel nem nagy örömmel venné az ujabb akciót. Cadorna Salandra miniszterelnököt hívta segítségül, aki igen erélyesen foglalt állást Cadorna mellett és beavatott politikai körök tudomása szerint lemondással is fenyegetödzött az esetre, ha nem vennének részt a Dardauella-akcióban. Döntés még nem történt. Lugano, julius 15. Tegnap délután ministartanács volt, amely a kabinetnek tárca nélküli miniszterekkel való kibővítésével foglalkozott. Legszélsőbb ellenzék képviselőit is bevonják a kabinetbe. Csak a főparancsnokuk hiányzik. Basel, julius 15. A Basler Nachrichten katonai munkatársa irja; Nagy általánosság-, ban azt mondhatjuk, hogy az olasz hadszíntéren ujabban, szélcsend állott be. Ugy látszik, hogy az olaszoknak nincs elegendő tüzérségi anyaguk, hogy az egész határifronton megkezdett ostromot folytassák a határerőditések és várak ellen. Hogy a párisi konferenciákon sikerülni fog-e a szövetségesek számára egységes operációs tervet kidolgozni', a jövő mutatja meg. Eddig mindegyik fél a saját belátása: szerint háborúskodott, a közös; célra való tekintet nélkül'. Ezen az állapoton azonban csakis ugy lehetne változtatni, ha egy főparancsnokot választanak és ezt ruházzák fel a teljes hatalommal. A többi hadseregparancsnokoknalk és vezérkari 'főnököknek ennek a főparancsnoknak kellene engedelmeskedni. Már pedig erre nagyon kevés, kilátás van és nem remélhető, hogy az entente oly egységesen működjön, mint a középponti hatalmak seregei.