Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-16 / 169. szám

Szeged, 1515. julius 16. D1EEÁÖYAB01S2Á8 5 HIREK 0000 — UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Délmagyarország kiadóhivatalában. Hazai románjaink hűsége. Á „Malgyar Távirati Iroda" utján a lapokban hivatalos közlemény látott napvilágot, amely összefoglalva közölte a románok hűségnyilatkozatait, kiemelte azokat az érdemeket, amelyekkel a magyarországi románok a háború nehéz óráiban elismerésünket vivták ki ós kétségteleniil megfeleltek arra az entente sajtójában oly sokat vitatott kérdésre, hogy a hazai románok igenis Magyarországot hazájuknak tekintik. Ezt a nagyfontosságú közleményt vezércikknek közölte a hazai románság Araidon megjelenő hivatalos organuma, a Románul és a következő nagyértékü megjegyzést fűzte hozzá: Különös megelégedéssel adunk helyet a iMajyar Távirati Ügynökség hivatalos közleményének, amely ezeken a nehéz napokon, — amidőn mindannyian egyaránt járulunk hozzá a haza megmentéséhez és a trón nagyságához és dicsőségéhez, amidőn azt hivők, hogy csak mi románok nem (fogunk részesülni múlt idökheli és különösen jelenbeli erényeink elismeréséiben, amidőn kezdve a roanán nép vezérifiának s >a mi nemzeti végrehajtó-bizottságunk elnökének, dr. Mihályi Tivadar urnák a felhivásától, máig a harcmezőn és itthon számos tény bizonyítja a hazához és trónhoz való ősi rendületlen hitünket: mintegy kiküldött jön hozzánk, azt hirdetve, hogy végtére megismertek és elismertek minket a saját hazánkban, amelyért annyi áldozatot hoztunk ós hozunk. E haza történetének nincsen egyeltem lapja, nincs egyetlen dátuma, amely azt jegyezhetné fel rólunk, hogy hiányzott belőlünk a hazához való szeretet és őszinteség. A 600.000 román harcos pedig azt bizonyítja, hogy hősök vagyunk a harctéren és leghívebb polgárok odahaza. És nem is lehet máskép. A hazaszeretetnek és a trónhoz való ragaszkodásnak nincsenek feltételei. És csakugyan feltétel nélküli és természetiünk törvényét követve, kiáltottuk oda a mi legényeinknek: „fegyvert!" Ők pedig ugyanazon érzelemtől áthatva küzdöttek, áldozták feil magukat és győztek, gazdagítva minket, itthon levőket, könyekben, de felkeltve bennünk a magasztos érzelmet is, hogy nem mul feliül 'bennünket senki, amikor arról van szó, hogy hősök vagy martirak legyünk ősi földünkért, a melyről ezer év óta mondjuk: „a mi hazánk," — Burián a schönbrunni kastélyba költözött, Bécsből jelentik: Báró Burián István külügyminiszter, aki eiddig a magyar minisztérium hankgassei házában lakott, háztartásával Sehönbrunnba költözködött, ahol a császári kastély Stöckel-épületében bocsátottak rendelkezésére lakoszályt. A külügyminiszter az egész nyáron át Sehönbrunnban fog lakni és az ősszel költözködik ibe a külügyminisztériumba. Báró Buriánt a király kihallgatáson fogadta. — Rendelet a termés átvételéről. A miniszterelnök a termés zár alá vételéről intézkedő rendeletének pótlására ma ujabb rendeletet adott ki, melyben megengedi, hogy a Haditevménybahk r.-t. a gabonamennyiség megvásárlásánál bizományosok közreműködését is igénybe veheti, de a bizományosok által vásárolt árunál a kölcsonelőlegnyujtásra a bizományosokat kötelezi. Az nj rendelet módosítja a termelő által gazdasági szükséglet cimén megtartható termésmennyiségre vonatkozó rendelkezést és megengedi, hogy olyan kereskedők is vásárolhassanak a termallőktől búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot, továbbeladás céljaira, akik előbb is foglalkoztak gabona adás-vételével. Ezek a kereskedők azonban csa'k annak a törvényhatóságnak a területén vásárolhatnak, ahol üzleti tielepük van és csak oly termelőtől, .akiinek eladásra szánt, termése az összes gabcnnnemüokből együttvéve száz métermázsát tesz ki. — Adomány a Vöröskeresztnek. Wimmer Fülöp 200 koronát juttatott a Vörös Kereszt Egyesület céljaira. Ezen kegyes adományért ezúton is hallás köszönetet mond az elnökség. — Boszniába és Dalmáciába nem lehet utazni. A belügyminiszter értesítette a városi törvényhatóságokat, hogy polgári személyek BoBznia.-H'eiraegtoWinába vagy Dalmáciába, ezentúl csak a szerajevoi vezénylő tábornok engedélyével utazhatnak. Ilyen engedélyt csak kivételes esetekben lehet szerezni. Csak azok kaphatnak utazási engedélyt, akik igazolni tudják, hogy Bosznia-Hercegovinában vagy Dalmáciában laknak és azok, akik ott alkalmazva vannak. Természetesen utazási igazolványt kaphatnak azok is, akik katonai vagy polgári hatóságok kiküldetését tudják igazolni, Az utazási engedély elnyeréséhez a személyazonosságot igazoló okiraton kiviil arcképes igazolvány szükséges; amelyet sajátkezű aláirással, illetve ujjlenyomattal is fel kell szerelni. — A tanfelügyelő iskolákat kér. Tudvalevő dolog, hogy ia háború tartamára a legtöbb iskolát a hadvezetőség lefoglalta kórházi célokra. Jánossy 'Gyula tanfelügyelő most átiratot intézett a város hatóságához, amelyben azt kérdezi, hogy. a jövő tanévben melyik iskolában lehet ismét megkezdeni a tanítást. Hangsúlyozza, hogy különösen szükség volna a belvárosi és á Csongrádisugárúti elemi iskolára, A tanács megkeresi a katonai parancsnokságot, hogy lehetőleg szabadítsa fel az iskolákat. — Napfürdőt rendeznek be a gőzfürdőben. A tanács elhatározta, hogy a városi gőzfürdő udvarán napfürdőt létesít. A napfürdőt reggel 8 órától déli egy óráig liebel használni, amire ,a rendes fürdőjegyen kivül még negyven filléres jegyet kell váltani. — Az olasz menekültek nincsenek internálva. Az olasz háború kitörése után Szegedre is érkeztek Póllából, Triesztből, Görzből és Gradiekából kilakoltatott és menekülő olaszok. Ezeket eleinte internáltaknak tekintették. Miután az „internállás" szó bizonyos fok,u politikai megbízhatatlanságot és ennek következtében rendőri felügyeletet tételez fel, a helytelen elnevezés tévedésre ad okot. Dr. Cicatricis Lajos főispán ezért arra, hívja fel a figyelmet, hogy az olasz és szlovén nemzetiségű osztrák honosokat ne tekintsék internáltaknak, hanem menekülteknek. — Petőfi az angolokról. Most amik r e háhoTubaai napról-napra élesebben domborodik ki az angolok perfidiája, érdekes lesz felelevenítenünk, hogy mi módon vélekedett Petőfi Sándor az angolokról, mint nemzetről és egyénekről. A következő találó sorokat irta róluk Shakespeare III. Richárd-jaknak első budapesti előadásáról irt ihire® bírálatában : — Nem ismerek nagyobb lelki nyomorúságot az önzésnél, s van-e az angolnál önzőbb és igy nyomorúbb, piszkosabb nép széles e világon? E nép nem ismer se Istent, se embert, csak saját zsebeit; zsebe a tengely, mely körül a föld, a mindenség forog, — e nép a megtestesült kétszerkettő, a megtestesült prózaiság s e népnek vannak legnagyobb költői, e népnek van Slhakespearéje. Vájjon ki intézi a világ dolgait; valami elméjében megháborodott sors-e, vagy egy kitanuilhatlan bölcsességü Isten? Akárki e mester, de rám gyönge szemű emberre, ki nem látok a tenger fenekére, a viliág-,kormámyizás mysteriumainak mélységére; csak legfölebb egy pár lábnyira a viz fölszine alatt » odáig is csak homályosan, rám nézve, mondom, igen borzasztó, hogy Shakespearet e pimasz nép vallja tulajdonának. Az angolok sohasem bizonyították volna be jobban, mint e háborúban való szereplésükké:], hogy milyen igaza volt a lángész erejével a megítélés helyességet eltaláló Petőfi Sándornak. — Leszállítják a francia állami tisztviselők fizetését. Berlinből táviratozzák: A Daily News-neik jelentik Parisból: A francia kormány mindeddig a liadibavonuilt állami hivatalnokcik fizetését kiutalta. Parlamenti körökben elterjedt, hirek szerint takarékossági okokból azt tervezik, hogy augusztus 1-től kezdve leszállítják a fizetéseket, még pedig valószínűleg a felére. — Az államsegélyek kiosztása. Az adóhivatalban julius 16-án, a második féllliómapi állami segélyek kiosztása kezdődik meg..Július 16-án az A, 17-én a B, 19-én C,D, 20-án E, F, 2.1-én G, 22-én H, I, 23—24-énK, 25-én L, 26-án M, N, 2,7-én O, P, ÍR 28-á.nS, 29-én Sz 30-án. U, V betűvel kezdődő nevü segélykérők kapják ki az állami segélyt. — Hőseink diada'űtja Galíciában. A szegedi Korzó-mozinak pénteken és szombaton olyan szenzációja lesz, amilyen nem volt a háború óta. Hatalmas, 3 felvonásos műről van szó, amelyét a legfőbb hadvezetőség parancsára a h.adilevéiltár .részére készítettek s amelyet őfelségének isi bemutatnak. Galícia fölszabadításának: fontosabb jeleneteiről van szó, katonáink döntő diadalairól; melyekről most olyan mozifölvótelek készültek, bogy a liáboru izgalmait frissen, a helyszínen föl véve élvezhetjük. Szemt ől-szembe eszközölt fölvételek peregnek'le, a raj vonaliban, roham közben, orosz gránátok pusztítása, egy folyóhid fölrobbaintása, aztán nehéz ütegeink borzalmas működése, — mind külön érdekesség és olyan közvetlen, amilyen, filmben soha nem gyönyörködhettünk s amelynél tökéletesebb már nem is képzelhető. Hadainkkal egész Galíciában utazunk — persze a moziban és Gorlicetől kezdve Przemyslen. Lembergen, Ravaruslcán át minden nagyobb mozzanatot látunk. A semleges államok s az utókor láthatja, hogy az orosz hordák miként hamvasztották el a galíciai virágzó községeket. Az is megható kép, mely Lemberg korzóját mutatja, az ujjongó lakosságot az orosz elűzése után az első vasárnapon. De ki győzné mind elmondani a fölvételek részleteit! Páratlan, csodás film, a melyhez fogható soha nem volt, hiszen a galíciai diadalukról s annak közvetlen szemléléséről van szó. Pénteken és szombaton, tehát csak két napon játsza a Korzó-mozi a diadalmas fűimet. A közönségnek ajánlatos a jegyekről előre gondoskodni. Csinosan bútorozott szoba jutányos árért azonnal — kiadó. — Lőw Lipót-utca 15. szám alatt.