Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-16 / 169. szám

Szerkesztőség Kérész-utca 9. Telefeaszéns 305. Egyes szára éra 19 BWr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-— egy hónapra K t— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 2-40 • Kiadóhivatal Kárász-atcs % Telefonszám: 81. Egyes szám ára 18 fillér. ~ S?eged, 1915. IV. évfolyam 168. szám. Csütörtök, julius 15. LEGÚJABB, Berlin, julius 15. A francia tengerészeti minisztérium közölte, hogy a francia hajó­raj 5-én két német tengeralattjárót a csator­náiban gránátokkal súlyosan megsértett. Hi­vatalosan megállapították, hogy a német tengeralattjárókról nem lehet' szó. A francia hajók tévedéshői angol tengerelattjáróra lö­völdöztek. Szófia, julius 15. Kaulibars tábornok, aki itt keresztülutazott, a cár külön nagyfontos­ságú ímegbizásával iNiikita montenegrói ki­rályhoz utazott. Kaulibars tábornoknak az a feladata, hogy a montenegrói udvarnak érté­sére adja Szkutari kiürítésének szükséges­ségét, mert Olaszország az ánitánt-hatalmai­nál Szkutari megszállása miatt tiltakozását jelentette be. Athén, julius 15. Olasz lapok közlései szerint Konstantinápoly •miatt még egyre folynak a tárgyalások az ántánt hatalmai között. A legújabb javaslat állítólag az, hogy a Bosporust és Perat az oroszok kapnák, Staimlbult és Galatát a franciák, a Dardanel­lák déli kijárata előtt levő szigeteket pedig az angolok. , i Bukarest, julius 15. A La Roumainie-ban „Andrássy redivivus" címen Takc Jonescu . cikket irt, amelyben reflektál Andrássy Gyula grófnak a Revue de Hongrie-ben meg jelent, az egyik semleges hatalommal való különbékére vonatkozó i cikkéire. /Take Jo­nescu többek közt a következőket irja: — Andrássy Gyula gróf nem látja a francia-német ellentót más megoldását, osalk a két ország között megegyezésben vagy Franciaország elpusztulásában. Megfeledke­zik azonban teljesen még csak fantáziája elé állítani is a harmadik megoldást, a porosz militarizmus letörését. Andrássy Gyula jobb szeretné Németország és Franciaország kö­zötti. megegyezést Franciaország elpusztulá­sánál, mert a francia életerőket, amelyek oly értékesek az egész emberiségre nézve, fenn akarja tartani. Más szóval, a jó magyar ember szereti Németországot, de egyedül mégse akar tété á téte maradni Németor­szággal. Andrássy szerint könnyű a két or­szág közt a megegyezés, mert a németek nem akarják szétrobbantani Franciaorszá­got, ha Franciaország politikájának radikális megváltoztatásáról garanciát nyújt, azaz kü­lönbékét köt. Hogy Andrássy Gyula grófot •meg lőhessen győzni, az ép oly kizárt dolog, mint amily kizárt dolog a francia különbéke. Jellemző, hogy minden gondolatának, min­den reményének alján a különbéke megkö­tésének lehetősége rejlik. A németek északon erősen tá­madják az orosz jobbszárnyat. géppuskát zsákmányoltak, a németeké.) (3127 foglyot ejtettek, 10 - Prasznisz Berlin, julius 15. A nagy főhadiszállás jelenti: A Windau melletti (Kurschanytól le­felé) kisebb ütközetekben két tisztet és 425 közlegényt fogtunk el. A Njementöl délre, Kalvarja vidékén csapataink elfoglalták Franoiskowot és Os­sowát, bevettek több orosz előállást és he­ves támadásokkal szemben megtartották azokat. Suwatkitól északkeletre az olszamkai magaslatokat rohammal elfoglaltuk. 300 oroszt elfogtunk és két géppuskát zsákmá­nyoltunk. Kolnótól délnyugatra Kraschet elfoglal­tuk, úgyszintén az ettől a falutól délre és keletre és a tártak—lipniiki vonaltól délre levő ellenséges állásokat. 2400 fogoly és 8 géppuska jutott a kezünkre. Prasznisz vidékén a harcokat sikeresen folytattuk. Több elenséges vonalat elfoglal­tunk és megszállottak magát Prasznisz vá­rosát is, amely február utolsó napjaiban he­ves vetélkedés tárgya volt s amelyet az oro­szok erősen kiépítettek. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A törökök elsüly esztettek két torpedózuzót. Konstantinápoly, julius 15. A főhadiszál­lás közli: Dardanella front: A julius 12-ről 13-ára virradó éjjelen az .ariburnui szakaszon jobb­szárnyunlk felderítő osztagai az ellenséges lövészárkokban bombahüvelyekkel telt dár­dákat zsákmányoltak. E szárnyon vissza­vertük az ellenséget, amely lövészárkaink­hoz közeledni próbált. A balszárnyon az ellenség, amely tá­madásoktól tartott, egész éjjel, világító lö­véseket adott le és állandó gyalogsági tüze­lést folytatott az üres levegőre. Szed il Bahr: Julius 13-án reggel az el­lenség könnyű ágyutüzelést kezdett az egész arcvonalon. Délután négy órakor he­ves tüzérségi előkészítés után a balszár­nyunk ellen támadásba ment át, amelyet többször megismételt. Feltűzött szuronnyal végrehajtott ellentámadásaink az ellenséges osztagokat súlyos veszteségeik mellett visszavetették; ezenkívül az ellenséget, mely e hó 12-én az e szárnyon levő lövész­árkaink egy részéhez közeledett és ottan megmaradt, támadásaink elűzték és régi ál­lásaiba visszavetették. Tizenegy angolt, a kik nem menekültek idejében, foglyul ejtet­tünk. Az anatóliai parton levő ütegeink sike­resen avatkoztak be Szed il Bahr mellett a 12-én és 13-án folyt harcokba. Két ellensé­ges iorpedózuzó, amely egészen Kerevizde vidékéig hatolt be és balszárnyunk ellen lö­véseiket adott le, eme ütegeink preciz tüze­lése következtében elmerült. Ellenséges torpedózuzók egyikét, a mely rendesen a szároszi öbölben cirkál, tegnap, amikor túlságosan közel merészke­dett a parthoz, tüzérségünk két lövedékkel találta. A torpedózuzó azonnal az öbölben levő egyik sziget mögé menekült és csak •éjjel hagyta el az öblöt. Mezopotániai front: Egy ellenséges mo­toros naszádot, amely julius 10-ről 11-ére virradó éjjelen Kométól nyugatra az Eufra-j tes-gáthoz közeledni próbált, őrségünk tü­zelése elűzött. 14-én reggel az ellenség ágyunaszádjai védelme alatt a szárazföld fe­lől támadást kísérelt meg a folyópart e ré­szén, csapataink heves ellentámadása kö­vetkeztében azonban kénytelenek voltak hanyatt-homlok menekülni és teljes veresé­get szenvedett. Az ellenség veszteségei e harcokban igen nagyok. A többi harcvonalon nem történt jelen­tős változás. (Közli a miniszterelnöki sajtó­osztály.) Az enfenfe fizet. Pétervár, julius 15. íÁ Novoje Vremja szermt Franciaország és Anglia elvállalták Szerbia és Belgium összes háborús kiadásai­nak fedezését. Szerbia költségei eddig 360 millió frankot tettek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents