Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-15 / 168. szám

i\iAn:.. iíGYÁHOBSZX® Szeged, 1915. julius 15. arra se jó, hogy az oroszokat leszúrja. Erre •Barna méregbe jött, felkapott egy sörös üveget és fejbe verte Tóthot, Tóth sem maradt adós, kikapta Barna kezéből az üveget és ugy vágott azza! vissza, liogy Barna eszméiíetlenül esett ötssze. Életveszélyes sérülésével beszállították a közkórházba. Tóthot letartóztatták. — Ezernyolcszáz zongorát raboltak el az oroszok Lembergből. Tudjuk, hogy az oroszok minden megszállott város kiürítéseikor igyekeztek minél többet rabolni és az elrablott tárgyaikat magukkal hurcolni Oroszországba. Különösen sokat fosztogattak Lernfcergben, ahol hosszabb idejük volt a város kiürítésére. Az orosz tisztek ós az állami hivatalnokok nemcsak ta várost ürítették ki csapataink közeledésekor, hanem az elmenekültek lakásait is. Mint. most a fembergi szállítók följegyzéséből megállapították, a menekülő oroszok ezernyolcszáz zongorát raboltak el és több mint tízezer lakásból hurcolták el a teljes bútorzatot. — Nem lesz az idén selyem. Szabadkáról írják: Most folyik országszerte a selyemgubó-beváltás. Bálcskáiban a selyemgubótenyésztés főhelye Óbecse, ahol azonban gyenge a selyem termés. Az idei termés másévek termését még felében sem érte el. Ennek oka részint a .munk,áshiány, de még inkább az, hogy betegségek pusztították a selyemhernyó-állományt. — Nagy árhanyatlás a bécsi sertéspiacon. Bécsből jelentik: A mai sertéspiacon 3100 darab hízott sertéssel és 800 fiatal sertéssel többet, hajtottak fel, mint az -előző évben, ugy hogy a kínálat jóval felülmúlta a keresletet. A piac irányzata igen lanyha volt és a liizott sertés negyven koronával, a fiatal sertés pedig 20—30 koronával olcsóbban kelt el. — Három tanyai asszony a csirkékkel. Három szegedi tanyai asszony összeállt és kimondta, ho-gy rajtuk nem fog ki a piaci rendelet. A három aistszomy, Kovács Jáncsné, Kovács Mihályné és Bárányi Sándoraé a •tanyáról behozták a csirkét és kacsát, csakhogy azt n-em a piacra vitték eladni, (han-e-m házalták vele. Sorra járták a Vitéz-utcát, do egyi-k ügyes rendőr megállapította, hogy az asszonyok 8—9 koronájával árulták a bormfi párját és ez'ért őket a főkapitányságon előállította a még meglevő 7 pár csibével és ugyanannyi kacsával -együtt, A baromfiakat ma reggel a városháza u-dvarán elárverezték, az asszonyok el'len pedig megindult a kiliágási el-járás'. — Olaszország cimmel je'ent meg a „Háborús nagyhatalmak" cimü füzetsorozat negyedik füzete. A kis fiizet-ben, — amelyet Olaszország és Albánia kitűnően megrajzolt térképe diszit, — -dr. Varga Jenő, a kiváló közgazdasági és .külpolitikai iró ismerteti sok tudással a modern Olaszországot. A csinosan kiállított füzet ára 80 fillér. Szegeidén kapható Várnay L. könyvkereskedésében. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12.— „ negyedévre . . 6.— » egy hónapra. . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ Olaszország sötét mélyéből. — Nápolgi és sziciliai parasztok, föld- és bányamunkások. — (Saját tudósítónktól.) A boldog békében déli Olaszországot is sok-an bebarangolták, -csupa régi szokásból. A jó idegenek.baedeck-errel a kezükben megbámulták a néznivalókat és haladtak tovább,, ameddig a szabadságból és a pénzből telt. Főként -Délolaszországért rajonganak: Nápoly, Vezúv, az azúrkék tenger, az indigókék ég, pálmák a tengerparton, azonban némi sötétebb sziliekké!: ikomarro, maffia, brigantik. D'ólolaszország társadalmi viszonyainak tanulmányozása nem tartozik a kéjutazók programjába. .Nem i,s valami nagy élvezet ez. Egy kalauz sem jelzi például Nápolyban a fondacot vagy .Szicíliában a kénbányát. Mi a fondaco? A szótár szerint áruraktár, de Nápolyban raktár ugyan, de nem áruraktár. Raktár, ahol -az emberi nyomor van fölhalmozva: óriási és borzasztó. A fcnda-co többszáz éves épület, amelynek pince-lakásaiban, nedves, sötét odúban proletárok ezrei t-anyáznak, proletárok a régi római értelemben , emberek, akiknek semmi egyebük nincsen, mint egy pár nyomorúságos gyermekük, emberek, akik koldulásból, gyakran a legutálatosabb dolg-ckkal való -üzérkedéssel élnek, akiknek kezén -egész éven át ném fordul meg -száz llira. És az isteni Nápolyban a természet pompája, a t-emplom-ok és vallásos körmenetek ragyogása, a nagy idegenforgalom .mellett vaunak városrészek, amelyek .alig párszáz négyzetméter területnek -és amelyekben 60 ezer ilyen proletár lakik vagy inlklább senyved. Ezekben a pince-lyukakban, ninlcs' más bútor, mint pár rozoga szék, ócska asztal, bádogkályha és — egy szentkép. A fekhely kukoricaszárral megtömött zsák. Egy pincében gyakran öt-hat. család' ilakiik, zsákokkal elkülönített „lakásokban". Az -asszonyok szegény, nyomorúságos teremtmények, -aszóttak, ruhájuk legtöbbször egy darab rongy. A férfiak naphosszat 'szaladgálnak, csakhogy valami ikiis keresethez jussanak, a miből .a legrosszabb, hamisított lisztből készült kenyeret, egy darab tököt és avas olajat vehessenek. Macska- és kutyahus, ló- és szamármáj már ünnepi eledel. És ezekben az odúkban gyer-mekek születnek ós növekedn-ek. -Ez -a legborzasztóbb. Csak rá kell nézni ezekr^ a sápadt, angolkóros teremtményekre- és látjuk, hogy mily biint követnek itt el az emberiség ell-en. A gyermek mindig éhes és ugy tekintik, mint haszontalan zabáiét, igy időn-ap -előtt a zsákmányolásra nevelődik. A pince mélyéből ellső lépése arra az útra viszi, amely a fegyházba vezet. A leányok már k-or,a ifjúságukban elbuknak. Igy volt ez busz évvel ezelőtt, bizonyára igy van most is. A fondaooból szerzi a -kamorra újoncait. Regényeiket irtuk már erről. Vannak, akik bűnszövetkezeteknek, imások politikai szövetkeze tekneik tartják, -amelyek gaztettekkel és terrorral dolgoznak. A kamorra társadalmi jelenség. Ki kellett fejlődnie itt, ahoil a nap hevesebben hajtja -a vért -az erekben, ahoil a társadalom a pro-letárságot kimél-et-lenül a Igazgató: VAS SÁNDOR K0RZ0 MOZI nyári helyiségében TELEFON: [HyHR113-96. ÍTÉLI 11-85. Csütörtökön, julius hó 15-én: Parlagi Kornélia és Pintér Imre társulatának felléptével ft nagy leszámolás. Háborús kinemaszkeccs énekkel 6 felvonásban. Irta: Pintér Imre. Zenéjét: Parlagi Kornélia. — Történik részben Budapesten, részben a szerb határon. — A darabban előforduló „Fenséges asszony Auguszta" cimü dalt szerezte: Brachfeld O. berlini zeneszerző. Parlagi Kornélia és Pintér Imre különleges művész (kabaré) előadása. Előadások a téli helyiségben d. u. 6, a nyári helyiségben este 9 órakor. Helyárak: Páholyülés K 2, Zsöllye K1-60, 1. hely K 1-20, II. hely 80 f. III. hely 50 f. Kedvezményes füzetjegyek ráfizetéssel érvényesek.