Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-15 / 168. szám

Szeged, 1915. julius' 15. détmagyajroítözm legmélyebb szennybe tiporja, legelemibb kötelességét nem teljesítve a szegényekkel) és nyomorgókkal szemben. A kamorna kóros reakciója Délolaszország nyomorban született, nyomorban pusztuló népének az .elnyomók és kizsákmányolók ellen. Eszközei reakciósok, a bün eszközei. Emellett a kamorristák magyrésze nem más, mint kizsákmányolt. A kamorristák tömege legtöbbször öntudatlanul küzdött politikai stréberekért, akik céljukat bűnnel és fenyegetéssel akarták elérni; küzdött tőkéveli rendelkező gonosztevőkért, akik pénzüket a bűnbe fektették; a kamorristák csak eszközei voltak ós ezek viselték a felelősséget. Még rosszabbak a társadalmi viszonyok Szicíliában. Ez a sziget éléstára lehetne Itáliának. Egykor az is volt. De a történelmi tények átokként nehezednek erre a iföldre, ahol a természet pazar kézzel szórja adományait. Több mint báróim millió ember él a szigeten, de csak néhány ezer él emberhez méltóan, néhány százan adják a:z urat, tobzódnak és kéjelegnek. A milliók éheznek és nyomorognak. Az urak a középkori hírhedt bravák utódai, Atyáiktól, akik valóságos bainditavezérek voltak, óriási földeket örököltek. Ezek a latifundiumok Szicíliát gazdaságilag tönkretették és a népet .anyagi ós erkölcsi romlásba taszították. Napokon át vándoroltunk egyetlen ilyen nagybirtokon anélkül, hogy egy kalászt látnánk, a földet sehol sem müvelik. (Mintha gazdája sem volna. Pedig- van, csak a;z nem tudja megművelni. De jaj ann.ák a szegény ördögnek, aki a földet megmunkálja,. A legszigorúbb büntetés sújtja: De miért nem műveli meg a gazdája'? Hogy ne kelljen adót fizetnie. Ilyen érzékük van az állami lét iránt az államtól védett olasz vidéki báróknak. A paraszt fizesse az adót meg a munkás. Háromvékás, szántóföldért fizet iá paraszt 127 iira általános .adót, 100 líra .földadót, 50 lira. egyéb járulékot, a gazdasági üzemért 30 Urát és bevesz mindössze legföljebb 600 lírát. A legjobb termés is szaporítja a paraszt adósságát. Folyton erősebb függésbe kerül urával szemben, valóságos rabszolgasorba jut. A szicíliai paraszt háza nem különb az istállónál, sokszor még hitványabb. Egyetlen helyiségből áll, amelynek egyetlen nyilasa szolgál ajtó, ablak és kémény gyanánt. A tetőn becsurog az eső. A család szalmán fekszik, ugyanott áll az öszvér vagy a szamár. (Ott fekszik a disznó, ott gágognak a ludak. Husi csak akkor eszik .a paraszt, ha elhull' a marbája. Anyagilag még rosszabb a .helyzete a földmunkásnak, bár társadalmilag függetlenebb a parasztnál és azért ez irigyli is. A földmunkás Szicíliában csak az év félében kap munkát. Heti keresete legföljebb 10 lira. lEzt is csupa rézpénzben kapja és az, urak értéktelen pénzdarabokat is kevernek hozzá. Nyomorúságos, nedves odúért, amelyben családjával együtt szalmán alszik, 70, sőt több lirát is fizet évenkint. Fogyasztási adóval terhelt fekete kenyeret eszik. Tavasszal, amikor nincs munka, a „z0ld.be megy", füvet és zöldséget szedeget, leönti forró vizzel és ez az eledele, még sója sincs hozzá. A latifu ndi emosok a parasztclk és földmunkások között különféle fajta fölügyelők tartják fönn a kapcsolatot, durva, erőszakos népség ez, amelynek kilenc tizedrésze fegyházból került ide, hűséges hajcsárok ezek, a parasztokat ós földmunkásokat .gyötrik és saját javukra külön kizsákmányolják. De a parasztok és földmunkások élete még mindig paradicsomi állapot a szicíliai lenbányák munkása1,inak életéhie|z. Ugyanazok a latifundiumosok, akik a szicíliai parasztokat ós föld,munkásokat a legmélyebb nyomorba taszítják, kénbányáihban valóságos pokollá teszik .munkásaik életét, A fegyenc, aki megszökött és a ikénbányiamiin.kások között talált menedéket, visszaszökik ebből a pokolból a fegyházba. Semmi egészségügyi vagy inunk,ásvédő berendezésinek nyoma sincs itt. Kizsákmányolás, minél több nyereség az üzem vezérelvei. A munkaidő napi lí óra. A bányában a levegő meg van mérgezve » már hat éves gyerekek dolgoznák ott. Ez ,a munka eltorzítja a testet, elgörbíti a hátgerincet és különösen a gyermekekkel nagyon rosszul bánnak. A munkásak 90 százaléka testileg nyomorék ... ,És ,az olasz kormány s az olasz sajtó kiadja .a jelszót: föl kéli szabadítani a szenvedő véreiket — Ausztriában. Ez a manőver is csak ,a brig,antik hazájában születhetett. Olasz szenátorok Joffrenál. Róma, julius 14. íAz olasz szenátorok küldöttsége felkereste a ifrancia főhadiszálláson Joffre tábornokot, aki itizt nap óta az egész frontot bejárja, .hogy személyesen győződjék meg arról, hogy hol van szükség erősítésekre, hogy francia front minden eshetőségre áltörh,eteden, legyen, Joffre nyugodtságot és bizalmat árul el, keveset beszélt, de határozottan kifejezte azon véleményét, hogy a köztársaság hadserege legyőzhetetlen. Hogy mik lesznek a jövő eseményei, erről nemcsak hogy nem nyilatkozott, 'hanem .még célzást sem tett. Az oroszok külön béketerve. Berlin: A Vossisdhe Zeitung krisztiániai tudósítója beszélt egy előkelő orosz iparossal, aikd a következőket mondta: — Mindenki, még a tisztek is tudják, hogy Oroszország Németországot nem bírja legyőzni. Azt hiszik, — bár külön békét nem 'köt, —' Oroszország kijelenti szövetségeseinek, liogy a további iharc céltalan:. A háború után Oroszország és Németország közelednek egymáshoz. Békés természetű meglepetésekre lehetünk elkészülve. Orosz intézkedések a román határon, Bukarest, julius 14. Az Universul jelenti Jassyból: Az orosz kormány igen szigorú uj rendszabályokat léptetett életbe Lnghoninél és ezt azzal okolja meg, hogy az utóbbi időkben igen sok kém jutott be ezen az utón Oroszországba. A közbiztonsági szolgálat ellátására uj irodát állítottak fei, amelybe a katonai hatóság képviselőit is delegálták. Az összes utasokat, kik ezen a határállomáson átmennek, a legszigorúbban megvizsgálják. Napirenden, van, hogy a katonák az átutazókat — a nőket is — azon megokolással, hogy a motozás nem nyújt elég biztonságot, pőrére vetkőztetik. A román, konzul minden tiltakozása eddig hiábavalónak bizotiyu t. Bukarest, julius 14. A féhivatalos Indépendance Roumaine jelenti; Az odesszai ••• Tábortüzek Műfordítások német költőkből. A Vörös Félhold intézményei javára Ára 1 K 50 fill. Káinoki Izidor: Háborús tréfák vidám esetek a komoly események mellől. Ára 40 fillér. Herczeg Géza: Sarajevótól Lodzig Egyik legjobb tollú haditudósítónk személyes élményei és tapasztalatai. Ára 3 korona. Lázár Miklós Fronton Rendkívül érdekes és közvetlen érzékeltetése az első csatasorban szerzett tapasztalatoknak. Ára 3 K 50 fill. Malongai Dezső: A virtus Hosszabb szünet után e megkapó elbeszélésekkel lép ismét a szerző türelmetlen közönsége elé. Ára 4 korona. Dr. Gáspár Arthur: lasziiii i lm tMÉi A háborúban támadt benyomásait irja le a főhadiszállásra delegált miniszteri kiküldött. Ára 4 K 60 fill. Kaufzkg Károlg: Nemzeti állam, inperialista állam és államszövetség A mostani eseményekből fakadó, rendkivül érdekes szociális fejtegetések. Ára 80 fillér. Lucia Dora Frost: Preussische Prágung Poroszország, mint irány és stilus. Rendeltetése Németország és az egész világ számára. Ára 1 K 40 fill. Theodor Fontane: Der englische Charakter Friss és közvetlen megfigyelések az angol életből. Ára 1 K 40 fill. A szerb kékkönyv. a háború keletkezésének adatai szerb világításban. Ára 40 fillér. Kunfi Zsigmond: Háború és szocializmus tanulmányok a háború szocialista és szociálpolitikái tényeiröl. Ára 80 fillér. Kurt Aram: HÉ Ml É1DOOQO MM érdekfeszítő leirás az orosz hadifogságból. Ára 1 K 20 fill: ••• Kaphatók: Várnay L. könyvkereskedésében SZEGED, Kárász-ufca 9. •