Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-15 / 168. szám

Szeged, 1915. julius 15. DÉLMÁGYARÖSSKAG 5 HÍREK oooo — UJ SZÖVETSÉGI GYÜRÜK két és három koronáért kaphatók a Délmagyarország kiadóhivatalában. — Szabad már tiszta buzábói kenyeret sütni. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kormány hatályon kivül helyezte a buza és rozsliszt 'kiméréséről februárban: kiadott miniszterelnöki rendeletet. Ezentúl ismét szabad ke verettem buza vagy rozslisztből kenyeret sütni. — A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság csütörtök délután a főispán eln-öklésóvel ülést tart. — A gyümöicsvásár. Szeged hires már la gyümölcsvásári ár ól is. Az utóbbi ©vekben a gyümölcsöt elhordták vidéki vásárlók, igy aránytalanul drágították a piacot, másrészt a szegedi közönség néha nehezen jutott gyümölcshöz. A szegedi rendőrfőkapitány szabályozni óhajtja a gyümölcs vásár kérdését és ezt a határozatot- adta k,i: — Vidékre gyümölcsnek nagyban bevásárlása csak reggeli 7 óra után van, megengedve, inert megtörtónt, hogy a vidéki vevőik a hajnalban kocsin érkező gyümölcsöt lefoglalózták és reggeli válogattak az, áruban is abból sokat nem v-ettek át s ezzel a termelőnek kárt okoztak. .De ez az eljárásuk sérelmes a iliellyi vevőközönségre is, mert a vidéki bevásárlók magatartása miatt, reggelig akadályozva volt abban, hogy gyümölcsöt vásárolhasson. Hét óra után általában véve szabad a vásár és a gyümölcsnek vidékre való elszállítása is-; Vidéki bevásárló igazolványt nem kap s ha. helybeli bevásárló a vidéki javára kijátsza a 7 órai tilalmat, attól a helyi bevásárlótól az igazolványt a rendőrség bevonja. — A főispáni titkár véglegesítése. Borbola Istvánt, aki a háború kitörésiéi óta sok rátermettséggel ós általános megelégedésre végzi a főispáni hivatalban a; titkári teendőket, Sándor János belügyminiszter véglegesítette állásában, — Magyar állampolgár lesz a Vilmoshuszárok alezredese. A magyar földben van valami csodálatos asszimiláló erő, amely magához vonzza azokat az idegeneket, akik néhány esztendeje itt élnek. lEinnek u jabb ibizcnyitéka ;a Vilknics-huszárok alezredesének, báró Berg Hermámnak példája. Az alezredes, aki osztrák állampolgár, most — imint Debreceniből jelentik —• magyar akar lenni és ezért folyamodott a debreceni községi illetőségért, Kérvénye gyönyörű elismerése annak a vitézségnek, a,mellyel ia magyar katonák harcolnak. A kérvény igy szól: Alulírott báró Berg Hermann, született 1863. V'ámosmikola, esdsz, ós kir. kamarás, -alezredes -a Vilmos német császár nevét, viselő 7. huszárezredben, azon tisztel,ettieljs kéréssel járulok a tekintetes közgyűlés elé, méltóztassék nekem Debrecen s-z. kir. város községi kötelékbe való felvételemet kilátásba helyezni. Ezen elhatározásom tisztán és kizárólag érzelmi indokokból történik. Majdnem két évtizedig voltam Debreoein városának lakosa, mint osztrák állampolgár belesülni, tisztellni tanultaim, itt ösmertem csak meg a m,agyarokat és ezelk közt Debrecen város derék, érdemes polgárságát is ez a tiszteletem becsülésem a magyarok iránt most, a háború folyamán még inkább fokozódott s mint egyik sziinmagyaroikból álló ezred alezredese, annak az országnak a,karcik állampolgára fenni, mely oly kiváló ós. fényes tanúbizonyságát szolgáltatta most ia -nehéz -és küzdelemtél,jes napokban .a hazafias erényeiknek és a trón iránt való szilárd ragaszkodásának és szeretetének. Az osztrák állampolgárság kötelékéből kilépni szándékozom és a magyar állampolgárságot óhajtom felvenni -és mint ilyen, e ngimes és derék város polgárai sorába akarok tartozni. A magyar állampolgárság elnyerésének előfeltétele azonban, hogy valamelyik magyar váncs vagy község kötelékébe való felvételemet kilátásba helyezze. E nemes városhoz, hói annyi sok bosszú évet töltöttem, vonzódom l-e-ginkább és ép ezért óhajtok a város .kötelékébe tart-czni, miért is kérem a tekintetes közgyűlést, — méltóztassék nekem a községi kötelékbe való felvételemet kilátásba helyezni, hegy ennek alapján a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges lépéseket mielőbb megtehesseim. — A Szeged Csongrádi Takarékpénztár ezúton i,s értesiti ügyfeleit, hegy a pénztáróráik 1915. julius 15-től 1915. szeptember l-ig délelőtt fél 9—12-ig, délután 3—4 óráig fognak tartatni. — Bukovina fővárosában olcsó az élet. Csernovieban, Bukovina fővárosában május közepén, amikor nálunk már -elviselhetetlenül magasak voltak az élelmi cikkek árai, összehasonlíthatatlanul olcsóbb volt minden, mint akármelyik -magyar városiban. Imen ©hány p;lda: jó kenyér kilója 50, főző krumpli 7, liter tej 20. turó kgja. 30, marhahús kgja 1.20, sertéshús 1.20, borjúhús 1.40, füstölt hus 2 korona kilója, tüzelőfa, kemény, házhoz -szállitva, 12 , puhafa 7, petróleum, literje 40 f.; a kávéházakban egy pikkoló ára 20 fillér. Gondoskodtak arról, hogy ezen árakat tul ne léphessék. -Mérsékelt áremelésektől, indokolt esetekben a kerületi kapitányság nem zárkózott el, de az élelmiszer-piac most is 2—300 percenttel olcsóbb ezen sokáig megszállt városban, akár a leggazdagabb terméssel bíró magyar faluban. — Izgatással vádolt tanító. A szegedi Ítélőtábla feljebbviteli tanácsa Raity Némád adai görögkeleti tanító bűnügyét tárgyalta szerdán délelőtt, lakit izgatással vádólt az ügyészség. A vádirat iszerin-t egy halott fölött mondott búcsúztató beszédében Szerbiát di-osért-e és a monarchia, ellen izgatott. Első fokon a szabadkai törvényszék tárgyalta ezt a,z ügyet -és bizonyítékok hiányában felmentette a tanítót. A tábla mai tárgyalásán helybenhagyta a törvényszék ítéletét, az iratokat azonban áttette a bácsmegyei tiainiMügyelős-égbez, mivel a tamitó részéről fegyelmi vétség elkövetés© látszik feuforogni. — Öngyilkos katona. Vasadi Pál, 35 éves népfölkeilő, aki -Szegeden teljesített katonai szolgálatot a if-émiskolai hadikórházban mint ápoló, Vásárhelyen öngyilkosságot követett el. Felesége távollétében az istállóban felakasztotta magát. — A hadiköicsönkötvények iombardirozása és a városok. Nagyváradról jelentik, hogy a, belügyminiszter jóváhagyta a város hadikölcsön-jegyzését, ellenezte ellenbein a vár-osi tanácsnak a-zt ,a tervét, hogy ,a házipénztár fizetőképességének fenntartása céljából ugy az első, mint a második hadikölosönbő.1 jegyzett kötvényekre lomba,rd-kölcsönt vehessen föl. Ebben az ailak-ban nem hagyta jóvá -a belügyminiszter a városi közgyűlés határozatát, mert a tényleges szükség beállta előtt ilyen tágkorii megbatailmazásr b-oz nem járulhat hozzá. Amennyiben azonban ia házipénztár fizetőképes,ségén-ek fenntartása céljábó-l tényleg szükség lenne a lombard kölcsönre, ugy az e -tárgyban hozott határozatot részletesen indokolva k-éri tanulmányozás végett a belügyminiszter, mivel füygőkölcsön felvételét csakis elkerülhetetlen esetben engedheti meg és csak akkor járulhat hozzá, ha záros határidőn belül a város közönsége a fölvett kölcsönt visszafizeti. — Csatában ördög, otthon angyal. Az országban aratnak az orosz foglyok. Sok mindent összebeszélnek, azonban megállapíthatjuk, hogy -a refrén mindnél ugyanaz: Moi bozse! Dobre magyarski! (Én Istenem! Milyen jó a magyar!) Mig ezeket a szavakat -egy nagyorosz muzsik vigyorogva mondja, nagyokat röhög hozzá. Mintha mondaná: Bolond vagy te magyar, hogy olyan jó vagy, vagy nem tudod te, milyen jó madarak vagyunk mi! Egy finn tanító, sötét, komor -areca-l, -sirásra hajló ajakkal mondja: Oh Istenem! Milyen jó -is a magyar! Miért nem vagyunk mi is ilyen jók? A magyaréiról, aki ilyen jól bánt vele fogságában, csodákat fognak otthon mesélni az otthonmaradt muzsikoknak. — Csatában ördög, otthon angyal! — kiáltott fel -egy nagyorosz paraszt. Egy mnz-sik fejébe nem fér ,az ilyesmi... Elan Graber finn tanító szinte rajongva beszél -a monarchiáról. A finn nép, melynek a kulturája magasan felette áll az orosznak, folytonos üldözésnek van kitéve. Igy érthető, hogy ők a monarchiát igen sok tekintetben eszményképnek tartják. Üldözött nép mindig rajongó. Meg különben a finn rokona a magyarnak s a rokonságot ők jobban tartják, mint mi. Ha hazamegy — mondotta — és visszakerül iskolájába kis tanítványai közé életcélul tűzi ki magának, hogy őket az osztrák-magyar -monarchiáról kioktatja. Hogy va-n -még egy ország, ahol az ember nem él állatmódra... — Mesterséges eső. A gazdák mindig kémlelve nézik aratás ©lőtt áz eget, vájjon milyen idő lesz. Legtöbbször esőt kiv-á-nnak, amely rendszerint akkor nem ak-ar esni, a mikor legjobban kellene. Német mérnökök m-est négy gyárban olyan készülékek gyártásával foglalkoznak, -amelyekkel mesterséges módon lehet elárasztani a földeket. A bromber.gi Vilmos császár-intézetben végzett kisérl-etek bebizonyították, -hogy mesterséges esővel a talaj -termőképességét rendkivüli módon lehet növelni. Az esőben bő 1913-ik esztendőben egy harmimcmilliméteres eső a zabterm-ést harminchat százalékkal, a burgonyatermést huí zonuy-oiLc-barini-nc százalékkal növelte. Kiszámították, hogy ©gy köbméter viz, -amely 0.9 pfennigbe került, 30.6—43 pfennig hasznot hajtott -Egy 30 milliméteres mesterséges eső 50 százalékkal növelte az árpa ós rozs termését. — Verekedő népfölkelők. Barna Antal -és Tóth András népfölkelők -a Szent Istvántéri M-eszesHféle korcsmában szórakoztak. Tóth azt mondta (Barnának, hogy nyáipic és oli TesliM férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855.