Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)

1915-07-15 / 168. szám

4' BÉLMÁGYASOBS2ÁÖ Szeded, 1915, julius 15. Megélénkül a francia harctér* Berlin, julius 14. A nagyvezérkar közli: Nyugati hadszíntér: Ma éjszaka a souöhezi cukorgyár (mellett újból kézigránát-támadásokat utasítottunk vissza. A franciák Tryan (Carronetól keletre) és Pertkes vidékén eredmény nélkül robbantották fel néhány aknát. Kéziigrónáttüzünk megakadályozták őket abbain, ihogy a robbantási (helyeken megvessék lábukat. Az Argonneokban egy német támadás sikerrel járt. Vien-ne le Chateautól körülbelül ezer méter szélességben elfoglaltuk a franciák harcvonalát, 1 tisztet, 137 főnyi legénységet elfogtunk, egy gépfegyvert s egy aknavetőt zsákmányoltunk. BoureuiHestől délnyugatra rohammal elfoglaltuk az ellenség magaslati állását, hárem kilométer szélességbe és egy kilométer mélységben. A kétszáznyolcvanötös magaslat (La fíl'le Morte) birtokunkban van. 2584 francia, köztük 51 tiszt jutott sebesületíenül fogságunkba* ezenfelül három-négyszáz sebesült foglyot vettünk ápolás alá. — Zsákmányunk: 2 hegyi ágyú, 2 revolverágyú, 6 géppuska és nagymennyiségű hadiszer. Csapataink egészen a francia tüzérségi állásokig nyomultak előre és hasznavehetetlenné tettek nyolc ágyút, amelyek most az ellenfelek ihar-cvonatai között állanak. Ferzenberg mellett, Yperntől északkeletre lelőttünk egy angol repülőgépet. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Nyolc és fél milliárd frsíik. Páris, julius 14. A Temps jelenti: Májusban 776 millió és juniusban 454 millió frankot jegyeztek a honvédelmi kincstári jegyekre. A honvédelmi kötvényeikre májusban 231 és júniusban' 392 .millióit ijegyezt-ek, kötvényekre összesen 1600 milliót, kincstári jegyekre 6140 milliót jegyeztek. Ehhez járul 700 millió frank a három és fél százalékos védelmi kötvények konvertálásából'. A francia közönség hadicélokra tehát körülbelül 8400 millió frankot adott össze a háború első tizenegy hónapjában. A francia kormány a -háború kitörésétől junius végéig körülbelül 17.570 millió frank hitelt követelt. A calaisi tanácskozás. Berlin, julius 14. Ma kezdték meg a tanácskozást Calaisban az angol és francia politika vezérférfiai és a két hadsereg legfőbb parancsnokai. A kilenc miniszter és a két vezér mindenesetre fontos és súlyos ügyekben jött össze, annál inkább, mert a tanácskozást hivatalosan is bejelentették és jelentőségét nyomatékosan hangsúlyozták. Azok az államférfiak, akik Franciaországért és Angliáért felelősek, nem mind azok, akik a háború kitörésekor exponált állást viseltek és a háborút Európára rá-kényszeritették. Grey nem irányítja többé az angol külpolitikát, Curchit félreállt és Asquith miniszterelnök körül uj tényezők működnek. Az angol krízis mellett a francia kamara válságai nyomot kell hogy hagyjanak a most folyó tanácskozásokon. —• Azok a támadások, amelyek Millerand hadügyminiszter ellen elhangzottak, kétségtelenné teszik, hogy a francia politika irányításában ép oly kevéssé van meg az egység és tekintély, mint a nagy offenzíva vezetésében. Franciaország húzódik a téli háborútól, nemcsak azért, mert a nép békét kivan, hanem azért, -mert a munjcióellátás igen nagy zavarokkal és nehézségekkel jár. Az entente nagy csalódásai megjelennek a cMai-si tanácsteremi falán, mint szomorú víziók, amelyekről nem lehet elfordítani, a tekintetet. Németország és a monarchia friss erőben lép a háború második évébe és az entente hiába áldozott nyugaton, északon és délen: mindenütt kudrac és vereség, még pedig nemcsak a hadseregiek harcában, hanem az entente diplomáciájának agyafúrt próbálkozásaiban is. A kérdés az, hogy Anglia milyen ujabb áldozatokat hajlandó hozni Franciaországért és az entente győzelmeért, miután sem Franciaországnak, sem Oroszországnak nincs már sok veszteni valója. Angliának el kell határoznia magát az általános védkötelezettség behozatalára és a munieiőeMtás mindenáron való fokozás,ára, ha nem akarja társait és önmagát romlásba kergetni. Kérdés, hogy a calaisi tanácskozások ilyan eredményekre vezetnék-e, amelyek a lehangolt közvéleményt uj bátorságra s uj áldozatokra késztetik? Ehhez elsősorban döntő sikerek kellenek, már pedig sikereket Calaisban nem lehet aratni, hanem csakis a haramezőn: északon, nyugaton, vagy délen. Tízezer halottja volt a moszkvai — Május óta másfélmillió (Saját tudósítónktól.) Az orosz forradalomról már sok ihirt kaptunk, -egész természetes azonban, h-o-gy a tiszta igazságot nagyon nehéz a sok -ellentétes híradásból1 kihámozni. Ma érkezett ide a Ziua bukaresti lap egyik száma, amely egy német internált cikkét közli. Nagy protekcióval: sikerült a német urnák az orosz fogságból kiszabadulni — különben moszkvai gyáros — és a moszkvai, állapotokról a következő (leleplezéseiket közli: — fia jól emlékszem, az orosz naptár -szerint junius1 1., 2., 3. és 4-én voltak Moszkvában a legrettenetesebb zavargások, amelyeknek indító -okai a követik-ez-ők: A varsói és -a lo-dzi kötő- és szövőgyáraikban dolgozó német munkásokat az oroszok (Moszkvába internálták. Május közepén mi ezeket a munkásokat az orosz munkások helyébe szegődtettük s az orosz munkásokat elbocsátottuk. — Nemsokára azután, pontosan május 29-én és 30-án, orosz naptár szerint, kitört az -első zavargás. Ekkor még csak tüntetések voltak, amelyek azonban a következő négy napon véres zavargásokká fajultak. Junius- elsején munkásokból1 és muzsikokból összeverődött nyolc-tizezer főnyi tömeg járta be Moszkva utcáit és mindazokat a gyárakat és üzleteket, amelyek útjába estek, szétrombolták. Az üzletekben és gyárakban szétromboltak mindent, azután a romokat petróleummal icöntözték és fölgyújtották. A csőcselék betört négy-ötemeletes házakba, mindent az utcára hajigált, a bútoroktól kezdve az ékszerekig. Ha a lakó ellenkezett, leszúrták, sőt a gyermekeit is. Katonaság nem volt (Moszkvában s a rendőrség, tehetetlen, emberekből- állo-tt, a zavargók garázdálkodását nem tudta megakadályozni, de még nekik segítettek. Junius 5-én megérkezett a (katonaság is. A zavargók ellenszegültek, -mire a katonák sortüzet adtak: számtalan halott és -sebesült maradt az utcákon. Junius, 12-én, szintén orosz naptár szerint, forradalmi zavargások voltak Moszkvában, A diák-ok -és a munkások vörös! zászlók alatt vonultak föllés ezt kiáltották: „Le a háborúval! Békét akarunk! Adjatok munkát és kenyeret!" A forradalmi menetben résztvevők ekkor már orosz polgárok tulajdonát serit kímélték. Az utjukba eső házakba betörtek, orosz halott és sebesült. — raboltak és gyújtogattak. A katonaság lépett ismét közbe és Moszkva utcáin folyt a vér. A -két zavargásnak több mint tízezer halottja és ugyanannyi sebesültje volt. Brassóból jelentik: Predeálon át ötven német internált érkezett Romániából s hazafelé tartanak. Egyik kedélyes német, aki -különben, Szentpéterváron nagykereskedő, a következő érdekes információkat mondotta el tudósítónknak: — Moszkvában valóságos anarchia van. Moszkva a zavargások után uj kormányzót kapott, herceg Jucupovot. Mikor hivatala vezetését átvette, a németek útlevelei! -elvesztek. Most sok száz német n-elm tud haza utazni, mert uj útlevelet nemi adnak ki. A hivatalnokokat meg lehet vesztegetni. A kiutasítottak 500 rubelnél1 több pénzt nem vihetnek magukkal az országból. Egy úriasszony kabátjára nagy gombokat készíttetett és abba több ezer rubelt vart be. Az útlevélvizsgálatnál ezt észrevették, elfogták s Uraiba küldték. Moszkvában, most újra zavargás-októl tartanak és ezért igen sok katona van a városban. Odesszában napirenden vannak a forradalmi tüntetések, A forradalmárok most Odesszában vannak és a háború elleni- tüntetéseket szervezik. Odesszában a forradalmárok plakátokat ragasztottak ki, amelyekben azt irják, hogy a 17 éves ifjak sorozását elrendelték. Felhívják ezeket, hogy a sorozáson ne- jelenjenek meg, inert hiába most már minden, muníció és puska nincs és- igy a háborúval már nem érnek el semmit. Az oroszok már kezdik megtudni az igazságot. Az orosz szociátistapárt lapja meg írja, hogy „ma már nincs miért titkolódzni, az orosz hadsereg mindenütt súlyos vereségeket szenvedett, a hibákat helyrehozni nem lehet, a muníciót és a tiszteket nem lehet pótolni. A cárnak a frontra való utazása csak szemfényvesztés volt. Katonaság már nincs és az orosz hadsereg a két hónap alatt elfogott 300.000 emberrel másfél milliót vesztett halottakban és sebesültekben. A cár ukázbanhirdétte ki, hogy a katonaság takarékoskodjon a muni-cióval és a fegyverrel. Ha egy ember meghal, a helyébe más lép, de a fegyver elvész, azt pótolni nem lehet."