Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-15 / 143. szám

306 DÉLMAG YAEORSZAG. Szeged, 1915. junius 13. községekből számos csapat megkezdte az összpontosítást Novosielicába, hová vrisuton szállították a katonaságot. Az oroszok az el­foglalva tartott 'helységekben csakis különít­ményeket hagynak hátra. Egészen 'megbízha­tó forrásból ered az a 'hir, hogy az oroszok rendeletet adtak ki Besszarábia kiürítésére is, ahol a polgári és katonai hatóságok az irat­tárokat már becsomagolták, hogy el legyenek készülve bármily eshetőségre. A nagybirtoko­sok és bérlők között ez okból kifolyólag nagv a lehangoltság s attól félnek, hogy rövid \:dőn belül \a harcok színhelyét Bukovinából áthe­lyezik Besszarábiába, amely eddig meg volt kiméivé attól, (hogy a katonai hadműveletek színhelye legyen. Amint látható, Besszarábia sorsa beláthatatlan és a kereskedők közül so­kan likvidálják heveiket és visszavonulnak orosz területre. A 'kedélyek nagyon izgatottak és a tisztek között általános a lehangoltság. Jassy-ból jelentik a Minervá-nak: A bessz­arábiai orosz hatóságok tisztviselői paran­csot kaptak, legyenek készen, hogy első jelre elutazhassanak. E rendelkezés oka nem is­meretes. Németország és az Unió. Köln, junius 14. A Kölniscihe Zeitung az amerikai jegyzékhez megjegyzi, hogy nincs kétség aziránt, hogy Bryan fellépése nagy hatással lesz az amerikai viszonyokra és en­nélfogva jelentékeny befolyása lesz a nem­zetközi helyzetre is. Helyesnek tartjuk azon­ban, hogy a meg nem tisztázott helyzettel szemben tartózkodók legyünk és csak a va­ló tényhez, nevezetesen Wilson kormányá­hoz és az uj jegyzékhez tartsuk magunkat. A mikor Bryan békeideáival szemben teljes el­ismeréssel vagyunk, megemlítjük, hogy Wil­son és tanácsadói is nyitva hagyták a megér­tés útját. Nincs kétség aziránt, hogy a német kormány erre az útra lép, amennyiben a mos­tani létért való küzdelmükben azt megtehetik. A négyesszövetség Bulgáriához. Bécs, junius 14. A Radoszlavov-kabinéi ­nek az entente-hatialmak legutóbbi javaslatai­val szemben való állásfoglalásáról Petkov Dobry miniszter, szófiai ihiradás szerint, igy nyilatkozott: — Oroszország, Franciaország, Anglia és Olaszország képviselői által tett javaslatok ötletéből sokan a bolgár politika megváltozá­sáról, a minisztérium újjáalakításáról és a parlament egybehivásáról beszélnek. Mindez nemi felel meg a valóságnak. A javaslatok ugyanazok, mint aminőket korábban közve­tett uton terjesztettek elénk. Bulgária nem vállalt semmiféle kötelezettséget, szabad keze van és érdekei azt parancsolják, hogy a szi­gort/, lojális és lelkiismeretes semlegesség ed­dig követett politikáját folytassa. A bolgár népnek nyugalomra és erőgyűjtésre van szük­sége. A nyugalom iránt való közszükséglet pedig csak ugy nyerhet kielégítést, iha a kor­mány eddigi politikai iránya mellett marad meg. Oroszország görög területeket igért Bulgáriának. Bukarest, junius 14. Szalonikiból jelen­tik, hogy a görög újságok megbotránkozással irnak az entente, faként Oroszország viselke­déséről, amely görög területek odaígérésével csábítja Bulgáriát, anélkül, hogy erre vonat­kozóan a görög kormányt még csak meg is kérdezné. NINCS OROSZ-SVÉD MEGEGYEZÉS. Berlin, junius 14. A Berliner Tageblatt ío: en'hágai távirata jelenti: A skandináv saj­té a Morning Post-nak az orosz-svéd meg­győzésre vonatkozó 'hírét tartózkodással és szárazon fogadja. A göteborgi „Sjöfahrtsti­dende", a svéd kormánytól magyarázatot kér, vájjon lehetséges-e ilyen megállapodást a parlament háta mögött megkötni? Kizárt do­og, liogy a svéd kormány Németország iránt barátságtalan megállapodásra léphetett volna. Stockholm, junius 14. A londoni Morning Post-nak a Svédország és Oroszország közt Ulitólag kötött gazdaságpolitikai szerződésről váló hire nem igaz. Oroszország és Svédor­vág között semmiféle politikai megállapodás iem történt. A svéd alkotmány titkos szerződések ütését meg sem engedj. A Goeteborgs Han­ddszeitung az angol ballon d'essayt a követ­' e íő képpé ti kommentálj a: — Hiába fárad az angol újság, mely nem­vak svéd-irisz barátságot, hianem egyben 'léd-német ellenségeskedéslt Iszeretne elő dézni. SZERB JELENTÉS AZ ALBÁN HARCOK­RÓL. A Frankfurter Zeitung kerülő uton érke­~ett ni sí távirata szerint a szerb sajtóiroda hivatalosan a következőket jelenti: Minden •elószinüség szerint az albánok előnyomu'ása percben vissza van nyomva; vezetőiknek ikerült visszavonulni Albánia belsejébe és ;"y elkerülték a megrendszabátyozást. Miközben a szerb hadsereg visszaverte az albán bandákat és megtörte ellentállásu­kat, megszállott több sztratégiai pántot, ame­'yeknek birtokában módjában lesz a békét föntartani és védekezni az albán bándák tá­v/adásai ellen. ELSÜLYEDT A DARDANELLÁKNÁL EGY HADIHAJÓ. Konstantinápoly, junius 14. Félhivatalo­san meg nem erősített magánjelentések szerint e hónap 9-én a Dodekanezos-csoport­hoz tartozó Ralimnosz szigete és az ázsiai partvidék között egy elenséges hadihajó rob­banás következtében elsiilyedt. KÍSÉRLET INTERNÁLT NÉMET TISZTEK MEGSZABADÍTÁSÁRA. Kopenhágából jelentik, hogy itt egy hamburgi beviteli cég főnökét, Haas 'Henri­ket elfogták. Állítólag azért, mert több Dá­niában lakó némettel kísérletet tett arra, hogy az Aalborgban internált német, repülő­tiszteket és legénységet kiszabadítsa és meg­szöktesse. \A német tiszteket, akik eddig a legnagyobb szabadságot élvezték, ennek kö­vetkeztében a legszigorúbb őrizet alá helyez­ték. Akik látták, hogy a Lusitania fel volt fegyverkezve. Rotterdam, junius 14. Newyorkbó! táv­iratozzák, hogy tegnap kezdődött meg az esküdtszéki vizsgálóbíró előtt a bizonyítási eljárás a német hatóságok részéről előterjesz­tett bizonyítékok tárgyában, amelyek arra vonatkoznak, ihogy a Lusitanián ágyuk és lőszerek voltak. Elsősorban Kőnig Pált, a Hamburg Amerika Linie mágándetektivjét hallgatták ki. Kőnig állította Stahl német tar­talékos katonát tanuként a révhatóság elé, mert állítólag Stahl látta a rejtett ágyukat a Lusitania fedélzetén. Stahlt tudvalevőleg az amerikai vizsgálóbiró hamis eskü vádja alatt etartóztatta. König magándetektív szintén vizsgálati fogságban van, mert nem tudta le­fonni a 10.000 dollárnyi kauciót sza-badiábra­briyezéseért. Staihl a vizsgálóbiró előtt meg­mátelte vallomását, hogy a Lusitanián rej­tett ágyukat látott. A bíró erre azzal ijesztet­te. hogy ha nem mond igazat, husz évi bör­tönt kap. Stahl nyugodtan felelte: — Igazat mondok, de a hazámért száz é i börtöntől sem félek! M ű vészét - a fogolytáborban. — A hadifoglyok életéből. ­Mialatt a világháború egymásba torlódó '•uHánlcsapásait figyelgetjük aggódó lélek­kel: talán kellő időnk sem jut annak a nem es' kélly érdekességül kérdésnek a fontolgatá­sára, Ihogy ugyan mivel is töltheti „üres" óráit napról-napra az a rengeteg sok hadiífo­•. ly, kiket most az egymás vesztére törő V dviselő államok a háború viszontagságos hónapjai alatt fogolytáboraikban összegyüj­tügetnek?! Ennek a kérdésnek a megoldását — nem olvashatván ró'la részletesen beszá­moló ujságközleményéket, — a mi polgári szemeink elől meglehetősen sürü homály fedi d s nagy általánosságban aligha mehetünk odább a puszta találgatásnál. Mert a miké­m-it, — ugyebár, — a mi sok ezerszámra ine­rt; orosz vagy szerb hadifoglyainkat sines módunkban meginterviewolni az iránt, liogy uayan mivel is méltóztatnak eltölteni nap­ról-napra a nekünk oly drága idejüket: — annál kevésibbé szerezhetünk most biztos tu­domást arról, hogy a mi orosz vagy szerb hadifogságba esett hősi véreink, a jó magyar meg székely fiuk mivel ütik agyon unalmas fogságuk egyhangú napjait? Majd csak a há­ború teljes lezajlása után, a nyugalom régen várt óráiban nyerhetjük meg mindezekre a biztosabb feleletet. Semmi kétségünk az iránt, — olvasha­tunk is ró'la egyszer-másszor, — hogy a ha­difoglyokat bizony erősen a munkára szorít­ják minden olyan alkalommal, amikor sür­gősebb gazdasági vagy a hadviselés céljait szolgáló fontosabb fizikai munkák végezte­tése válik szükségessé. A mi orosz fogságba került katonáink jelenlegi időtöltéseiről kö­rülbelül fogalmat is alkothatunk magunk­nak, sajnosan tudom azt, hogy java részük épen a rettegve emlegetett Szibéria kevósbbé kies vidékein tengetik napjaikat, minden­napi rendes foglalatosságaik felől azonban egyelőre tájékozatlanoknak kell maradnunk. Még eddigelé valamennyi hosszabb tar­tamú háború igazolta ,azt a feltevést, hogy a hadifogságnak egyhangú órái bizonyos mér­tékben művészi hajlamokat is fejlesztenek ki lassanként a szabad mozgásuktól megfosz­tott foglyok 'lelkében. Ez nem is mehet cso­daszámba, mikor a fogolytábor oly sok el­térő érzés- és gondólatvilágu, annyiféle élet­bivatásu embert kényszerit együvé közös sorsba, akiknél elengedhetetlen lelki szükség­let valamelyes nemesebb szórakozásra való törekvés. És minekutána az eszközökben épen nincs módjukban válogatni, — a kény­szerítő szükség olykor egészen meglepő lele­ményességre tanítja meg őket s bámulatos türelemmel, a. müvósziességig menő kézi­munkákat furják-faragják. Gondoljunk esak arra, hogy most a, kézügyességnek mennyi apró csod-amüveit készítik el lassú, odaadó munkával a mi jó magyar véreink, — amik­ről majd csak akkor értesülünk jó sokára, ha a háború vérzivatara végképen lecsen­desül! . . . 'Egyelőre tehát időzzünk csak a multak emlékeinél. iA hadifoglyok leleményességé­ről és bámulatos kézügyességéről eddigelé a legjellemzőbb példákat a hosszantartó na­poleoni háborúk szolgáltatták, mélyek akár

Next

/
Thumbnails
Contents