Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)
1915-06-06 / 136. szám
Szegeti, 1915. junius 6. 3 rehaladíjst tettünk. Több igen heves ellentámadás ellenére az ellenség nem tudott kiűzni bennünket ama lövészárkokból, amelyeket az A x Noulette—Sauchez-utvonallal szomszédos erdőségben foglaltunk el. 'Birtokunkban tartjuk térhódításunkat. Lorettától északkeletre, a kápolnánál támadt heves harcok, a melyeknek színhelye két nap óta a cukorgyár volt, a mi javunkra dőltek el. A cukorgyárat elfoglaltuk. Az ellenség ezt ma éjjel visszahódította, de a rákövetkező nappalon ismét kiüztük onnét és a hadállás urai maradtunk. Az összes ellentámadások ellenére súlyos veszteségeket okoztunk ellenfeleinknek. Neuville—St. Vaastál keletre, a Labyrinthterületen, előrehaladtunk, egymásután foglalva el a németek megerősített helyeit. E terület északi részén jelentékeny előrehaladást tettünk és 150 foglyot ejtettünk. iE terepen tartjuk összes térhóditásainkaj, A Bois de Pretrenél heves ágyulharc után, az ellenség visszafoglalta ama lövészárkok egy részét, amiket tegnapelőtt foglaltunk el, térhódításunk többi részét azonban tartjuk, Másodikán délután ezt a (hivatalos jelentést adták ki: Az iArra<stól északra levő szakaszon a harcok ma is tovább tartottak. iNeuvillétől délkeletre a Labyrintlh nevü területen több lövészárkot elfoglaltunk és uj foglyokat ejtettünk. A héftő óta ezen területen, ejtett foglyok száma több mint 450. Neuvilleben tlizérharcok mellett e!hócIitottun|«egy házcsoportot. amelyet több ellentámadás ellenére megtartottunk. A szakasz; iijbtyd'észén. főképpen Lorettánál tüzérségi harcok folytak Az arcvonal többi részéről nincs jetentenlv)való, kivéve, hogy íReims bombázását kétszer: rhegi-' ismételték a németek, ami főként a székesegyház ellen irányult. Lloyd George — a mi fölényünkről. Rotterdami jelentés beszámol a hírhedt angoLjkincstán kancellár, Lloyd (George Manchesterben tartott beszédéről. EÍo,yjJ George a háború elején azt a kijelentést ^kockáztatta meg, 'hogy az ezüst rudacskák döntik cl a háborút. Nem lehetetlen, 'hogy tmár ak'kior is — Olaszországra célzott. Ma, amidőn Olaszország is az ő oldalukon becstelenkedik, iLloyd George egészen más hangnemben nyilatkozik. Manchesterben ezeket mondta: — A központiak Galíciában /nagy sikereket arattak. A sikerek nyitja tüzérségi fölényüknek tulajdonítandó. A németeknek kiválóan szervezett gyáraik vannak. Ha a németekre is olyan gránátesők hullanának, mint amilyenben az oroszoknak részük volt, az esetben az ,angolok már régen .Németországban volnának s a háborúnak régen vége volna. íme, most igy beszél (Lloyd George, pedig még — nem fis fogytak el egészen az ezüst rudacskák. 'Hogyan beszél vájjon, (amidőn elfogynak... < BETÖRÖ HADSEREG FRANCIAORSZÁGBAN. A Vie Parisienrte cimü lap felszólítja a kormányt, hogy a francia börtönökben elzárt 50.000 gyj'lkOst és betörőt sörözzék be fct hadseregbe és küldjék a JrOntm. Ugyanez a lap, közli a Grenoble departement kormányzójának egyik rendeletét, mely szigorú büntetés terhe alatt megtiltja :a közönségnek, hogy utcán ésmyilvános helyeken a háború (artar/i iránt érdeklődjenek. ANGLIA MEGTAGADTA DÁNIÁNAK T Á SZENET. Berlin, junius 5. Anglia szerződése dacára, megtagadta a Dánia részére szállítandó szén kiszolgáltatását. * Zichy a király előtt. Bécs, junius 5. Gróf Zichy Aladárt, az országgyűlési néppárt elnökét, ma -délelőtt 11 órákor külön, kihallgatáson fogadta ,a király Sohönb'runnban. Az 50 percig tartó kihall ga-tás után a.gróf a következőket mondta e' a Pester,Lloyd munkatársának: — -Dacára a király jó színéről hallottaknak, meglepődtem őfelsége frisseségén, színén, jaz előadást kisérő élénk figyelmén, kérdései sokaságán. A király csapataink hősiessége, a nép és a társadalom áldozatkészsége fölött "szívbeli örömét fejezte ki. (Benyomásom, hogy a felség a legteljesebb Mmériyekkel van eltelve a jövőt illetőleg. Románia magatartása. A Berliner Tageblatt egyik munkatársát, Ledeter Leó dr-t a mostani-válságos viszonyok alkalmából kiküldte Bukarestbe, ahonnan ez a rendes jól informált világlap a következő tudósítást kapta: A legkülönbözőbb pártokhoz tartozó román politikusokkal való érintkezésem* alapján azt a benyomást nyertem, hogy a helyzet azon az alapon fejlődött tovább, amelyet már azelőtt ezekkel a szavakkal jelöltem meg: „Nem a legyőzöttekkel!" A román kormány, jugy látszik, még ma is a legkülönbözőbb csa tatereken folyó, legközelebbi Ihdmüwletdk eredményétől teszi függővé u irtága döntééét. Újból kell azonban, hangsúlyoznom, (hogy az országban tagadhatatlant!! tartós az arra való hajlandóság, hogy-a központi hatalmakkal ellenséges koalíció oldatán csússzon bele a háborúba és hogy ez a tendencia nem csupán Románia közvőleméliyében észlelheti! A kormány is, amely csak aktiv politikától remél sikert, elvileg Határozckkui arra hajlandó, hogy az entcnéehoz cifdhifiozzék és el is van szánva arra, hogy ezt a szándékát valóra váltsa, hacsak a legközelebbi hadműveletek a leghatározottabban meg nem cáfolják azt az állítást, hogy a végső siker a központi hatalmak ellenségeié lesz. Meg, keli itt jegyeznem, (hogy ez a cáfolat a szövetségesek galíciai győzelmeivel igen szerencsés módon vette kezdetét. Nézeteinek megváltoztatására akkor fog jutni a kormány, ha a központi hatalmak a legközelebbi időben további nagy, vagy ahogy a kormányhoz közelálló személyiségek mondják: „döntő'' sikereket aratnak. A kormány ezzel, ugy látszik, egy bizonyos spatium deliberandit hagyott magának, annak mérlegeléséből indulva ki, hogy a döntés bizonyos pszichológiai momentumon tul nem halasztható, ha nem akarja megkockáztatni azt, hogyi a hadi helyzet túlságos tisztázódása folytán segítsége tetemesen veszítsen értékéből. Egyik, máskor jól informált oldalról kapott információm: hogy május hó 24-én este az entente-val már megegyezésre jutottak és hogy mindaz, amit a kormány most még tesz, a mozgósítás utolsó rendelkezéseinek az etleplezésére való ál,manőver, — különböző miás információim szerint nem látszik helytállónak. A hivatalos sajtónak az a magatartása, amely Oroszországra azzal akar nyomást gyakorolni, hogy annak helyzetét rosszabbnak és ezáltal segítségre jobban rászorulónak iparkodik feltüntetni, mint eddig, amellett bizonyít, hogy a megegyezés eddig nincs nyélbe ütve. De még egy ilyen netáni megegyezés esetére semi mondott le a kormány arról, hogy ennek keresztüPvitelét, habár talán csak rövid időre is, a hadi események lefolyásától tegye függővé. Ennek dacára alig kétséges, Ihogy a felmerült nehézségek mellett is a kormány elvi hajlandósága folytán az Oroszországgal és sziivétségeseival v\aló tárgyalások megegyezésre nézethetnek. A tárgyalások legalább is újból folyamatban vannak. A második momentum, a mely a helyzet haladó fejlődését jellemzi, a Bulgáriával most meginditott tárgyalások, a melyekkel legalább is1 a kölcsönös semlegesség garanciáját és ezzel a Roméi'ának sziikséges hátfedezést akarják elérni. Ezék a tárgyalások is kilátástel jegeknek )minÖsithétók. Minden tehát attól függ, hogy a (hadihelyzetben a szövetséges központi hatalmak javára való lényeges változás vagy legalább is a legközelebbi időben külsőleg hatásos sikerek bekövetkeznék-e? ('Przemysl visszavétele ilyen! A szerk.) A király és a kormány felfogása közt fennáltani látszó ellentéták végeredménybén alig fogják megdkadátyozni Romániának az éntentehöz való úshtlakozását. Tekintettel azokra a lehetőségekre, á melyekre a román kormány számit, Románia előkészületei nagyon előrehaladottak. (Megtörténtek már azok az intézkedések, amelyeket rendesen csak a háborít közvetlen kitörése előtt szoktak foganatosítani. A román kormány rasonnementje uzanlhin, amit végül meg akarok jegyezni, az ententehoz éS mindenekelőtt Iaz OroSzőíAszdghoz Való haj tandóság tói független. A Magyarországgal való mély ellentét dacába BAaÜann talán kisebb bajt látna abban, hogy Románia aspirációinak megvalósításáról lemondjon, ha a győzelmes kettős szövetségben támaszt találhat Oroszországgal szemben. Ha azonban azok a körök, amelyek azzal a haimis állítással operálnak, hogy ellenségeink nagy számára való tekintettel a kettős szövetség számára lehetetlen a győzelem, meghallgattatásra találnak, talán abban a iliszemben lesz a miniszterelnök, hogy az ententetól segítsége jutalmául biztosithatja Románia számára Erdélyt és Bukovinát, amivel egyúttal megakadályozza azt is, hogy Oroszország ezeket a területeket a maga számára vegye igénybe. Az olasz tengerészeti miniszter — flottánk fölényéről. Lugano, junius 5. Az olasz lapok közlik, hogy az olasz 'tengerészeti miniszter kijelentette, hogy jtz Adrián olasz részről a vállalkozások nem lesznek gyakoriak, mert a monarchia haditengerészete óriási sztratéj giai {elsőbbségben van, tehát a kezdeményezést neki kell átengedni. A monarchia hajói három óra alatt bárminő akciót kezdhetnek az olasz partok ellen, mig az olasz akciót csak a megerősített velencei és brindisi-i kikötőkből indulhatnak ki. Olaszországnak sztratégiai alárendeltsége az Adrián mos» gyakorlatilag is ive van bizonyítva. Olaszországnak tisztán katonai jellegű akcióra ke!1 szorítkoznia, mert különben az ellenséges partvidéken levő olasz lakosságot káró' taná.