Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-03 / 132. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1015. junius 3. A második hadikölcsön sikere — A szegedi akció részletei. — (Saját tudósítónktól.) Az a fáradhatat­lan és lelkes agitáció, amelyet a szegedi ha­tóság a főispánnal és polgármesterrel az élén a második hadikölcsön minél teljesebb sikere érdekében kifejt, egyre inkább érezteti hatását. A kormány tudvalevőleg junius 7-ig meghosszabbított,a a jegyzések határidejét. Az ország minden részéből érkező táviratok szerint most a jegyzéseknek ezeknek az utol­só napjain meglepő lelkesedéssel siet min­denki eleget tenni kötelességének. Szegeden is az olasz hitszegés után való napokban majd mindenki újból jegyzett azok közül, a kik már vásároltak a második hadikölcsön kötvényeiből. Igy történhetett, hogy például a főispáni hivatalban a jegyzések összege szerdán érte el az egy milliót, több pénzinté­zetben már régen meghaladta ezt az össze­get­A mai kölcsön-értekezlet pontosan déli 12 órakor'kezdődött s azt dr- Somogy" Szil­veszter polgármester nyitotta meg', aki is­mertette a kölcsönjegyzés eddigi eredményeit s azokat az intézkedéseket, melyeket eddig tettek a .siker érdekében. Dr. Cicutricis Lajos főispán a hadiköl­csönjegyzés előnyeiről beszélt s 'hogy ezekről az előnyökről fel kell világosítani a népet. Az eddigi eredményektől, úgymond, még nem látja, hol a nép és a nép pénze. Most az a fel­adat, hogy a még hátralevő időben nagyobb propagandát csináljunk, mert enn k a város­unk a becsülete, a renoméja függ attól, hogy hátra ne maradjon. Dr. Kószó István: A főispán szavaira reflektálva, hogy hol van a nép és a nép pén­ze, a következőket mondja: A nép ,a vezetés után megy, ha bizalmat keltenek benne. De hát hol van most a kormány s hol vannaik az ország vezető emberei? Ezek nem járultak hozzá a kölcsönhöz oly mértékben, mint va­gyonukkal arányban állt volna. A szóló so­kat forog a nép között s az első alkalommal 200.000 koronát jegyeztek azok az emberek, akiket ő rábeszélt. Most nincs 30.000 korona sem, arrrt igy sikerült jegyeztetnie. Indítvá­nyozza, hogy az ország nagy vagyonú em­berei s a nagybirtokosok által történt jegy­zéseket szerezzék be s hozzák nyilvánosság­ra azokat. Dr. Somogyi Szilveszter: A jó példaadás mindenesetre a legjobb tanítómester. A jegy­zések listáját te lehet szerezni. Akárhogy áll is azonban a dolog, nekünk most nem sza­bad törődnünk azzal, hogy más nem teljesiti kötelességét. 'Bennünk meg kell lenni annak a nagy hazaszeretetnek és áldozatkészség­nek, mely függetlenül minden mástól, késztet bennünket a kötelességünk teljesítésére. Kiéri a megjelenteket, hogy ,azokban a körökben, amelyben 'megfordulnak, propagálják a hadi­kölcsönt. Mihajlovits Dezső: A jegyzések lanyha­ság áuak főokát a moratórium-rendeletben találja, amely egyes emberek- mozgási képes­ségét megbénítja. A (moratórium leiköti a -tő­kéket, melyeket igy nem igen lehet igénybe venni. Bel kell hivni a kormány 'figyelmét arra, hogy a magántőkéket szabadítsa fel, legalább ott, ahol sem a hitelező, sem az adós nincsenek a harctéren. Dr. Somogyi Szilveszter: Az utolsó mo­ratórium rendelet Július 31-én jár le s ugy tudja, hogy a további hatálya csak oly sziik­körii lesz, hogy csak a legszükségesebbre fog kiterjedni. Weiner Miksa: Nem szabad mástól várni ebben az esetben az irányítást. Mindenkiben kell lenni annyi kötelességérzetnek, hogy megtegye, amit tennie kell. Dr- Becsey -Károly: Azt hiszi, hogy rö­vid időn belül meg lehet találni a módot, a mellyel a népet megmozdíthatjuk. Most és ki kell menni \a néphez, fel kell világositani az ország nehéz állapotáról s ily módon szép eredményt lehet elérni. Wimmer Fülöp: Ma ugy állunk, hogy nincsen semmi másunk, csak pénz van. Áru nincs, csak pénz és ez a helyzet a kölcsönre nézve előnyös. Meg kell értetni ,a néppel, hogy akinek nem jó a hadikölcsön 'kötvény, annak nem jó az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott pénz sem. Fel kell-kérni a banko­kat, hogy -a jegyzéseiket kiiad'iák és a sajtót, liogy azokat nyilvánosságra hozza. Ezután a polgármester összefoglalta az értekezleten felvetett módokat s végül azt kérte, hogy -a nép által tisztelt vezéremgerek világosítsák fel ,a népet a kölcsönii-egyzésr-e vonatkozólag Ezzel az értekezlet véget ért. A hatóság fokozottabb agitáció céljaira használja fel a csütörtöki ünnepnapot, Dél­után 5 órakor az alsóvárosi VI. kerületi nép­körben, amely a Petőfi Sándor-sugáruton van, utána a Boldogasszony-sugáruton levő Társadalmi-Körben dr. Turóczy Mihály tisz­ti főügyész tart előadást. A polgárságnak mindkét hazafias összejövetelén megjelenik ugy a főispán, mint a polgármester. A felső­városi népkörökben ugyancsak csütörtökön délután Szabó Qyula kereskedelmi és ipar­kamarai titkár tart' előadást arról, hogy ha­dikölcsönt jegyezni, amellett, hogy jó üzlet, olyan hazafias kötelesség, amelynek teljesi­tésétől senkinek sem szabad elzárkóznia. A főispán csütörtökön délelőtt a polgár­mester és még sokak kísér etében Alsótanyára megy ki. hogy ott a tanyai polgárságot a hadikoicsÖn-jegyzésre buzdítsa. Az -agitáció ünnepséggel lesz egybekapcsolva. Az ünnep­ség reggel kilenc órakor kezdődik az alsó­tauyai templomban, ahol nagyobb papi -se­gédlettel Barmos György alsótanyaii plébá­nos mond szent misét. Mise után a szószék­ről Zadravecz István alsóvárosi plébános tiart szentbeszédet, utána ünnepi körmenet lesz. A templomi szertartások befejeztével a szobor előtt felállított emelvényen dr. Gerle Imre, a Szegedi Gazdasági Egyesület népszerű tit­kára fog ismertető előadást tartani a hadi­kölcsön jegyzésről, beszélni fog -még a főis­pán és mások. Déli tizenkét órakor az egybe­gyűltek tiszteletére nagy társas ebéd lesz az alsótanyai központon­Budapestről jelentik: A monarchia la­kosságának kölcsönjegyzései a mai napon minden valószínűség szerint elérik, vagy leg­alább is -nagyon megközelitiik a negyedik milliárdot. Ez az eredmény, amelyet rész­ben az olasz háború váltott ki, gazdasági erő­viszonyaink és a nemzeti vagyonosodá-sihoz képest egyenértékű a német .nép áldozatkész­ségével. A novemberi nagy erőmegfeszités után, amely már akkor is nagy meglepetés volt a világ és a magunk számára, most, a vesze­delmek tornyosulásakor uj dokumentumot adtunk magunknak arról, hogy legyőzhetet­lenek vagyunk és mindenre készen állunk, hogy biztosítsuk jövő fejlődésünket. A jegy­zések még most is oly sűrűn érkeznek az alá­irási helyekre, hogv előreláthatólag junius hó heted'kéig még igen jelentékenyen emelked­ni fog az eddigi eredmény. Örvendetes je­lenség az is, hogy Magyarországon ia jegyzé­sek aránya Ausztriához viszonyitva ezúttal nagyobb lesz, mint az első hadikölcsön al­kalmával volt, ami — a két állam 'közt való gazdasági különbséget számba véve, — nagy elégtétel számunkra. Már most csak arra vau szűkség, hogy az ingó s ingatlan nagytőke az utolsó napok­ban olyan arányokban vegye >ki a maga ré­szét a -nemzeti jegyzésből, hogy az állami hi­telezői közt a szegényebb osztályokhoz vi­szonyítva, meg-felelő helyen szerepeljen. Románia mellénk áll. Berlin: A „LokaIanzeiger"-ben egy ro­mán diplomata érdekes cikket közöl, amely­ben bebizonyítja, hogy Romániának -mellet­tünk kel! fegyvert rántania. A cikk hangsúlyozza, hogy Románia nem térhet el eddigi politikájától s nem foly­tathat kalandor politikát. Ma-jd arra a kon­klúzióra jut, hogy minden jó román hazafi a német fegy­verek győzelmét óhajtja a világháború­ban, mert -ebben az esetben , ha jövőben differen­ciák támadnának Ausztria-Magyarországgal az erdélyi kérdésben, számíthatnánk Né­metország hálájára, amely albban nyilvánul­na meg, hogy barátságosan közbelépne a román érdekekért. Nem szabad figyelmen kiviül hagynunk, hogy Besszarábiához csakis német segítség­gel juthatunk ismét és hogy általa ránk nézve kedvező megoldást nyerhet a Dardanella-kérdés is. -Ha Románia Németország győzelmé­ben veszedelmet látott volna, akikor már kezdetben csatlakozhatott volna Németor­szág ellenségeihez, de most, tiz hónap után, amidőn -kiderült, hogv Németország nem hó­dító, hanem védelmi háborút v-isel, igazán balgaság lenne szakitanunk eddig barátsá­gos magatartásunkkal. Ép olyan balgaság az a hit, hogy Ma­gyarország az ö tizenkétmillió magyar­jával fenyegetnék ekz isztenciánkat. A történelem tanúsítja, hogy Magyaror­szág sohasem volt annyira veszedelmes a románságra, mint Oroszország Bessz­aráhiában. Az a tény, hogy Magyaror­szág románjai most a magyarok oldalán harcolnak, csak javíthat Erdélyben helyzetünkön. Bátran, önfeláldozóan harcoltak a Kárpátokban. Hihető-e, h-ogy lelkesedésüket és vitézségüket kimutatták volna, ha nem tudnák, hogy erdélyi sérelmeik orvosolha­tók? Az lenne a legjobb, ha a román kormány elhatározná* hogy Románia a maga 800.000 főnyi hadsere­gével a központi hatalmak mellé ál­lana és hátbatámadná Oroszországot. Ekkor bizonyosan csatlakozna a köz­ponti hatalmakhoz Bulgária is, a maga 400.000 katonájával. Sókat hangoztatják Romániában is, hogy a német militarizmust meg kell törni. Mi is az a német militarizmus? A rend, a korrektség, a fegyelem és nemzeti érzés, te­hát olyan erkölcsi tulajdonságok, amelyek­ből egy nép leginkább rneritheti védőerejét. Ha Németországot legyőznék, az „orosz ci­vilizáció" nyomása alá kerülnénk. Hogy pe­dig ez mit jelent, ne-m szorul magayarázatra. A diplomata végül arra a következte­tésre jut, hogy mivel a központi hatalmaik helyzete most annyira kitűnő, hogy győzel­mük biztosítva van. meg kell ragadnia Romániának ezt a legalkalmasabb pillanatot és melléjük kell állnia. Bizonyos, hogy Németország és Ausztria-Magyarország vezetőtér-fiai, belá-t-

Next

/
Thumbnails
Contents