Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-03 / 132. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1015. junius 3. A második hadikölcsön sikere — A szegedi akció részletei. — (Saját tudósítónktól.) Az a fáradhatatlan és lelkes agitáció, amelyet a szegedi hatóság a főispánnal és polgármesterrel az élén a második hadikölcsön minél teljesebb sikere érdekében kifejt, egyre inkább érezteti hatását. A kormány tudvalevőleg junius 7-ig meghosszabbított,a a jegyzések határidejét. Az ország minden részéből érkező táviratok szerint most a jegyzéseknek ezeknek az utolsó napjain meglepő lelkesedéssel siet mindenki eleget tenni kötelességének. Szegeden is az olasz hitszegés után való napokban majd mindenki újból jegyzett azok közül, a kik már vásároltak a második hadikölcsön kötvényeiből. Igy történhetett, hogy például a főispáni hivatalban a jegyzések összege szerdán érte el az egy milliót, több pénzintézetben már régen meghaladta ezt az összegetA mai kölcsön-értekezlet pontosan déli 12 órakor'kezdődött s azt dr- Somogy" Szilveszter polgármester nyitotta meg', aki ismertette a kölcsönjegyzés eddigi eredményeit s azokat az intézkedéseket, melyeket eddig tettek a .siker érdekében. Dr. Cicutricis Lajos főispán a hadikölcsönjegyzés előnyeiről beszélt s 'hogy ezekről az előnyökről fel kell világosítani a népet. Az eddigi eredményektől, úgymond, még nem látja, hol a nép és a nép pénze. Most az a feladat, hogy a még hátralevő időben nagyobb propagandát csináljunk, mert enn k a városunk a becsülete, a renoméja függ attól, hogy hátra ne maradjon. Dr. Kószó István: A főispán szavaira reflektálva, hogy hol van a nép és a nép pénze, a következőket mondja: A nép ,a vezetés után megy, ha bizalmat keltenek benne. De hát hol van most a kormány s hol vannaik az ország vezető emberei? Ezek nem járultak hozzá a kölcsönhöz oly mértékben, mint vagyonukkal arányban állt volna. A szóló sokat forog a nép között s az első alkalommal 200.000 koronát jegyeztek azok az emberek, akiket ő rábeszélt. Most nincs 30.000 korona sem, arrrt igy sikerült jegyeztetnie. Indítványozza, hogy az ország nagy vagyonú emberei s a nagybirtokosok által történt jegyzéseket szerezzék be s hozzák nyilvánosságra azokat. Dr. Somogyi Szilveszter: A jó példaadás mindenesetre a legjobb tanítómester. A jegyzések listáját te lehet szerezni. Akárhogy áll is azonban a dolog, nekünk most nem szabad törődnünk azzal, hogy más nem teljesiti kötelességét. 'Bennünk meg kell lenni annak a nagy hazaszeretetnek és áldozatkészségnek, mely függetlenül minden mástól, késztet bennünket a kötelességünk teljesítésére. Kiéri a megjelenteket, hogy ,azokban a körökben, amelyben 'megfordulnak, propagálják a hadikölcsönt. Mihajlovits Dezső: A jegyzések lanyhaság áuak főokát a moratórium-rendeletben találja, amely egyes emberek- mozgási képességét megbénítja. A (moratórium leiköti a -tőkéket, melyeket igy nem igen lehet igénybe venni. Bel kell hivni a kormány 'figyelmét arra, hogy a magántőkéket szabadítsa fel, legalább ott, ahol sem a hitelező, sem az adós nincsenek a harctéren. Dr. Somogyi Szilveszter: Az utolsó moratórium rendelet Július 31-én jár le s ugy tudja, hogy a további hatálya csak oly sziikkörii lesz, hogy csak a legszükségesebbre fog kiterjedni. Weiner Miksa: Nem szabad mástól várni ebben az esetben az irányítást. Mindenkiben kell lenni annyi kötelességérzetnek, hogy megtegye, amit tennie kell. Dr- Becsey -Károly: Azt hiszi, hogy rövid időn belül meg lehet találni a módot, a mellyel a népet megmozdíthatjuk. Most és ki kell menni \a néphez, fel kell világositani az ország nehéz állapotáról s ily módon szép eredményt lehet elérni. Wimmer Fülöp: Ma ugy állunk, hogy nincsen semmi másunk, csak pénz van. Áru nincs, csak pénz és ez a helyzet a kölcsönre nézve előnyös. Meg kell értetni ,a néppel, hogy akinek nem jó a hadikölcsön 'kötvény, annak nem jó az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott pénz sem. Fel kell-kérni a bankokat, hogy -a jegyzéseiket kiiad'iák és a sajtót, liogy azokat nyilvánosságra hozza. Ezután a polgármester összefoglalta az értekezleten felvetett módokat s végül azt kérte, hogy -a nép által tisztelt vezéremgerek világosítsák fel ,a népet a kölcsönii-egyzésr-e vonatkozólag Ezzel az értekezlet véget ért. A hatóság fokozottabb agitáció céljaira használja fel a csütörtöki ünnepnapot, Délután 5 órakor az alsóvárosi VI. kerületi népkörben, amely a Petőfi Sándor-sugáruton van, utána a Boldogasszony-sugáruton levő Társadalmi-Körben dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész tart előadást. A polgárságnak mindkét hazafias összejövetelén megjelenik ugy a főispán, mint a polgármester. A felsővárosi népkörökben ugyancsak csütörtökön délután Szabó Qyula kereskedelmi és iparkamarai titkár tart' előadást arról, hogy hadikölcsönt jegyezni, amellett, hogy jó üzlet, olyan hazafias kötelesség, amelynek teljesitésétől senkinek sem szabad elzárkóznia. A főispán csütörtökön délelőtt a polgármester és még sokak kísér etében Alsótanyára megy ki. hogy ott a tanyai polgárságot a hadikoicsÖn-jegyzésre buzdítsa. Az -agitáció ünnepséggel lesz egybekapcsolva. Az ünnepség reggel kilenc órakor kezdődik az alsótauyai templomban, ahol nagyobb papi -segédlettel Barmos György alsótanyaii plébános mond szent misét. Mise után a szószékről Zadravecz István alsóvárosi plébános tiart szentbeszédet, utána ünnepi körmenet lesz. A templomi szertartások befejeztével a szobor előtt felállított emelvényen dr. Gerle Imre, a Szegedi Gazdasági Egyesület népszerű titkára fog ismertető előadást tartani a hadikölcsön jegyzésről, beszélni fog -még a főispán és mások. Déli tizenkét órakor az egybegyűltek tiszteletére nagy társas ebéd lesz az alsótanyai központonBudapestről jelentik: A monarchia lakosságának kölcsönjegyzései a mai napon minden valószínűség szerint elérik, vagy legalább is -nagyon megközelitiik a negyedik milliárdot. Ez az eredmény, amelyet részben az olasz háború váltott ki, gazdasági erőviszonyaink és a nemzeti vagyonosodá-sihoz képest egyenértékű a német .nép áldozatkészségével. A novemberi nagy erőmegfeszités után, amely már akkor is nagy meglepetés volt a világ és a magunk számára, most, a veszedelmek tornyosulásakor uj dokumentumot adtunk magunknak arról, hogy legyőzhetetlenek vagyunk és mindenre készen állunk, hogy biztosítsuk jövő fejlődésünket. A jegyzések még most is oly sűrűn érkeznek az aláirási helyekre, hogv előreláthatólag junius hó heted'kéig még igen jelentékenyen emelkedni fog az eddigi eredmény. Örvendetes jelenség az is, hogy Magyarországon ia jegyzések aránya Ausztriához viszonyitva ezúttal nagyobb lesz, mint az első hadikölcsön alkalmával volt, ami — a két állam 'közt való gazdasági különbséget számba véve, — nagy elégtétel számunkra. Már most csak arra vau szűkség, hogy az ingó s ingatlan nagytőke az utolsó napokban olyan arányokban vegye >ki a maga részét a -nemzeti jegyzésből, hogy az állami hitelezői közt a szegényebb osztályokhoz viszonyítva, meg-felelő helyen szerepeljen. Románia mellénk áll. Berlin: A „LokaIanzeiger"-ben egy román diplomata érdekes cikket közöl, amelyben bebizonyítja, hogy Romániának -mellettünk kel! fegyvert rántania. A cikk hangsúlyozza, hogy Románia nem térhet el eddigi politikájától s nem folytathat kalandor politikát. Ma-jd arra a konklúzióra jut, hogy minden jó román hazafi a német fegyverek győzelmét óhajtja a világháborúban, mert -ebben az esetben , ha jövőben differenciák támadnának Ausztria-Magyarországgal az erdélyi kérdésben, számíthatnánk Németország hálájára, amely albban nyilvánulna meg, hogy barátságosan közbelépne a román érdekekért. Nem szabad figyelmen kiviül hagynunk, hogy Besszarábiához csakis német segítséggel juthatunk ismét és hogy általa ránk nézve kedvező megoldást nyerhet a Dardanella-kérdés is. -Ha Románia Németország győzelmében veszedelmet látott volna, akikor már kezdetben csatlakozhatott volna Németország ellenségeihez, de most, tiz hónap után, amidőn -kiderült, hogv Németország nem hódító, hanem védelmi háborút v-isel, igazán balgaság lenne szakitanunk eddig barátságos magatartásunkkal. Ép olyan balgaság az a hit, hogy Magyarország az ö tizenkétmillió magyarjával fenyegetnék ekz isztenciánkat. A történelem tanúsítja, hogy Magyarország sohasem volt annyira veszedelmes a románságra, mint Oroszország Besszaráhiában. Az a tény, hogy Magyarország románjai most a magyarok oldalán harcolnak, csak javíthat Erdélyben helyzetünkön. Bátran, önfeláldozóan harcoltak a Kárpátokban. Hihető-e, h-ogy lelkesedésüket és vitézségüket kimutatták volna, ha nem tudnák, hogy erdélyi sérelmeik orvosolhatók? Az lenne a legjobb, ha a román kormány elhatározná* hogy Románia a maga 800.000 főnyi hadseregével a központi hatalmak mellé állana és hátbatámadná Oroszországot. Ekkor bizonyosan csatlakozna a központi hatalmakhoz Bulgária is, a maga 400.000 katonájával. Sókat hangoztatják Romániában is, hogy a német militarizmust meg kell törni. Mi is az a német militarizmus? A rend, a korrektség, a fegyelem és nemzeti érzés, tehát olyan erkölcsi tulajdonságok, amelyekből egy nép leginkább rneritheti védőerejét. Ha Németországot legyőznék, az „orosz civilizáció" nyomása alá kerülnénk. Hogy pedig ez mit jelent, ne-m szorul magayarázatra. A diplomata végül arra a következtetésre jut, hogy mivel a központi hatalmaik helyzete most annyira kitűnő, hogy győzelmük biztosítva van. meg kell ragadnia Romániának ezt a legalkalmasabb pillanatot és melléjük kell állnia. Bizonyos, hogy Németország és Ausztria-Magyarország vezetőtér-fiai, belá-t-