Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-03 / 132. szám

Szeged, 1915. junius 3. DÉLMA-GYARORSZÁG 5 ván, hogy a háború jövendő sorsára micsoda súlya lenne Románia segítségének, — mindent elkövetnének, hogy megszüntessék a Románia és Ausztria-Magyarország közt fennálló ütközpoatokat és garantálják Románia szabad fejlődését, hogy azután közös erővel támadhassanak a közös ellenségre. A ROMÁN KORMÁNY LAPJA AZ ENTENTE ELLEN. Bukarest, junius 2. Nagy érdeklődéssel és komoly politikai körökben meleg szimpátiával tajlálköziik a íkormány lapjának egyik legutóbbi számában megjelent cikk, a mely logikus okfejtések során mutatja ki az entente minden erőlködés mellett is kitetsző gyöngeségeit és a Dardanellák ellen nagy garral vezetett ,aikció csúfos kudarcát. A kormány lapja méltóságos hangon hívja fel Románia lakosságát arra, hogy nyugalmát a közeli eseményekkel szemben őrizze meg. A nyugtalan,kodás nem szolgálná az ország javát. EGYÜTT ROMÁNIA ÉS BULGÁRIA. Berlin, junius 2. Bukarestből jelentik a Times-mék: Minden jel szerint befejezésükhöz közelednek azok a tanácskozások, amelyek a Románia és Bulgária között való szövetség létrehozására indultak meg. A szövetség Románia területi engedményeivel létesülne. A két miniszterelnök legutóbb ás tárgyalt az uj szövetségről, amely — minden jel szerint — magva lenne az uj balkánszövetségnek. — — -fc Korzó-mozi Igazgató: Vas Sándor, •cnn Előleges jelentés! Szombaton és vasárnap a szezon első és legjobb kínemaszkecse ATTAK (Jönnek a vörös ördögök.) Háborús énekes kinemaszkecs 1 felv. Irta; Adorján László. Zenéjét szerzé: Kondor Ernő. SZEMELYEK: Deésy Alfréd, Forgách Antal, Krasznay Aranka, Harmath Ilona, Szűcs Laci. ^Történik Orosz-Lengyelország és Galícia határán. Rendes helyárak. <« 1 Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! HÍREK oooo Nikita kis veje, — A szószegő olasz király. — (Saját tudósítónktól.) Egy el elkelő magyar ember, ösm-er-t nevű szerep vivő egyéniség, aki még csak nemrég is Rómában járt, a következő magy érdekességül nyilatkozatot tett-e oilaiszomazági tapasztalatairól -és airról, liogy beavatott olasz politikai körökben mit' tudtak az olasz király magatartásáról és szószegéséről: — Azon, bogy Olaszqrs'zág -m'ejgszegett egy szerződést, nemi fog változtatni siem az olasz minisztereik ékesszólása, sem a. francia sajtó örömujjongása. A oncuarehia által közzétett akták bizonyítják azt, amit már tudtunk, hogy a szerződésszegés tény! Ami még itthon nem volt. -egér-zen köztudomású, az az viasz király szereplésének mikéntje volt. Titok nem volt már régebb™ sem az, amit el fogok mondani, de mégis — egy kikirályról van szó és aztán a rideg szószegés esak a hadüzenettel történt meg. Az olasz király adott szavának megszegését érteim. — Arról, hogy az olasz király ideggyönge ember-e, aki félt az utcától a kilátásba helyezett forradalomtól és félelmében, begy trónját elveszti, jobb lelikiösimiarete és érzése ,ellen cselekedett, majd -döntsenek a történelemírás pszichológusai. lEgyelőre anyny.it kell megállapítani, hegy az olasz Ikiirály legalább olyan komolyan és erőteljesen, mint az olasz kormány -és azzal a súllyal, almelylyel egy királyi -szó b-i-r, a -mi királyunkhoz intézett levelében szívélyes jóindulata semlegességre kötelezte magát. Ezt letagadni n-eim lehet és valószínűleg az -is igaz, amit egyes lapok .megírtak, begy a bécsi ihereegére-ek előtt az olasz király kijelentette, li-cgy az osztrák-magyar monarehia -egészen nyugodt 1-eh-et, mert ő, a -király lenne az ©kő, .aki a savoyai királyi házhál megszegte a szavát. Hát pedig megszegte! De -még tovább is ment. Odaadta királyi személyét azokhoz a kiomédi-ás-t-rükkökböz, amelyeik ezt a szószegést mint olasz nemzeti hőstettet állit ját c-da. — Olasz politikai körökben igen jól tudták, hogy a háború kit.ör-ése után a király -kijelentette, -hogy inkább lemondana a trónról, semhogy hűtlen legyen szövetségeseihez. lEz akikor volt és most — az olasz király megszegte szavát, -egy királyi szót, amelyet- -aa évek során, szóval és írással nem egyszer megerősített. De .még .ennél is többet tett. A tripoliszi háború alatt ós utána, valóságos felháborodással tiltakozott .minden olyan vád ellen, -mintha Itália a hármas szövetséget papiros-megállapodásnak tekintené. Viktor .Emánuel király nem egyszer, .bizonyára a német császár előtt is a velen-oei találkozás .alkalmával, -d.e más személyiségeik -előtt is kijelentette, hegy el van határozva a hármas szövetség megállapodásait nemcsak betartani, de azokat teljes tetterővel valóra is váltani. Háború -esetén Itália is Ili-adat üzen az ellenfélnek. A 'király sértő f-eltétellezéskónt utasította vis-sza, ha e tekintetben bármilyen enyhe kétely is if-ahmerM-t és még arr.a -is utasítást -adott, hogy a vezérkar és admiralitás ilyen irányiban végezze el az előkészítő munkálatokat. — Ez az -oly n-agy határozottsággal hangsúlyozott „jóindulat" még ama 1913. évi jegyzék váltás után is meg vol-t, mikor az olasz kormány Giolitti által azt válaszoltatt.a -Bécsbe, ihogy -egy Szerbia ellen teendő lépését. a monarchiának nem tartaná a hármas szövetség kereteibe tartozónak. (Egy év múlva -már más volt a helyzet. iAz olasz király szándéka ,a szerződés betartására 1914. júliusában eltünk -és Olaszország semleges -maradt. A király akkor átérezte cselekedetének i-1'lioyáJis voltát és -formálisan szégyelte magát. Jól informált körök súlyos idegrohamokról és silógörcsökről beszéltek. -Szóval különféle jeilek tanúskodnak róla, hegy az olasz király, Nikita -veje, már akikor szószegőnek érezte magát, Hogy aík-k-or .milyen -vo-lt a viszony az olasz kormány és a hármas szövetség egyes hatalmai között, -azt m-ost -még nem lehet .megáll api tani. De tény, hogy a -király lelkiismerete és idegei megszokták az idő folyamán a szószegés lelki állapotát. — LAPUNK KÉZBESÍTÉSE. Nagyon kérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a lap késedelmes, hibás kézbesítését a kiadóhivatalnak j-clenteni szíveskedjenek, hogy minden sérelmet nyomban orvosolhassunk és a további tévedéseknek vagy mulasztásoknak elejét vehessük. — A Károlyi-csoport és a koncentrációs kérdés. A Pester Lloyd ma esti száma reflektál a Magyarország tegnapi fejtegetéseire. Utóbbi lap azt irta, hogy a koncentrációs kabinet azért -biusiult meg, mert az -ellenzék Tiszát nem akarja miniszterelnöknek, mivel a külpolitikát helytelen irányban befolyásolta. A P. Ll. rámutat arra, hogy a M-asju.oiazag lyuroiyi -m.maiy ta-pja s közismert, 'bogy Károlyi tényleg egészen más irányú külpolitikát akart, — de az ellenzék többi tényezői, különösen Andrássy és Apponyi 'külpolitikánk hagyományos arányát fen tartás nélkül, mindenkor helyeselték és Károlyi álláspontjával a közösséget megtagadták. 'Andrássy és Apponyi a legutóbbi országgyűlésen beszédeikben, a legnagyobb nyomatékkal foglaltak állást a németekkel való együtfhaladásért. — Putriik Milos adománya. Olvasóink előtt talán nem egészen Ismeretlen Putnik Milos nj-sze-ntiváni birtokos neve, aki -ismételten juttatott .adományokat, -fehérneműt, ruhát, a katonáknak, sebesülteknek és jártkelt, begy sebesülteket kapjanak a faluba, akiket ingyen elláttak volna. Pár na.p -előtt harmadszor jelentkezett a városi hatóság egyik tagjánál, — -amint mondd, a járási főszolgabíró és a községi jegyző buzdítására, — -ezúttal készpénzt kiván adni a maga ós öccse Putnik Szvetozár nevében s öt darab száz koronást olvasott l-e a bámuló tanácsnok -elé s kérte bogy azt hadsegélyezési célokra juttassa, miután jobban tudják, hol van arra szükség. Száz-száz koronát kaptak az ajándékból a Vörös-Kei© zt, a Hadsegélyző Bizottság, -a Vasúti .Betegnyugvó Állomás, a ltokantak segélyalapja, s a Háborúban -megvakult hat-onák alapja. Putnik iMiil-os szerb származású, de magyar földön szerzett -vagyonából hazafias készséggel áldoz s előszeretettel beszél magyarul, katona fiúra hivatkozik ,aki bátor és magyar immár, a magyarság harcosa. — Előléptetések és kinevezések a leszámoló-hiva'alnál. A v suti központi ieszámol-Q-hiva-tal igazgató-bizottságának határozatával a hivatal saját tisztviselői -közül mS-