Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-19 / 147. szám

Szeged, 1915. junius 19. DÉLMAOYARÖRSZÁG 3 A balkáni államok magatartása. Elsiilyedt francia torpedónaszád. Genf: Cherbourgból jelentik, hogy a 331. számú francia torpedónaszád 6 mértföldnyire Bartfleurtól, összeütközött az angol Artega nevii gőzössel. A 338. számú torpedónaszád és azi időközben odaérkezett Sjold -nevű dán gőzös vontatókötélre vették, de útközben a naszád elsiilyedt. Az angol hajót csak kisebb sérülések érték. Olasz akciók Albánia ellen Bécs, junius 18. A N. Fr. Pr. jelenti: Az olasz flotta, amely 14 hadihajóból és néhány tengeralattjáró naszádból állott, tegnap reggel öt órakor bombázni kezdte az albán partvidéket. Az ágyúzás féinyo-laig tartott s 'azután a nap folyamán még két izben lőtték az olasz hadihajók az albán partokat. Berlin, junius 18. A Nationalzeitung-nak, az orosz határon levő munkatársa táviratozza: A Russki Invalid-ban egy szkutarii távirat jelent meg, liogy Olaszország partvidékének több pontján nagy szálUtóhájók állanak készen, amelyeken nagyobb csapatokat fognak Albániába küldeni. UJ TÖRÖK TÁMADÁS A SZUEZ-CSATORNA MENTÉN. Rotterdam, junius 18. A Temps értesülése szerint a törökök tegnap a Szuez-csatorna mentén újból megtámadták az angol csapatokat. El Kantara mellett elkergették az előőrsöket és megtámadták Elférdan mellett ás az angol csapatokat. Az angolok nyomban segítséget küldtek mindkét helyre, de a harc eredménye még ismeretlen. FRANCIA ÉS ANGOL AJÁNLAT SVÁJCNAK. Bern: A párisi Journal-ban Jacques d' Heur felszólítja az angol és a francia kormányt, hogy Svájcnak cukorral és szénnel való ellátásáról gondoskodjanak és parancsoljanak rá, hogy ennek fejében Németország és a monarhia felé zárja el határait ugy a ki-, mint bevitelt illetőleg. A berni Bund hevesen kikel az ilyen eljárás ellen: és figyelmezteti Franciaországot és Angliát, hogy Svájc szabad állam és semlegességét senkii kedvéért meg nem szegi. Vegye tudomásul ag, entente, hogy Svájc neki nem holmi amulettje, -amely lyel azt tehetnek, amit jónak látnak. A miniszterelnöki sajtóosztály a harctéri helyzetről. Budapest, junius 18. A sajtóihadászállás, ról jelentik: A szövetséges seregektől a Verecyca folyóig üldözött oroszok ezen a vonalon ufolsó, kétségbeesett ellenitállást kísérelnek meg. A Bőhm'-Ermolli-féle hadsereg azonban Grodecktöl délre már átlépte a Verescy-cát és a túlsó parton megvetette a lábát. A József Ferdinánd főherceg hadserege a Tanév-övigterjedő területet megtisztította az ellenségtől. A Pflanzcr-Baltin hadsereg keleti szárnycsoportja, amely a Pruth és Dnjeszter közötti területet kelet felé elzárja, csodálatra méltó hősiességgel nyolc igen heves és erős orosz támadásnak helyt állott és azokat — az oroszoknak nagy és véres veszteséget Okozva — visszaverte. Az Isonzo-folyón a harcok hevessége egyre fokozódik. Az olaszok veszteségei folyton növekednek, anélkül, hogy bármilyen sikert érhettek volna el. Az olasz határ többi részén a harcok az eddigi, keretekben mozogBerlin, junius 18. A Vossische Zeitung Szófiába küldött tudósítója táviratozza Jap jának, hogy Romániában az aratás befejezése, tehát julius vége előtt nem lesz végleges döntés, ép ugy Athénben sem lehet hamarabb döntést várni, mert Venizelosz pártjának győzelme következtében a parlamenti helyzet tökéletesen megváltozott és az uj képviselőház csak julius 23-án fog összeülni. Hátráltatja a döntést Konstantin király betegsége is, amely országszerte aggodalmat kelt. Ami Bulgáriát illeti, ott a szövetséges seregek galíciai nagy győzelmei a hangulatot teljesen az európai központi hatalmak mellett befolyásolták s az az egy bizonyos, hogy a mig Radoszlavov kormányon marad, Bulgária ragaszkdoni fog szigorú semlegességéhez. Bratianu nem fog Canosszába menni. Bukarestből jelentik: A megszakadt tárgyalások miatt felháborodott Oroszország teljes dühvel fordul Románia ellen és bizony a szavakat nean igen vá'ogatja meg. A különös hang a román közvéleményt egészen kihozta nyugodtsógából és az oroszok ellen kezd fordulni. A közhangulatot igen hiven tükrözi vissza a Seara „Cawossába" cimü vezércikke, amelyet itt reprodukálunk: Az oroszok oly impertinensül beszélnek ujabban Romániával, akár csak egy orosz giiberniummal. Ezen különös észjárású álla m előtt az óvatosság illetlenséget jelent. Mint tudvalevő, nem Románia, hanem Oroszország és társai kezdték el a tárgyalásokat Romániával s ennek támogatását kérték. Minden módon kunyoráltak, vájjon nem volna-e Romániának az osztrák-német ágyuk számára egy kis ember-husa eladó. Jóllehet ismeretes volt a kétségbeesett entente helyzete, tudta kiki, mit ér a lábbal toppantó sir Ed-va-rd Grey Ígérete és köztudomású a muszka becsület és őszinteség, a román kormány udvariasságból mégis szóba állt az entente embereivel. Viszont igaz az is, hogy az entente eget-földet ígért, csak biztosítékot nem adott hozzá. Az angol, francia legalább udvarias volt, de az alkoholista orosz hitvány és goromba, természeténél fogva, de mert azért is, mert Románia a rabló kolosszus útjába állni merészel, gögösen, szemtelenül viselkedett Romániával szemben. A román államférfiakat nem ejtette meg sem a francia-angol simaság, sem a muszkák alávaló gőgje. Azt lehetne hinni, hogy Románia megszabadult végre a kellemetlen udvarlóktól, azonban nem. Oroszország még mindig rajta. csüng, pedig nöm segélyében bizik, mint inkább veszedelméből sokat remél, ha Ausztria-Magyarország és Németország -ellen lehetne uszítani. Az orosz nem képes megbocsátani azt, hogy Románia nem engedelmeskedett, nem követte vakon, Bfeletti dühükben azt a szót találták kiejteni a szájukon, hogy Románia és miniszterelnöke menjen Canosszába bocsánatot -kérni a „szent" ententetől. Fölháboritó dolog! Hát a szabad Románia menjen Canosszába Miku'ás pápához? Nem! Románia szabad királyság ma, a rothadt orosz kolosszus pedig, melyet elraktak Hindenburg és Mackensen hadai, agóniában vergődik. Nem! Bratianu miniszter-elinök nem fog Canosszába menni -könyörögni. A névai pápa már kunyorált egyszer nekünk ... S ha a sors ugy hozná magával, hogy a történelem ismétlődésének tanulságául megint az 1877-ik évihez hasonló táviratot -kapjunk; itt a szavunk és életünk, hogy nem követjük el újra a 38 év előtti hibát. „Kelj át a Dunán, ahol tudsz és amily , föltételek mellett aka-rod, a- kereszténység ügye veszélyben forog!" igy szólt a távirat. Ma okosabbak leszünk. Megbocsátva az emberek bűnét, csa-k ösztönünkre fogunk hallgatni és átkelünk nem a -Dunán, hanem egy másik határfolyón, ott ahol lehet majd s amilyen föltételek mellett mi akarjuk: mert a románság ügye veszélyben van mindaddig, amig csak az oroszok végleg megsemmisítve nincsenek. i !"*•: j||f! UJ PÁRT ALAKUL ROMÁNIÁBAN. Bukarest, junius 18. A Viitorul jelenti, hogy a konzervativ-párt fiatalabb tagjai, a kik a Fil'ipescu-csoportot alkotják, ki alkarnak válni a pártból s egyesülni akarnak a Take Jonescu vezetése alatt levő konzervativ-demokrata párttal. A fúzió gondolata a Filipescu-csoport egyik -vezéréé, Lahováryé, aki azt hangoztatja, hogy a konzervativ pártot ismét olyanná kell szervezni, amilyen Lascar Catargiu, a párt megalapítójának idejében volt. Take Jonescu örömmel fogadta a tervet s már napok óta tanácskozik Lahováryva-1 a fúzió megvalósítása dolgában. Lahováry javaslata az, hogy Take Jonescu pártja, amely annak idején szintén kivált a konzervativ pártból, a most kilépő disszidensekkel egy bizottság vezetése alá kerüljön, amivel egyben az elnökség kérdését is meg lehetne oldani. A terv szerint a vezérlő bizottság elnöke Lahováry lesz, alelnökei pedig Ta-ke Jonescu, Filipescu és Cantacuzino Misu lesznek. A pártelnök személyének kérdését később fogják eldönteni, amikor azzal is tisztába fognak jönni, hogy a fúzió véglegesen föntartható-e. A DÉLMAGYARORSZÁG_ legújabb és legérdekesebb táviratai nappal: este: kiadóhivatalunk a Korzó-moziban, Kass, Korzó, Euróés a Békéi hiriapiroda kiraka- pa, Royal-kávéházban és a Haggen:-: tában, :-: macher vendéglőben olvashatók.