Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-18 / 146. szám

Szeged, 1915. junius 18. DÉLMÁ GY ARORSZÁG 3 Hazug francia jelentés a reimsi székesegyház bombázásáról. Berlin, 'junius 17. A nagy főhadiszállás jelenti: A junius 16-án esti 11 órakor kiadott francia hivatalos jelentésnek állítása, hogy a reimsi székesegyházat gyújtó gránátokkal lőttük, a valóságnak nem felel meg. Tüzelé­sünk többnyire a keleti laktanya ellen irá­nyult, úgyszintén Reimstől északra fekvő vasúti háromszög ütegei ellen, melyek ál­lásainkra élénken tüzeltek. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) FRANCIA VESZTESÉGEK LISZTÁJA. Páris, junius 17. A Temps jelenti: Az em­beri jogok ligája a francra kormány figyelmét felhívta annak szükségességére, liogy hivata­losan közölje a halottakban és foglyokban való veszteségek számát. A legfantasztiku­sabb és legmoiistruózus-abb számok vannak forgalomban. A pontos számadatok közlése a nyilvánosságot megnyugtatná. A liga kije­lenti, hogy a nép a háború kitörése óta heroi­kus nyugalmat tanúsított és éppen ezért joga és ereje van tudni az igazságot. HERVÉ SZERINT UJ TÉLI HADJÁRAT LEHETETLEN. A Berliner 'I ageblatt jelenti Zürichből: Hervé -Gusztáv a Guerre Sociale-han -egy le­velet tesz közzé a neuraszténiásokh-oz, hogy az aggódok felderítésével a c-enzurát kien­gesztelje. Hervé levelében .felsorolja az oko­kat, melyek a francia közönséget foglalkoz­tatják, igy az oroszok vereségét, a Dardanel­láknál való csendet, a francia-angol áttörési kísérletek lasru előrehaladását. Hervé első le­vele-ben, melyet 'hónapokkal ezelőtt tett köz­zé, a tavasszal biztatta honfitársait, most a nyár végére s az őszre jósolja a menekülést s arról biztos t, hogy u] téli hadjárat lehetet­len. ANGOL HAZUGSÁG EGY NÉMET DIVÍ­ZIÓRÓL. Berlin, junius 17. A londoni Morning Pot azt jelentett-e legutóbbi számában, ho-gy az északkeleti hadsziiltéreri az oroszok elfogták -egy német hadosztály egész vezérkarát, köz­tük a hadosztály parancsnokát, Wed í gene­rálist is, aki .állítólag öngyilkosságot akart e miatt elkövetni, de -egy orosz tiszt kicsa­varta kezéből -a revolvert. — Az angol lap híréből természetesen egy szó sem igaz. We­del nevii tábornok sohasem volt a német ke­leti hadseregnél. OLASZ JEGYZÉK A SVÁJCI KORMÁNY­HOZ. Genf, junius 17. Az entente minden mó­don igyekszik -az olasz áruknak Svájcba való beszállítását megakadályozni. A határon máris renegeteg áru áll, amelynek továbbítá­sát, illetve kiadását az olasz vasutak egyelőre függőben tartják. Az olasz kormány ugyanis kötelező nyilatkozatot kiván a svájci szövet­ségi kormánytól arra nézve, liogy a Svájcba beszállítandó oiasz árukat Svájc a bellfogyasz­tásra használja fel, illetve csakis entente-álla­moknak közvetíti, azonban Németországnak, vagy Ausztria-Magyarországnak tovább nem adhatja. Az olasz kormány ilyen értelemben jegyzéket is intézett a svájci kormáylho-z. Oroszország nem Berlin, junius 17. Az entente sajtója lep­lezetlenül ad a Balkán-államok magatartásán való csalódásának kifejezést. A pl tervári la­pok tovább támadják Romániát. A Rjecs, Sza­szouov íaoja, azt irja, hogy Görögország ép oly megbízhatatlan, mint Románia. Bulgária pedig csak ugy, mint Románra, huzza-halászt­ja a tárgyalásokat, hogy megőrizhesse -semle­gességét. Románia és Bulgária. London, junius 17. A Morning Post egy Budapestről jelzett cikket közö-l, amelyet egy előkelő munkatársa irt, aki Romániát és Bul­gáriát beutazta. Á cikk kifejti, hogy az utóbbi időben a németek rendkívüli sikereket érték el a sajtóban. Érdekes, hogy a parasztság összegyűjti -mindenütt az ezüstpénzt ós a ban­kok tanácstalanul állanak a néppel szemben, amely betétjét sietve kiveszi. A politikai kö­rökben nyíltan beszélnek az -engedményekről, amelyeket Románia követel Oroszországtól. A román kormány azonban nem kapott meg­nyugtató választ orosz részről és -ezért neut­ralitásának feladásáról bármely irányban szó sem lehet most. Bulgáriában rendkiviil -érdekes a (helyz-et. A Mir cimii szófiai újság cikket .közöl, amely­ben megállapítja, hogy Bulgáriához az enten­te sürgős felhívást intézett. Állítólag Bulgá­riának az a követelése, hogy adják vissza az összes területeket, amelyeket 1913. folyamán vettek el tőle. Radoszlavov miniszterelnöknek nincsen határozott politikai iránya, tje kijelen­tette, hogy Bulgáriának sem Itáliával, sem pe­dig a többi hadviselő államokkal nincsen sem­miféle megegyezése és Bulgária -csak -egyet tart a szeme -előtt, hogy egyelőre hü marad semleges álláspontjához. ROMÁNIA NEM AKAR HÁBORÚT. Bukarest, junius 17. Bukarestben most a józan, semleges politika hiv-ei fognak tünte­tést rendezni, hogy bebizonyítsák, hogy az or­szág többsége ne mkiv-án senrilyen háborút. Négy különböző plakát hivja fel ma a polgá­rokat, hogy vegyenek részt a iháboru -elleni tüntetéseken és adjanak bizalmuknak kifeje­zést a királylyal és a kormányával szemben. A legimpozánsabb háborúellenes tüntetést va­sárnap délelőtt fogják megtartani, körmenet­ben járva be a várost. A gyülekezés kilenc órakor történik, majd pedig Margtól/oman la­kása elé vonulnak. A rendőrség gondoskodik róla, hogy rendzavarás ne legyen, amit annál könnyebben megtehet, mert a háborús-pártiak­nak most semmi kedvük sin-cs ellen tüntetésre. bizik a Balkánban. BULGÁRIA ELUTASÍTÓ VÁLASZA AZ ENTENTENAK. Szófia, junius 17. A féhivatalo-s Nurodni Prava jelenti: Tudvalevően egy hétel -ezelőtt megjelentek Radoszlavov miniszterelnöknél, akinek egy jegyzék-et adtak át, amely hatal­mai közös javaslatait foglalja magában. Ra­doszlavov a koronatanács és a miniszterta­nács által történt m-egbizatás után most át­adta az elutasító választ magában foglaló jegyzéket a nevezett négyes-entente követei együttesen hatalmaknak. A GÖRÖG VÁLASZTÁSI EREDMÉNY NEM JELENT HÁBORÚT. Szaloniki, juni-us 17. A macedón kerületek választásának eredménye még mindig nem is­meretes, de valószínű, liogy -e mandátumok többségét is Venizelosz hívei nyerték el. A ter­ror és a megvesztegetés féktelenül garázdál­kodott, sok választókerületben a katonaság­nak kellelt megvédelmezni Gunarisz párihi­veit. A esendő ség és a helyi hatóság majd imiünd-enütt Venizelosz mellett Ikorteskedíbkt m'g a katonaság dicséretes pártatlanságot ta­núsított. Szalouikibeii és általában a keleti és délkeleti partvidéken a kormánypárt győ­zött, mert itt látják és érzik meg leginkább az angol expedíciós sereg vezetőségének a görög tekintélyt féltő magatartását. Lemn-osz szige­tén, melyet az angol parancsnokság teljesen a magáénak tekint, egyhangúan kormányje­lölt-et választottak meg. A kamarai választá­sok eredménye nem jelenti még a semleges politika megváltoztatását, mert az uralkodó akarata eilenére semmiféle kalandos vállal­kozás! a Kamara el nem határozhat. SZERBIA ÉS AZ ALBÁNIAI AKCIÓ. Páris, junius 17. Az Ag-ence Havas a szerb kormánynak hosszabb nyilatkozatát közli -az albániai akciókra vonatkozóiig. (A sfeeirbek' hangsúlyozzák, hogy Albánia -ellen nem az Olaszországtól való félelem miatt indulnak meg. A nyilatkozat többek között az alábbia­kat mondja: — Szerbia elleni küzdelmünkben az osz­trák-magyar monarchiát állandóan támogat­ták az albániai írómon, ahol kihirdették a szent háborút. Az albánok legutóbbi betörése az elé a választás elé állította a kormányt, liogy határait itt védtelenül hagyja, vagy a sztratégiailag fontos helyek megszállásával biztosítsa, Szerbia az utóbbit választotta. Az albánok ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a monarchia ereje nem tört meg a hábo­rúban és védelmére ezután is számithatnak. Szerbia kénytelen volt tehát biztosítani hatá­rait az albán betörések ellen, bár jól tudja, liogy az albán kérdési csak Európa oldhatja meg végleg, A DÉLMAGYARORSZÁG legújabb és legérdekesebb táviratai nappal: kiadóhivatalunk és a Békéi hirlapfroda kiraka­:-: fában, este: a Korzó-moziban, Hass, Korzó, Euró­pa, Royahkávéházban és a Haggen­macher vendéglőben olvashatók.

Next

/
Thumbnails
Contents