Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-18 / 146. szám

330 DÉLMAGYARÖRSZÁG Szeged, 1915. junius 17. A kormány elrendelte az ui termés lefoglalását. (Saját tudósítónktól.) A „Budapesti Közlöny" csütörtöki száma közli a kormány ,2072—915. M. "E. számú rendeletét, amely megállapítja az uj termés lefoglalásának és értékesítésének (feltételeit. lA rendeletet itt közöljük: Az 1915. évi buza-, rozs-, kétszeres-, árpaég zabtermésnek árusítása és forgalomba hozatala csak a rendelet szabályai szerint történhetik. E végből minden, termelőnek az említett cikkekben levő termése a közélelmezés és közszükséglet céljaim zár alá kerül. Termelőnek tekintendő az is, aki az 1915. évi termésből munkabér, aratórész, vagy konvenció fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot. A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, amelyet saját bázi ós gazdásági szükségletére magáinak megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. De a saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak az 1916. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. •JJázi szükséglet cimén fejenként és hevenként az említett gabonanemüekből együttvéve tizennyolc kilogrammot szabad és lőhet számításba venni és pedig azon személyek után, akik a termelő háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet cimén csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járón dóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, arató része, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő ott nem fedezett szükségletei számításba vehetők. A zár alá vett termésnek a házi és gazdasági szükségletet meghaladó részét a termelő csak a jelen rendeletben feljogosított cég részére adhatja el. Ezzel a zár alá vett terméssel a termelő nem rendelkezik és azt semmiféle módon fel nem használhatja. Aki ellenkezően cselekszik, szigorú büntetésben részesül. A zár alá vett termést annak a törvényihatóságnak a területéről, ahol a gazdaság van, nem szabad elszállítani. IMás törvényhatóság területén levő gazdaságába elraktározás, vagy házi és gazdasági szükséglet céljaira a termés elszállítható. A földniivelésiigyi miniszter azonban engedélyt adhat, hogy a, termelők kész terményeiket tengelyen a szomszéd törvényhatóság területére elszállít hassák abból a célból, liogy azokat, ott eladhassák olyanoknak, akik az uj termény vásárlására jogosultak lesznek. lAki miaga nem termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1915. évi szeptember hó, nap 15. napjáig jogosítva van saját házi és gazdasági szükségletére annak a törvényhatóságnak a területén levő búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot, ahol állandó lakása, vagy gazdasága van, akár elővétel, akár kész áruvétel utján bármely termelőtől vő, sárolni, A kereskedelmi és földmivélésügyi miniszter együttesen a vásárlásra megszabott batáridőt egyes törvényhatóságok teriij létén meghosszabbíthatja. Saját házi és gazdasági szükséglet megállapitásánál csak a iövő 1916. augusztus 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. Házi szükséglet címén a mezőgazdasággal, vagy más őstermeléssel foglalkozó fogyasztó a jelen rendeletben említett gabonanemüekből együttvéve csak 18 kilogrammot, más fogyasztó csak 10 kilogrammot vehet (fejenként és havonkint számításba azon személyek után, akik a fél háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címén csak a fél vállalatában alkalmazottak termónybéli járandósága és a vállalat (folytatására szolgáló igavonó állatok eltartására szükséges menynyiség vehető számításba. Az állathizlalásra szükséges mennyiségek nem tekintendők gazsági szükségletnek. Erről külön rend siet fog intézkedni. A házi vagy gazdasági szükséglet fedezésére vásárolt terményeket a szerző fel, a mennyiben azokat a családi vagy gazdasági viszonyainak változása miatt eladni kívánja, csak a vásárlásra jogosult vállalat és csak a helyi hatóság engedelmével adhatja el. A közélelmezés biztosítása céljából a kereskedelmi miniszter a földmivélésügyi ós belügyi miniszterekkel egyetértve a várme! gyei és a városi törvényhatóságoknak, rendezett tanácsú városoknak, nagyobb ipari telepeknek, közlekedési és egyéb vállaltoknak. fogyasztási szövetkezeteknek, menhelyeknek, in t ernáitusoknak, kórházaknak, gyógy-, büntető- ós javító-nevelő és egyéb közintézeteknek megengedheti, hogy a föl cl nnvelésügyi miniszter által megjelölt törvényhatóság, járás, rendezett tanácsú város, vagy község területén az 1915. szeptember 15. napjáig, illetőleg a nevezett miniszterek által megállapított későbbi határnapig — akár rendes képviseleti szerveik, akár megbízottak által — a termelőktől elővétel, vagy készáruvétel utján az 1015. évi termésből annyi búzát, rozsot, kétszereset, árpát és zabot vásárolhassanak, mint amennyi terményre az ellátandó személyek (a város és község lakosságának, alkalmazottak, szövetkezeti tagok, ápoltak, növendékek, letartóztatottak stb.) élelmezésére a jövő 1916. augusztus 15-ig előreláthatólag szükségük lesz. Az ilykép fedezendő szükséglet mennyiségét a belügy mn iiszter állapit ja meg. Ha ilyen eélu vásárlásra törvényhatósági joggal felruházott város vagy rendezett tanácsú város kapott engedelmet, a kereskedelmi miniszter a földmi velési miniszterrel és a belügyminiszterrel együtt a város lakóinak fejenként és havonként tiz kiló gabenanemü vásárlására szóló jogát felfüggesztheti vagy korlátozhatja, Gazdasági egyesületek a (földmivélésügyi miniszter engedélyével az általa megjelölt területen saját tagjaik részére vetőmagot a termelőtől közvetlenül vásárolhatnak. Közérdekből vagy kiviteli célokra szükséges gabonamennyiségek beszerzéséről a kereskedelemügyi miniszter gondoskodik Külön rendelet fog intézkedni a-ról, hogy ipari szeszfözésre, sörfőzésre és malátogyartasva, valamint állattartásra mily nmnvnyiseget lehet vásárolni. Az eladott termékekért nem köthető ki magasabb vételár annál, amely a szállítás (vjsntra vagy hajóra feladás) idejében érvényben levő hatóságilag megállapított leaZ{rbhf ( VrÍ 9 termények minősége Zrmt megfelel. Ezzel ellenkező megállapodás az artobblet tekintetében hatálytalan Í Reszvényesek csak az állam, törvényhatóságok, varosok, szövetkezetek, gazdák, mezőgazdasági vállalatok, gabonakereskedők gabonakereskedéssel iparszerben foglalkozó vállalatok es malom és más ipari vállalatok lehetnek; 2. az alaptőke felét az állam maga jegyzi; o. a vállalati igazgatóság elnökét és tagjait a minisztérium nevezi ki; 4. a társaság kötelezi magát, hogy azoknak a termelőknek, akiknek termését egészben vagy részben lefoglalta, kívánságukra a minisztérium által megállapítandó módon kölcsönt és előleleget nyújt olyképen, hogy a kamatláb legfeljebb másfél százalókkal haladja meg a mindenkori hivatalos kamatlábat; | 5. az évi osztalék a részvénytőke öt százalékát nem haladhatja meg ós a fenmaradó felesleg a minisztérium által megjelölendő közcélokra lesz fordítandó. Az ily módon alakuló és engedélyt nyerő társasággal kötött ügyletet az eladó a kikötött feltételeknek megfelelően pontosan köteles teljesíteni és e végből a társaság a közigazgatási hatóság segélyét is igénybe veheti. Aki a rendelet ellen vét, a lefoglalt termést jog nélkül eladja, elszállítja, meg nem engedett ügyletet közvetít, vagy engedély nélkül vásárol, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 kormáig terjedhető pénzbirsággal büntethető. A vámkülföldről behozott készletek árusítására a 'kereskedelemügyi miniszter esetről esetre külön engedélyt ad. A rendelet kiterjed Horvátországra is. ahol a rendelkezéseket, amennyiben végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti, a bán hajtja végre. A rendelet értelmében megalakulandó társaság megalakítására a kormány ugyancsak a hivatal® lap mai számában már közzé is te«zi az alapítási felhívást, amelyet a királyi kormány, mint ..alapító" nevében gróf Tisza István miniszterelnök irt alá. A kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alapítási tervezet szerint a magyar királyi kormány, mint alapító, részvénytársaságot alapit, amelynek tárgya: ..mezőtrazdasági terményeknek vagy ilyenekből akár a társaság által, akár mások által előállított gyártmányoknak a kormánynyal létesítendő rnegálláoedások szerint az alakulás ideiében folyó háború folytán közérdekből szükségessé vált beszerzése, tárolása és forgalomba hozatala." A társaság cége Haditermény Részvénytársaság lesz. Alaptőkéje husz millió korona, amely kétezer darab, egyenként 10.000 korona névértékű részvényre oszlik. A társaság a most kiadott rendelet hatályának tartamára alakul. Az igazgatóság elnökét és tagjait a minisztérium nevezi ki. Az aláírás záróideje junius 24, délután 1 óra. Túljegyzés esetén az alapító határozza meg, liogy az egyesek mennyi részvényt kapjanak. A társaság alakuló közgyűlése junius 26-án lesz a kereskedelmi minisztériumban. •tSEieaGB* A MINISZTERELNÖKI SAJTÓOSZTÁLY A HARCTÉRI HELYZETRŐL. Budapest, junius 17. A hadisajtószállásról jelentik: Az oroszokmik az a harcvonala, melyet a szövetséges seregek nyugat felől támadtak meg, teljes visszavonulásban van. Az üldöző csapatok elérték a Verczyoa-folyó nyugati partját és Grodek nyugati részét, valamint Niemierov .helységet elfoglalták. Az ellenség visszavonulása rendetlen oszlopokban történt, ami az orosz erők nagyfokú megrendülését mutatja. A Dnyeszter-fronton heves harcok tovább folynak. .Említésre méltó esemény itt nem történt. Az olasz határon az ellenség nyilván arra töreksz'k, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon csapatainkra. E törekvése azonban ágyuharcoknál és a hatúrkiizdelmeknél többre nem vezetett. AMERIKAI JEGYZÉK ANGLIÁHOZ. Genf, junius 17. A Herald newyorki jelentése szerint az amerikai jegyzéket, mely az angol blokád kezelésének módjával foglalkozik, Angliának elküldték.