Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-02 / 131. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. junius. 2. árusokat. Hogy azonban mikor jutunk bele voltakéren a keleti világba, azt úgyszólván neim is vesszük észre. A szem fokozatosan szokik hozzá. 'Bukarestben csak itt-ott látunk iegy orientális típust, egy-egy jellegzetes keleti szokást, azonban ezek fokozatosan annyira megszaporodnak állomás ról-álilomásra, hogy egyszerre csak nem vesszük 'észre, hogy ihol is volt meg volta-képen az átmenet Nyugat és Kelet között. Ezen a vasuti vonaton már törökök is utaznak velünk. Bronzszínű arcok, fekete szakállal. 'Kisebb állomásokon szállnak fel és valamennyien Rusztsukba igyekeznek. Azaz, hogy inkább Ramadan a céljuk, honnan átmennek a Dunán Bulgáriába. Az egyik török ép az U 5. hőstettéről beszél, melyről egy frissen vásárolt újságból értesült: Egy másik utas a dus aratást ígérő mezőre mutat és elmondja, liogy a parasztoknak még megvan minden tavalyi gabonájuk, mert a kiviteli tilalom miatt nem adhattak tul rajta és azt mondja, hicgy Isten ellen való vétek volna a dus uj termés reményében a tavalyi búzát tovább is hevertetni és az elrothadás veszélyének) kitenni. A parasztok haragszanak a háborúra, mert emiatt nyakukon marad tavalyi gabonájuk, melyet nem adhatnak el külföldre. Minden keresetük elmarad az idén és ekzisztericiájuk szomorú és gondterhes. A -kis dunai gőzös, mely minket Ramandból átvisz Rusztsukba, valóságos néprajzi térképe Európának. Én például magyar vagyok, a kereskedelmi utazó, aki a megsebesült főhadnagy "fiáról beszélt, osztrák, vannak itt dánok, két norvég, egy diplomatának kinéző öreg francia felesége kíséretében, sok török, egy berlini német kurir, aki postát visz Kon-stantinápolyba, macedónok, bolgárok, örmények, görögök, a konstantinápolyi spanyol nagykövet, szakácsa, aki szabadságon volt odahaza Vallidolidban, egy magyar kabaréénekesnő, aki vendégszereplni megy Szófiába, végül megemlítem, hogy a hajó fűtője angol, aki valamikor az angol flotta szolgálatában állott, de onnan meglépett, mikor hajója Athénben járt s onnan ide verődött és román ,nőt vett feleségül. A bolgár vámőrök csak futólag nézték meg az utasok csomagjait. Itt arról értesültem, hogy vonatunk Konstantinápoly felé nem a rendes időben indul, hanem majd valami késéssel. Ennek az az oka, hogy mi azzal a vonattal utazunk a török fővárosba, .amelyik onnan Rusztsukba jön. Este hét órakor érkezett meg ez a vonat. Egy óra múlva már visszafelé robogott a vonat Konstantinápoly felé. Nagyon -kényelmesen voltunk elhelyezve és ennek tulajdonítom, hogy olyan jóizüen aludhattam. Mikor fe'ébredtem és kitekintettem az ablakon, szinte azt hittem, hogy álmodom. A tenger egészen a vasuti töltés közelében susogott. A kisérőrn azt kérdezte: — Látja-e amott a hét fehér tornyot? Bármint is erőltettem azonban a szemeimet. nem láttam semmit. Nem láttam semmit csak éjszakát és sok-sok felénk közelgő lámpa'fényt. Hallgatóztam. Vájjon idehallik-e a Dardanellák felöl az ágyúdörgés. Nem hallottam semmit. Megérkeztem KonstanÜnápolyba. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! .. A Karsztvidék és Trieszt. Irta: dr. Czirbusz Géza, egyetemi tanár. Az orosz hatalmi támadásnak a Boszporusz és Dardanellák tengeri kapujának meghódítására célzott eltolódása a világháború fordulata. Először Belgium bukott el, majd a Calaisi csatorna birtokba vétele jött napirendre, azután a Visztula és Merrel határvonal támadása, utápa a Kárpátok ostroma, végül — igen az: végül! — az oroszok rég: vágya a Földközi-tengerre vezető ut birtokba vétele lett soros, amihez most elég balgán a megvásárolt Olaszország is segédkezet nyújt. Már Miveltség-geografiámban megjósoltam, hogy az orosz haderőnek a Földközitengeren való megjelenése azonnal megváltoztatja Európa képét, a Földközi-tenger országainak és népeinek gazdasági és politikai helyzetét. Akkor iis, most is azt vallom, fogjanak össze a .Földközi-tengeri népek saját tengerük védelmére, szorítsák ki belőle az angolt és az oroszt, akinek elég dolga van 22 milliós (földterületének rendben tartásával. A japán és csinai tenger helyébe ne akarjon európai tengert, mert pórul jár, ha az európai népek történelmi tudata és érdekféltékenysége fölébred. Nekünk is van részünk a Földközi-tengeren. 600 kilométernyi fronttal düliink az Adriai-tengerre. Ezt a tengert semmi s2in alatt nem szabad feladnunk, mert elzárjuk < gyediili kapunkat a világpiachoz; Az Atlanti óceánhoz és a földségi állammá törpülünk, hol hatalmasabb szomszédokkal ki nem bírjuk a versenyt. Ami Oroszországnak és a Földközi-tenger népéinek ia Fekete-tengerbe vezető ut, az nekünk az O-.rantói 90 kilométer széles kapu. Aki e bejárat két oldalpillérét és aknákkal, torpedókkal kitűnően megrakható küszöbét birja — az-Adria ura. Annak kezében van a zsilip kulcsa, mely az adriai forgalmat tetszése szerint elzárhatja, megdézsmálhatja s tönkre teheti, ha ugy tetszik neki. De nemcsak Dahnácia és Bosznia forgalmáról van itt szó, hanem az egész Karsztvidék és Dinárai redőzet gazdasági prosperálásáról. A 80.000 négyszögű kilométer terjedelmű Karszt-országok igaz csak 4 millió lakost számlálnak, de erre a vidékre s erre a négy millióra égető szüksége van az osztrák-magyar monarchiának. Jól ír.eg kell jegyeznünk, hogy ennek a lakosságnak tengermelléki zöme szlovén és horvát. Mindketten katholikusok. Az osztrák császárságnak a pozservváci béke értelmében történetileg kivívott és biztosított joga van — még Albánia katholikusaira is. Az entente által megvásárolt hitszegő Itália hiába vitatja részesedés-jogát, ingerenciáját ezekre a Karsztos tartományokra, hiába hivatkozik a 2000 év előtti római iimperiumra, melynek örököséül' tekinti magát — az idő elfújta a római császárságot, a latinokat elsöpörték a szlávok, csak hírmondónak maradtak az olaszok a tengerparti városokban, de a föld nem a rómaiaké többé. Geopolitikát kell csinálni, nem történeti politikát. Az osztrák-magyar monarchia azt csinálta és csinálja máig. A juli Alpok balkáni folytatása a Karszt és Dinárai redőzet. És a monarchia délnyugati természet szabta (határa. Azon nem szlab'ad rést ütni, ha már a vasút léket vágott a Karszt kietlen várfaln. A vasuti hézagok kapuk az Adriára s utak a monarchiába. Triesztet 4, sőt kapcsolatokkal 6 vasút köti össze a monarchia belsejével. Nekünk Triesztre és Fiúméra oly szükségünk van, mint Németországnak Hamburgra, mert egyenest mutat Szuezre s a világgal köt öszsze. Viszont Trieszt gazdasági és politikai háttere nélkül semmi. Hiába álhitoz'k rá akárki, azt szépszerével ki nem adhatja ne.m monarchiánk, hanem' Közép-Európa. Bismarck idejében szinte megkisérlette az olasz irredenti Trieszt kézre kapacitását, — a nagy hatalmi Ember szavára azonban: Sohasem engedjük át Triesztét, mert ez középeurópai kikötő, — elhallgatott a könnyű szerrel elfoglalni akaró irredentizmus, mely Eretriában, Abessziniában és Tripoliszban annyi, de annyi kudarcot vallott és ugylátszik, megfeledkezett Tegetthoff admirális lisszai győzelméről. Azt mondják: Magyarország kontinentális ország, minek neki a tenger. Nyugatra megy ki buzárvk, vágómarhánk. Igaz. de Horvát- és Dalmátország, valamint Bosznia a mi hóditásunk. A horvát nép, az Adrai-tenger legkiválóbb hajósnépe. velünk él állami közösségben. Nemcsak a vallás, hanem tengeri rátermettség különbözteti meg a földségi szegény néptől. Mi nem dobhatjuk od"a Horvátországot, a horvát parasztot és dalmát kikötőket sem a szerbeknek, sem az olaszoknak. Először, mert a) a horvátok, dalmátok, i'ióznak e gondolattól: b) mert kettős monarchiánk történeti kialakulása és c) balkáni Ivvatása ránk narancsot ja az Adria mellékének és hátterének védelmet, köröm szakadtáig. ftrte3ashb0!bnaaabaabbbbabbbbmbbbbbmbababbbbababaiílr*bsh A második hadikölcsön. — A főispán és a szegedi hatóság akciója. — (Saját tudósítónktól.) A ihadikölevön jegyzése -ujabb lendülettel folyik Szegeden. A főispán tegnapi felhívása nem maradt hatás nélkül. Többen, felemelték eddigi jegyzésűiket, séfem pedig, akik eddig nem jegyeztek, ma tettek eleget kötelességüknek. Dr. Cieatriois -Lajos főispán- továbbra i:s -folytatja a lelkes akciót. Kedden este Szegedre érkezett és csütörtökön az Alsót-anyán -fog h iveket szerezni dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, Bokor Pál helyettes-polgármesterrel és több száz városi polgárral alsótanyára megy ki, hogy ott a tanyai polgárságot hadiikölcs-ön-jegyzésre buzdítsa. A hatóságnak ez a nagyarányú intézkedése ünnepséggel lesz egybekapcsol v-a. A® ünnepség reggel kilenc órakor kezdődik az alsótanyai templomban, ah-ol nagyobb papi segédlettel Barmos György alsótauyai plébános mond szent misét. Mise után a szószékről Zadravecz István alsóvárosi plébános tart szentbeszédet, utána ünnepi körmenet lesz, A templomi szertartások befejeztével .a szobor előtti díszes emelvényen dr. Gerle Imre, a Szegedi Gazdasági Egyesület népszerű titkára fog ismertető előadást tartani -a ha-dilköksön jegyzésről, beszélni fog még a főispán és mások. Déli tizénkét órakor az egybegyűlt -gazdák tiszteletére nagy társas ebéd Iesiz az alsótanyai központon. Minit ihiriik, a köponttöl legmesszebb lakó gazdák is tömegesen fognak ez ünnepségre összejönni és máris több száz -gazda jelentette be hadikölcsön jegyzését a főispáni hivatalban. A hatóság ezzel egyidejűleg a városban is több helyen tart ismertetést a badikölesönről, melyeknek ólén alsóvároson dr. Thuróczy Mihály t. főügyész, felső városon pedig Szabó Gyula, iparkamarai titkár áll. A miniszterelnöki sajtóosztály közli: Az eredetileg -megállapított jegyzési idő utolsó két napjának -fényes jegyzési eredménye után a meghosszabbított jegyzési időtartam első napjaiban legalább átmenetileg a jegyzések erős megcsappanása v-c-lt várható. A csütörtöki és pénteki jegyzésekről eddig beérkezett jelentések azonban örvendetesen tanúsítják, begy a jegyzések nem csökkenő 'lelkesedéssel és országszerte lankadatlan -készséggel folytak, ami ,a jegyzések végső eredményiét illetőleg a legszebb reményekre jogosít. Mindenünnen hirét kapjuk annak, licgy