Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-02 / 131. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. junius. 2. árusokat. Hogy azonban mikor jutunk bele voltakéren a keleti világba, azt úgyszólván neim is vesszük észre. A szem fokozatosan szokik hozzá. 'Bukarestben csak itt-ott lá­tunk iegy orientális típust, egy-egy jellegzetes keleti szokást, azonban ezek fokozatosan annyira megszaporodnak állomás ról-álilo­másra, hogy egyszerre csak nem vesszük 'észre, hogy ihol is volt meg volta-képen az át­menet Nyugat és Kelet között. Ezen a vasuti vonaton már törökök is utaznak velünk. Bronzszínű arcok, fekete sza­kállal. 'Kisebb állomásokon szállnak fel és valamennyien Rusztsukba igyekeznek. Azaz, hogy inkább Ramadan a céljuk, honnan át­mennek a Dunán Bulgáriába. Az egyik török ép az U 5. hőstettéről beszél, melyről egy frissen vásárolt újságból értesült: Egy másik utas a dus aratást ígérő mezőre mutat és el­mondja, liogy a parasztoknak még megvan minden tavalyi gabonájuk, mert a kiviteli ti­lalom miatt nem adhattak tul rajta és azt mondja, hicgy Isten ellen való vétek volna a dus uj termés reményében a tavalyi búzát to­vább is hevertetni és az elrothadás veszélyé­nek) kitenni. A parasztok haragszanak a há­borúra, mert emiatt nyakukon marad tavalyi gabonájuk, melyet nem adhatnak el külföldre. Minden keresetük elmarad az idén és ekzisz­tericiájuk szomorú és gondterhes. A -kis dunai gőzös, mely minket Ramand­ból átvisz Rusztsukba, valóságos néprajzi térképe Európának. Én például magyar va­gyok, a kereskedelmi utazó, aki a megsebe­sült főhadnagy "fiáról beszélt, osztrák, vannak itt dánok, két norvég, egy diplomatának ki­néző öreg francia felesége kíséretében, sok török, egy berlini német kurir, aki postát visz Kon-stantinápolyba, macedónok, bolgárok, ör­mények, görögök, a konstantinápolyi spanyol nagykövet, szakácsa, aki szabadságon volt odahaza Vallidolidban, egy magyar kabaré­énekesnő, aki vendégszereplni megy Szófiá­ba, végül megemlítem, hogy a hajó fűtője angol, aki valamikor az angol flotta szolgá­latában állott, de onnan meglépett, mikor ha­jója Athénben járt s onnan ide verődött és ro­mán ,nőt vett feleségül. A bolgár vámőrök csak futólag nézték meg az utasok csomagjait. Itt arról értesül­tem, hogy vonatunk Konstantinápoly felé nem a rendes időben indul, hanem majd valami késéssel. Ennek az az oka, hogy mi azzal a vonattal utazunk a török fővárosba, .amelyik onnan Rusztsukba jön. Este hét órakor érke­zett meg ez a vonat. Egy óra múlva már visszafelé robogott a vonat Konstantinápoly felé. Nagyon -ké­nyelmesen voltunk elhelyezve és ennek tulaj­donítom, hogy olyan jóizüen aludhattam. Mikor fe'ébredtem és kitekintettem az abla­kon, szinte azt hittem, hogy álmodom. A ten­ger egészen a vasuti töltés közelében suso­gott. A kisérőrn azt kérdezte: — Látja-e amott a hét fehér tornyot? Bármint is erőltettem azonban a szemei­met. nem láttam semmit. Nem láttam sem­mit csak éjszakát és sok-sok felénk közelgő lámpa'fényt. Hallgatóztam. Vájjon idehallik-e a Dardanellák felöl az ágyúdörgés. Nem hal­lottam semmit. Megérkeztem KonstanÜnápolyba. Mindenkinek kötelessége hadikölcsönt jegyezni! .. A Karsztvidék és Trieszt. Irta: dr. Czirbusz Géza, egyetemi tanár. Az orosz hatalmi támadásnak a Boszpo­rusz és Dardanellák tengeri kapujának meg­hódítására célzott eltolódása a világháború fordulata. Először Belgium bukott el, majd a Calaisi csatorna birtokba vétele jött napi­rendre, azután a Visztula és Merrel határvo­nal támadása, utápa a Kárpátok ostroma, vé­gül — igen az: végül! — az oroszok rég: vágya a Földközi-tengerre vezető ut birtokba vétele lett soros, amihez most elég balgán a megvásárolt Olaszország is segédkezet nyújt. Már Miveltség-geografiámban megjósol­tam, hogy az orosz haderőnek a Földközi­tengeren való megjelenése azonnal megvál­toztatja Európa képét, a Földközi-tenger or­szágainak és népeinek gazdasági és politikai helyzetét. Akkor iis, most is azt vallom, fog­janak össze a .Földközi-tengeri népek saját tengerük védelmére, szorítsák ki belőle az angolt és az oroszt, akinek elég dolga van 22 milliós (földterületének rendben tartásával. A japán és csinai tenger helyébe ne akarjon európai tengert, mert pórul jár, ha az európai népek történelmi tudata és érdekféltékeny­sége fölébred. Nekünk is van részünk a Földközi-tenge­ren. 600 kilométernyi fronttal düliink az Ad­riai-tengerre. Ezt a tengert semmi s2in alatt nem szabad feladnunk, mert elzárjuk < gyediili kapunkat a világpiachoz; Az Atlanti óceán­hoz és a földségi állammá törpülünk, hol ha­talmasabb szomszédokkal ki nem bírjuk a versenyt. Ami Oroszországnak és a Földközi-ten­ger népéinek ia Fekete-tengerbe vezető ut, az nekünk az O-.rantói 90 kilométer széles kapu. Aki e bejárat két oldalpillérét és aknákkal, torpedókkal kitűnően megrakható küszöbét birja — az-Adria ura. Annak kezében van a zsilip kulcsa, mely az adriai forgalmat tet­szése szerint elzárhatja, megdézsmálhatja s tönkre teheti, ha ugy tetszik neki. De nemcsak Dahnácia és Bosznia forgal­máról van itt szó, hanem az egész Karszt­vidék és Dinárai redőzet gazdasági prospe­rálásáról. A 80.000 négyszögű kilométer terjedel­mű Karszt-országok igaz csak 4 millió lakost számlálnak, de erre a vidékre s erre a négy millióra égető szüksége van az osztrák-ma­gyar monarchiának. Jól ír.eg kell jegyeznünk, hogy ennek a lakosságnak tengermelléki zö­me szlovén és horvát. Mindketten katholiku­sok. Az osztrák császárságnak a pozservváci béke értelmében történetileg kivívott és bizto­sított joga van — még Albánia katholikusai­ra is. Az entente által megvásárolt hitszegő Itália hiába vitatja részesedés-jogát, ingeren­ciáját ezekre a Karsztos tartományokra, hiába hivatkozik a 2000 év előtti római iimpe­riumra, melynek örököséül' tekinti magát — az idő elfújta a római császárságot, a latino­kat elsöpörték a szlávok, csak hírmondónak maradtak az olaszok a tengerparti városok­ban, de a föld nem a rómaiaké többé. Geopo­litikát kell csinálni, nem történeti politikát. Az osztrák-magyar monarchia azt csinálta és csinálja máig. A juli Alpok balkáni folytatása a Karszt és Dinárai redőzet. És a monarchia délnyugati természet szabta (határa. Azon nem szlab'ad rést ütni, ha már a vasút léket vágott a Karszt kietlen várfaln. A vasuti hé­zagok kapuk az Adriára s utak a monarchiá­ba. Triesztet 4, sőt kapcsolatokkal 6 vasút köti össze a monarchia belsejével. Nekünk Triesztre és Fiúméra oly szükségünk van, mint Németországnak Hamburgra, mert egyenest mutat Szuezre s a világgal köt ösz­sze. Viszont Trieszt gazdasági és politikai háttere nélkül semmi. Hiába álhitoz'k rá akár­ki, azt szépszerével ki nem adhatja ne.m mon­archiánk, hanem' Közép-Európa. Bismarck idejében szinte megkisérlette az olasz irredenti Trieszt kézre kapacitását, — a nagy hatalmi Ember szavára azonban: Sohasem engedjük át Triesztét, mert ez kö­zépeurópai kikötő, — elhallgatott a könnyű szerrel elfoglalni akaró irredentizmus, mely Eretriában, Abessziniában és Tripoliszban annyi, de annyi kudarcot vallott és ugylát­szik, megfeledkezett Tegetthoff admirális lisszai győzelméről. Azt mondják: Magyarország kontinen­tális ország, minek neki a tenger. Nyugatra megy ki buzárvk, vágómarhánk. Igaz. de Hor­vát- és Dalmátország, valamint Bosznia a mi hóditásunk. A horvát nép, az Adrai-tenger legkiválóbb hajósnépe. velünk él állami közös­ségben. Nemcsak a vallás, hanem tengeri rá­termettség különbözteti meg a földségi sze­gény néptől. Mi nem dobhatjuk od"a Horvát­országot, a horvát parasztot és dalmát kikö­tőket sem a szerbeknek, sem az olaszoknak. Először, mert a) a horvátok, dalmátok, i'ióz­nak e gondolattól: b) mert kettős monarchi­ánk történeti kialakulása és c) balkáni Ivva­tása ránk narancsot ja az Adria mellékének és hátterének védelmet, köröm szakadtáig. ftrte3ashb0!bnaaabaabbbbabbbbmbbbbbmbababbbbababaiílr*bsh A második hadikölcsön. — A főispán és a szegedi hatóság akciója. — (Saját tudósítónktól.) A ihadikölevön jegyzése -ujabb lendülettel folyik Szegeden. A főispán tegnapi felhívása nem maradt ha­tás nélkül. Többen, felemelték eddigi jegyzé­sűiket, séfem pedig, akik eddig nem jegyez­tek, ma tettek eleget kötelességüknek. Dr. Cieatriois -Lajos főispán- továbbra i:s -foly­tatja a lelkes akciót. Kedden este Szegedre érkezett és csütörtökön az Alsót-anyán -fog h iveket szerezni dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesterrel, Bokor Pál helyettes-polgár­mesterrel és több száz városi polgárral alsó­tanyára megy ki, hogy ott a tanyai polgár­ságot hadiikölcs-ön-jegyzésre buzdítsa. A ha­tóságnak ez a nagyarányú intézkedése ün­nepséggel lesz egybekapcsol v-a. A® ünnepség reggel kilenc órakor kezdődik az alsótanyai templomban, ah-ol nagyobb papi segédlettel Barmos György alsótauyai plébános mond szent misét. Mise után a szószékről Zadra­vecz István alsóvárosi plébános tart szent­beszédet, utána ünnepi körmenet lesz, A tem­plomi szertartások befejeztével .a szobor előt­ti díszes emelvényen dr. Gerle Imre, a Sze­gedi Gazdasági Egyesület népszerű titkára fog ismertető előadást tartani -a ha-dilköksön jegyzésről, beszélni fog még a főispán és má­sok. Déli tizénkét órakor az egybegyűlt -gaz­dák tiszteletére nagy társas ebéd Iesiz az al­sótanyai központon. Minit ihiriik, a köponttöl legmesszebb lakó gazdák is tömegesen fog­nak ez ünnepségre összejönni és máris több száz -gazda jelentette be hadikölcsön jegyzé­sét a főispáni hivatalban. A hatóság ezzel egyidejűleg a városban is több helyen tart ismertetést a badikölesönről, melyeknek ólén alsóvároson dr. Thuróczy Mihály t. főügyész, felső városon pedig Szabó Gyula, iparkama­rai titkár áll. A miniszterelnöki sajtóosztály közli: Az eredetileg -megállapított jegyzési idő utolsó két napjának -fényes jegyzési eredménye után a meghosszabbított jegyzési időtartam első napjaiban legalább átmenetileg a jegy­zések erős megcsappanása v-c-lt várható. A csütörtöki és pénteki jegyzésekről eddig be­érkezett jelentések azonban örvendetesen ta­núsítják, begy a jegyzések nem csökkenő 'lel­kesedéssel és országszerte lankadatlan -kész­séggel folytak, ami ,a jegyzések végső ered­ményiét illetőleg a legszebb reményekre jo­gosít. Mindenünnen hirét kapjuk annak, licgy

Next

/
Thumbnails
Contents