Délmagyarország, 1915. június (4. évfolyam, 129-155. szám)

1915-06-02 / 131. szám

Szöged, 1915. junius 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5 az olasz támadásra adott válaszképpen az eddig tett jegyzéseiket hazafias lelkesedéssel jelentéikényen felemelik. Jó példával élőljár­nak e tekintetben az egyházak é- a papság, jeléül annak, hegy a súlyosan megsértett er­kölcs egyházi körökben keltette a legnagyobb felháborodást, A felemelt jegyzések közül meigeiulitjülk: dr. Rada István pápai prelátus az előző 100 ezer koronán felül 40.000, Reiner -Gy ula apát­kanonck az előző 40.000 koronán felül 15.000, Ádám Iván apátkanenok az előző 10.000 ko­ronán felni 10.300, az Angol .kisasszonyok veszprémi zárdája az előző 12.000 koronán felül 14.000 koronát jegyeztek a Magyar Le­számítoló és Pénzváltó Bariknál. A veszpré­mi káptalan az eddig jegyzett 1,000.000 ko­ronán .felül az olasz háborúra való tekintet­tel további 500.000 koronát jegyzett. Bat­thyány 'Vilmos nyitraii püspülk a székesikáp­talannal együtt az eddig jegyzett 600.000 ko­ronán felül pótlólag 150.000 koronát jegy­zett. A Rimamurányi-Salgótarjáini Vasmű Rész vén t y ársaság, tekintettél az olasz hábo­rúra, hadikölesön jegyzését egy millió koro­náról 2,000.000 koronára emelte fel. Eellner Henriik a Leipziger Vilmos cég tulajdonosa, a már korábban a másodok .hadikölcsönre jegyzett 500.000 koronán felül tovább 200.000 koronát jegyzett. Az O. M. K. lE.-ben az or­szág nevezetesebb gabonakereskedelmi góc­pontjainak s a vidéki fiókoknak képviselői népes értekezletén Sándor Pál elnök megnyi­tó beszédében megemlékezett az olasz hit­szegők által előállott helyzetről & föühiivta a kereskedőket, hogy az egész országban te­gyenek meg mindent a (hadikölcsön jegyzése érdekéiben, A Magyar Általános .Hitei! bank egyik morvaországi ügyfelétől a következő szőve gü sürgönyt kata: „Az olasz hadüzenet al­kalmából kérem, jegyezzenek részemre to­vábbi 50.000 korona 5 ós fél százalékos, ma­gyar hadikölcsönt. Szíveskedjenek ezen 50.000 koronából 5000 koronát azonnal a honvédel­mi ministeriumnak átadni, hogy az a Prze­mysl be most legelőször bevonuló honvédcsa­pat parancsnokságának rendelkezésiére ibo­csáttassók, 2500 koronát pedig mint első hoz­zájárulását egy oly alap javára fordítani, mely a hősiességük dacára önhibájukon ki­vid .hadifogságba jutott hős honvédeink és családjaik érdekeit szolgálják. Az összeget e megjelöléssel kérem továbbítani." Egy « hős magyar honvédek iránt csodálattal el­telt osztrák állampolgár alapítványa 'hálájá­nak szerény jeléül. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a szegedi pénzügyi világ vezetőit értekez­letre Hívja össze junius. 2-ára, a következő lelkes levélben: Ezredéves létünk, függetlenségünk, sza­badságunk forog kockán. Az egész világ el­lenünk harcol, de dicső katonáink példátlan hősiességgel útját állják előnyonmlásuk­nak, életüket és vérüket áldozva mindany­nyiunkért. Az ő kitartásuk, bátorságuk biz­tosítja mindaddig magyar állami létünket, a mig módjában áll a hadvezetőségnek a há­ború költségeit előteremteni, katonámkait lő­szerrel, és élelemmel kellő módon ellátni. A közel egy éves világháború már majd­nem teljesen kimerítette a hadi felszerelést és uj készletek beszerzésiéről kell gondos­kodni ihadvezetőségünknek. E célból sok millióra van szüksége a kormánynak, ame­lyet hadi-kölcsön ennen kíván felvenni — ió kamatok mellett — hazafias polgáraitól. Dacára, hogy e kölcsön eredményétől függ jövőnk, állami létünk, személyes szabadsá­gunk és vagyonunk biztonsága, sajnos, ez­ideig még sem jegyeztetett annyi, amennyi a legszükségesebb hadi célokra elégséges lenne. A jegyzések fokozására messzemenő akciót kell indítanunk, ha nem akarunk el­lenségeinknek martalékául lenni. E célból f. évi junius hó 2-án déli 12 órá­ra a bizottsági terembe értekezletet hív,tani össze, melyre Címedet ezennel tisztelettel meghívóim. Szegeden, 1915. junius 1-én. Hazafias tisztelettel Dr. Somogyi Sziheszter, polgármester. Pozsonyból jelcintik: Tegnapelőtt óta is­mét több iniint két millióval emelkedett a Pozsonyban jegyzett összeg. Május 29-éig a Pozsonyban történt jegyzések részletes ki­mutatása a következő: 5'/-•% 9,477.600 IK, 6% 7,922.900 K, zároltan 7,431.200 K, összesen 24,831.700 K. HÍREK oooo Meseország hadba indul. . • Olaszország: meseország, csodák hona igazán, amit róla mesélgetnek, mind egy szálig igaz ám. Én is jártam olasz tájon, bolyongtam ott eleget, elmesélem, hogy mit láttam, figyeljetek gyerekek. Várak körül parmiezánból faragtak ki falakai, alaricska a várkapu és mézből van a lakat, csokoládé az ágyujuk, puskaporuk mazsola, gránátalma a gránátjuk, svapnelljiik a datolya. MauUkeriik kolbászból van, sonkából a puskaagy, a golyójuk mandulaszem s olajbogyó, hogyha nagy, bajonettnek elhasználják a szett tjánoskenyeret, mely azért, jó, mert harc után bepofázni is lehet. Sörény is van akadálynak, makaróni ott a drót, s hosszú, vékony zöld ugorka jól pótolja a karót, farkasvcr/met is csináltak, tettek bele szirupot, édes leszen a halála, aki oda bebukott. Kézi bomba helyett dobnak citromot meg narancsot, katonáknak polémiából gyúrnak sárga bakancsot, túrós lepény — ez nem regény a fejükön a sisak, uniformist, köpönyeget friss Imkából látni csak. Szop rá n ok bál vál oga tják össze olt a tiszteket, aki ügyes tenorista, az tábornok is lehet, a vezérkar minden este szerenádot ad elő, s a parancsnok nagy fejében kóta van, nem agyvelő. — LAPUNK KÉZBESÍTÉSE. Nagyon kér­jük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a lap ké­sedelmes, hibás kézbesitését a kiadóhivatalnak jelenteni szíveskedjenek, hogy minden sérel­met nyomban orvosolhassunk és a további tévedéseknek vagy mulasztásoknak elejét ve­hessük. — Nóvétíő-egyesület az urn. pi kör­m neén. A Szege i Katholikus Nővédő-egye­s illet ez alkalommal is testületileg vesz részt az Űrnapján tartandó körmeneten. Az egye­sület tagjai ebből .a célból csütörtökön déi­előtt háromnegyed nyolc órakor a .belvárosi templom előtt találkoznak. Raskó Istvánné elnök. — Babavásár. A juniusi jótékony előadás .végleges idejéül a szegedi szabadoktatási egyesület junius 12-ét (szombat) és 13 át (va­sárnap) állapította meg. A 12-tlki előadás dél­iiitán 6 órakor, a 13-iiki délután 4 órakor kez­dődik. Ez utóbbi fiélhelyánalkkal. A jegyek az előadás napjáig a tanfelügyelőség Taka­réktár-utca 8. sz. alatt lévő hivatalos helyi­ségében délelőtt 8—il2-ig, az előadás napján délelőtt és délután a városi színház nappali pénztáraiban kaphatók. Kéri az egyesület a közönséget, hegy a jegyek megváltása iránt uiinél előbb intézkedni szíveskedjen, mert a rendkívüli nagy .arányú érdeklődés .mellett, amely jótékony közönségünkben az előadások iránt megnyilatkozik, nem áll majd módjá­ban .az egyesületnek az igényeket kellőkép .kielégíteni. A próbák idejét az egyesület a Ikellő időben közölni fogja. — Öt napi vesztegzár alá helyezték az olasz internáltakat A Sár-fél tel pen lévő olasz internáltakat hétfőn összeírták. Az összeírás alkalmával kitűnt, hogy nagy­részük asszony ós gyerek. Az ezerkétszáz in­ternált között alig van száz férfi. A tiszti főorvos elrendelte, hogy az olaszclkat öt napi vesztegzár alá .helyezzék. Péntekig téliát nem szabad nekiik a városba jönni. Az internál­tak nagyon szűkös viszonyok között vannak. A gyermekiek öltözéke annyira hiányos volt, hogy amikor Szegedre hozták őlket, a rendőr­séginek kellett ideiglenesen a legszükségesebb ruhán eniüekről gondcskodima. Most már •azonban, a város jótékony társadalma foly­tán az olaszok részére sok adomány érkezett a városházára. Skultéty Sándor főszámvevő ezúton is felhívja a nemes adokőiókat, hogy adományaikat a főszámvevői hivatalba jut­tassák. (Városháza, I. emelet, 12. ajtói). — Magyar levelezés Német .rsz 'gból. Megírtuk már, hogy Németországból nem le­het Magyarországra magylar nyelven irt le­veleket küldeni, mert a posta nem továbbítja. Most a Frankfurter Zeitung erről a kővetke­zőket irja: A lovagias magyar nemzet veli/ik hűséges fegyverbarátságban áll. Most azon­ban bekövetkezett az a kellemetlen helyzet, hogy ez idő szerint magyar nyelvű postai szállítmányokat nem szabad továbbítani. — Minden elképzelhető nyelven: német, olasz, spanyol, portugál, svéd, norvég, hollandi és angol nyelvű dolgok szállíthatók, csak ma­gyar nyelvűek nemi. Ez természetesen nem szándékosan történik, hanem egyszerűen ab­ból származott, hogy eddig nem alkalmaztak magyar cenzorokat, mert azt alkalmasint nem tartották szükségesnek. Most azonban több levél 'érkezik hozzánk Németországban tartózkodó tniagyar fürdővendégektől, ame­lyekben kifejezést adnak bámulatuknak, hogy miért zárjuk ki szavetségesfársunk nyelvét a postai szállításból s bizonyosan nem ütközik majd nehézségekbe, hogy a magyar nyelvnek német postaforgalomban helyet adjunk, ami­re egyébként jogos igénye is van. — Huszár búcsusorai a lovához. A .gyorslábú paripáról, .a jó járású lóról, ma­gyarnak •gyönyörűségéről, .huszárnak örömé­ről sok .nóta beszél szerte az országban. Sok mindient kitaláltak az emberek, masinát, amelyik ló nélkül .szalad, madarat, aminek benzin a szárnya. De olyat nem talált még ki senki, amelyik árkot ugrana, cserjésen, szántáson, hepehupás földön, szakadékos he­lyen, esőben, sárban, hóban, viharban rohan­na, mint a ló. Hogyne szeretné a huszár, hogyne szólna róla a nóta! A magyar jók kö­zött a bor, meg a búza mellett ott vian a hí is. A háborúban csak ugy küzd, mint aiz ember viszi a maga erejével az ágyait, szekeret, .ro­ham a huszár alatt, mint a fergeteg és ott leli halálát, veszti a vérét a csatamezőn, összeszokik mind a három: n huszár, a lova, meg a halál, A harmadik a halál néha mind

Next

/
Thumbnails
Contents