Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-11 / 111. szám

Szeged, 1915, május 11. DELtáAGYAROíBfí&ÁG. 3 A Dardanelláknál visszaverték az entente csapatait. Konstantinápoly, május 10. A Milli-ügy­nökség közli: A főhadiszállás a következő kommünikét teszi közzé: Az ellenséges flot­ta nem kísérelt meg további támadást p ten­gerszoros ellen. Az ellenség, .amely Sedii­Earnál egy kis part sávot tart megszállva, tegnap itt -nagy erősítésekkel megkísérelte az eddig sikertelenül maradt támadásait. t A csata éjfélig tartott. Az ellenséget ismét visz­szavertük partraszállási zónjáltp. Eközben az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. A többi harctéren nem történt jelentős ese­mény. (A miniszterelnöki sajtóosztály.) AZ OROSZ FLOTTA AKCIÓJA A BOSZ­PORUS ELLEN. Pétervár, május 10. Az orosz flotta pé­tervári jelentés szerint újra megkísérelte eredmény nőikül a Boszporusba való beha­tolást. Az orosz hadihajók1 több ónán ke­resztül tűz alatt tartották a felső csataldzsai part mentén levő török erődöket és a kara­burnui védőmüveket. KINA ELFOGADTA JAPÁN FELTÉTE­LEIT. London, május 10. A Reuter-ügynökség jele nti: A japán nagykövet hivatalos tokiói táviratot kapott, amely közli, hogy Kina el­fogadta Japán legutóbbi jegyzékét. ÁGYÚZÁS A KELET TENGEREN. Kopenhága, május 10. A múlt csütörtök este rendkívül heves ,ágyúzást hallottak Laa­1 ancl sziget déli partjain. ,Az ágyúzás hangja a Fenmarn-Belt felől jött és olyan erős volt, hogy a partvidék házai megremegtek, /az ajtók kinyíltak és az ablakok .recsegtek. Megbukott a bukaresti russzofilpárt. Bukarestből jelentik: A konzervatív párt végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a russzofilpárt /mesterkedése végleges fiaskót vallott. Hasztalan volt Fttipescu minden os­toba szószátyárkodása, hasztalan a diszes triumvirátus, az Adeverul-Dimineata-Epoca minden terrorizmusa, Poklevszky fenyege­tései és Take Janescu .megvásárolt bölcsel­kedése, a konzervativ-párt józan végrehajtó bizottsága jelentékeny többséggel bizalmat szavazott Marghilomannak és ezzel kitessé­kelte a pártból a bizalmi nyiktíkoádtból ka­binetkérdést csináló Filipescat. A konzerva­tiv-párt végrehajtó bizottsága tegnap tartott ülésén foglalkozott Filipescu és társainak azon bizalmatlansági indítványával, amelyet azzal a célzattal terjesztettek be, hogy a párt elnökét, Marghiloman Sándort lemondásba bírják. Filipescu és hívei, ezek között: Gra­distearui Jonas, Cantacuzino és Delavmnceo hevesen támadták Marghiloman Sándort a külpolitikával szemben tanúsított magatar­tása miatt és azt követelték tőle, hogy lép­ten vissza a párt vezetésétől. Marghiloman meggyőző beszédben fejtette ki magatartá­sának helyességét Majorescu Titu, Árion C. és Lahováry J. mindenben helyeselték Marg­á'loman eljárását, akinek záróbeszéde után •V szavazattal 26 ellenében a végrehajtó bi­zottság bizalmat szavazott Marghiloman Pártelnöknek. Nehéz tüzérségünk A nyugatgaliciai diadalma* offenzirónknak az első nagy len dületet a nehéz tüzérség adta meg. Sokszoros jelentőségük van tehát az itt következő fölötte ér­dekes soroknak. Bécs, május 9. Előbb várak támadására és védel­mére való volt és vártüzérségnek hívták. Mi­kor megteremtették, nem gondoltak tábori alkalmazására. Nagyon nehézkes volt. Azt hitték, hogy a mozgó harcban, amelyben a döntésnek gyorsan kell bekövetkeznie, nem szabad számításba venni. Évtizedeken át a hadsereg hamupipőké­je volt. A bajtársak bizonyos lebecsüléssel néztek a vártüzérségre, bár egyik-másik elő­nyét elismerték. Különösen becsülték alapos tüzérségi kfepzettsékü tisztikarát. Szellemi vezérei minden erőlködése dacára sem sike­rült ennek a fegyvernemnek tiszteletet sze­rezni a hadseregben. Mert eddig a tábori harcokban nem jutott szerephez. A csapatoknak a tábori erősítésekben haladó kiképzése azonban sürgősen szüksé­gessé tette a nehéz ágyuknak a csapatokhoz való beosztását. Azért néhány csapattestnél a vártiizér pótkeretet mozgó ostromüteg­csoportoknak szervezték át. 1908-ban azután bekövetkezett a vártüzérségtől való elválasz­tásuk és mint nehéz mozsárosztagok tábori tüzérségi alakulatokká lettek. Ezek követhe­tik a tábori tüzérség mozdulatait. Igen hatá­sos ekrazitgránátokkal való ellátásuk képes­sé teszi őket táborszerüen megerősített ál­lások megtámadására. Conrad báró gyalogsági tábornoknak vezérkari főnökké való kinevezésével azután megkezdődik a vártüzérség fellendülése, ö felismerte ennek a fegyvernemnek a háború­ban való nagy fontosságát és miután néhai trónörökösünk, Ferenc Ferdinánd, királyt herceg támogatta ebben, megkezdődött a szaporítása és kellő felszerelése. Először is berendezték a 24-es mozsár­iitegeket autó-szállításra, 12 és 15 centiméte­res ágyukat és 15-ös mozsarakat mobillá tették lóigák által. Nevezett ütegeknek egy részét hegységben és hóban való szállításra rendezték be. Azután következett a csapa­toknak nyáron és télen való begyakorlása. Végre a háború kitörése előtt két évvel be­hozták a 30 és feles mozsarakat és ezzel a csapatok nagyon hatásos ágyukhoz jutottak, melyek a legnagyobb ellentállásra képes erő­dítések leküzdésére. Ezen intézkedéseknek köszönhető, hogy a vártüzérség most már követheti a tábori csapatokat. Nincs akadá­lya, hogy tábori ütközetben is alkalmazzák. A mostani háború a nehéz tüzérségről alkotott véleményt alaposan megváltoztatta. Először akkor bámult .nagyot a világ, ami­kor a német hadvezetőség hivatalosan hiriil adta, hogy a belga várak elfoglalásában az osztrák-magyar 30 és feles mozsárágyuk ki­váló szerepet játszottak. Nemsokára az az örvendetes hir járta be az osztrák-magyar birodalmai, hogy a Przemyslt ostromló orosz csapatokat, Dimitriev csapatait, borzasztó veszteségekkel véresen visszavertük. Itt is a nehéz tüzérségé volt ja főszerep. . Ezek a nehéz tüzérségnek a saját köré­ben: a várharcban viló kiváló teljesítményei a világháborúban. voltak. Lassan-lassan arról is kerültek hírek a nyilvánosságra, hogy tábori ütközetekben is a leghatásosabban működik a nehéz tü­zérség. Már szeptemberben Grodeknél is mű­ködtek a vártüzérség 12-ős ágyúi és 15-ös mozsárütegei. Ez némileg kipótolta az orosz tábori tüzérség numerikus fölényét. Ilyen ne­héz ütegek vesznek részt a szövetségesek októberi offenzivájában a Visztula—San vo­nal ellen. Az ő működésüknek köszönhető a Magierának (Przemysítől délre), ennek az annyira fontos támaszpontnak az elfogla­lása. Azóta nem volt hadművelet, amelyben a nehéz tüzérség ne vett volna részt. Csapa­tainknak Nyugatgaíiciában és Sziléziában való uj átcsoportosítása után november kö­zepétől december közepéig Krakótól észak­ra és délre kemény ütközetek folytak. Az ak­kori jelentésekből kivehető, hogy egy had­testünknek a Szreniava melletti magaslatok ellen (Krakótól északkeletre) intézett táma­dásait hatásosan támogatták nehéz ütegeink. Ennek a harcnak folyamán egy bombánk a Koniusza-magaslaton álló templomot találta el. Erre a lövésre az orosz tábornok törzs­karával együtt kénytelen volt vad iramban elhagyni az állását. Krakótól északra novem­ber 20-áu egy bomb'a Cianovicéban (Skala mellett) eltalálta azt a házat, amelyben az orosz hadosztály törzskara tartózkodott, — egy második bombánk ugyanazon a napon eltalálta a poskilovi majort, amely a harma­dik moszkvai hadosztály támaszpontj'a volt. Akik életben mradtak, természetesen a leg­sürgősebben megfutottak. Nem kevésbbé kiadós volt a nehéz tüzér­ségnek a közreműködése decemberben a Krakótól délre lefolyt harcokban, amikor az orosz hadsereg a vártól délre próbált előre­törni, hogy az ottani hadállásunkat áttörje. Itt ugy a várbeli csapatok harcoltak bátran az ő övtiizérségiikkel, mint a nehéz tüzér­ség számos mozgó ütege. Mint ismeretes, ezek a harcok december 8. a vielicka—dob­czicei, december 12. a limauovai győzel­mekre vezettek, utánuk pedig az oroszok végleges visszavonulásra kényszerültek. Azóta nehéz ütegeink lengyelországi, nyugatgaliciai és kárpáti .összes frontjainkon tevékenyek. Teljesítményeikről vezérkarunk január 22. jelentése ezt mondja: Tüzérsé­günk kiváló sikerrel működik a déli Nid'a­szakaszon és Ciheciny mellett, ahol az oro­szok vasúti forgalma egy állomásra való tel­jes találat által érzékenyen megzavartatott. Január 26-án jelenti Höfer: A tüzérségi har­cokban sikerrel működik nehéz tüzérségünk Tarnovtól nyugatra. Ellenségünk egy kocsi­parkját szétrobbantottuk. Élénk emlékezetben van még iaz a jelen­tés, amely arról szólt, hogy a Dimajec-fron­ton az oroszok több kilométeres vonalon tüzérségi tüzünk miatt ímenekülésszerüen kénytelenek voltak fedezékeiket elhagyni. A tarnovi állomás szétrombolása által az orosz forgalmat megzavartuk. A Berliner Tage blatt harctéri tudósítója február 16-án ezt ir­ja: .,A minap egy ínozsáriiteg tüzét az orosz előkészítésben levő állások ellen egyesitette. A.második lövés teljes találat volt és 250 em­bert, akik egy perccel előbb még gondtalanul vassíneket és deszákat cipeltek és sánco-

Next

/
Thumbnails
Contents