Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-07 / 108. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG. bírnak elegendő kereskedelmi tájékozottság­gal. , „ i Fernbach Károly: Mi 'történik a félesz­tendővel ezelőtt rekvirált gabona érával? Ghillúny: Azt hiszem, a képviselő ur té­ved, mert csak öt hónlap óta van rekvirálás. A miniszter ezután a jövő termés kérdé­sével foglalkozik. A .jövő évi termés 'biztosí­tását aként a'karja megoldani, hogy -a kor­mánynak feltétlenül rendelkezésre álljon az a gabonamennyiség, amely a hadsereg és a közfogyasztás ellátására föltétlenül szüksé­ges. (Elénk helyeslés.) Igyekezni fog intézke­dő cikkel biztosítani, hogy indokolatlan üzér­kedés a közgazdasági élet menetét ne zavar­ja. Az áru piacra hozatalát ugy gondolja, liogy bizonyos határidőhöz kötött prémium­rendszer alapján történjék a forgalombaho­zatal. A részletekről nem kivan még nyilat­kozni, mert az ellenzék képviselőivei beható­an meg fogia vitatni ezeket a kérdéseket és csak azután fog intézkedni. (Élénlk helyes­lés.) Laehne Hugó azt fejtegeti, hogy az élel­miszerhiányt a mult évii rossz termésbecslés okozta. Vázsonyi Vilmos azzal kezdi beszédét, hogy a miniszterelnök a hőseink homlokára habért font. Ő babér helyett jogot kér, nem jutalomképpen, hanem az igazság kedvéért. A miniszteerlnck elismerte, hogy mindenki tel­jesítette kötelességét, ennek tehát a konzek­venciáját a nép elvárja. Lehetetlen elutasítani a választójogtól azokat, aikii'k életüket és vé­rüket kockáztatták a hazáért. A választól jog egyébként is csak közjogi erő, amivel boldog­gá még Senkit nem, tettek. Nevetséges, hogy itt harminc éves korhatárt szabnak, amikor a tizennyolc éveseket a harctérre küldjük. Figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a Szózat nemcsak azt mondja: „Hazádnak rendületlenül", hanem azt is: „Netm lehet, hogy ennyi sziv, hiába onta vért". Ráth Endre 'azt fejtegeti, hogy a sebesül­teket gyorsabban kell szállítani a kórházak­ba. Ábrahám Dezső a moratóriumról és a joggazdasági bajokról, Polónyi GézL pedig az általános választójogról beszélt. Sándor János belügyminiszter ir'eflektáit a megjegyzésekre. A sebesült pontos ellátá­sára vonatkozólag minden lehető gondosko­dás megtörtént. A képviselőház ezután a javaslatot álta­lánosságban elfogadja, majd a részletes tár­gyalás következik. Az illető szakasz tárgyalásánál Telesz­ky János pénzügyminiszter szólalt fel. Arra kell törekednünk, — mondja, — hogy ne szo­ruljunk külföldi 'kölcsönre. A rokkantak ellá­tását is meg kell oldani. Gróf Tisza István miniszterelnök Ester­házynak a rokkantakra vonatkozó indítvá­nyát, úgyszintén Mezőssyét is, aimely a köz­vetítő kereskedelem lehető kiküszöbölésére hjy/a fel a kormányt, elfogadja. Ezután a képviseöház az indernnitást részleteiben isel­fogadja. Az ülés végén Beöthy Pál elnök bejelen­tette, hogy PfUmzer-Baltin hadseregparancs­nok levélben értesítette, hogy Désy Zoltán­nak március 24-én nyoma'veszett. Az eleset­tek között találtak ''egy hadnagyot, akinek le­írása Désyre illik. Az elnök szerint kevés re­mény van arra, hogy Désyt viszontláthasuk. A 'képviselők állva hallgatták végig az elnök bejelentését, amely általános részvétet kel­tett. Uj offesszivánk diadala a régi — Pozíció harcok helyett, nyílt támadás. — (Saját tnáósitönkwl.) Nyugatgaliciai ak­ciónk célját, irányát és eddigi sikerének je­lentőségét mindnyájan részben tudjuk, rész­ben érezzük. Hindenburgnak óriási közös frontunk legszélső balszárnyán, messze, fent északon lepergő vállalkozását azonban titok­zatossák környékezi s még csak megközelí­tően sem világit bele az a kétségtelen tény, hogy operációja fölötte eredeti ötlettel gaz­dagította. a meglepetésekben amúgy is dús­káló világot. Emlékezetes dolog, hogy a februárban le­zajlott téli mazuri győzelem eredménye .az volt, hogy a német seregtestek Varsó magas­ságától föl a Keleti-tengerig orosz földre nyomultuk előre, egész az erősségekkel tele­snékelt Narev—Bohr—Nyemien 'folyók vona­láig, melyek Oroszország természetes védel­mi rnesgyéjé't alkotják a szláv birodalomnak Nyugateurópa testébe erősen benyúló nyu­gati frontján. Ezen — a Varsótól Kovnóig — 400 kilométer hosszú fronton az oroszok­nak nem kevesebb mint kilenc egymást jó­formán oldalozó, már békében kiépített n.a­gyobbstilii erősségük van, melyek délről észak felé haladva: Sierock, Pultuszk, Ro­zs ap, Osztrolenka, Lomza, Ossoviec, Grod­nó, Olita és Kovnó. Ezeknek egyik éppen nem másodrendű föladata a Varsó-Bielosz­tok-Groduó-Vilna és Dünaburgon át Péter­cár felé vezető kettősvágányu vasút védel­me, tehát épp ama vasúté, melyet most Hin­denburg csapatai elértek. Itt is az ügynevezett pozició-harc állan­dósult, mely elfoglalt állásokért és ezekben az állásokban folyik. A világháború eddigi harc­téri eseményei fittyet hánytak az elméletek­nek és szabályoknak és elveknek, megszün­tetni látszottak egyes fogalmakat. Az ellen­fél mindenütt több, egymás mögött elkészí­tett védőállással rendelkezett 'és igy, ha az első ily állásból sikerült is kivetni, a második védővonal előtt azután összeomlott, meg­akadt az offenzíva, csütörtököt mondott az áttörés s. igy természetesen az átkarolás is, mely az áttörésnek organikus velejárója. A helyi eredményt elért félnek vagy vissza kellett mennie régi állásába, mert ma­ga került oldalozó tűzbe, vagy a nyert terü­leten beásta magát és néiány kilométerrel előbbre ugyan, de újból kezdetét vette a fejen felül beásott emberek pozició-hctrca. Az egyedüli kivétel Hindenburg volt, a ki a két mazuri csatában és Lodz körül csak­ugyan átkarolt, áttört és bekerített. És .pedig az első .esetben — merít gyengébb volt — előbb frontálisan lekötötte az ellenséget, hogy azután átkarolhassa, a második mazuri csa­tában pedig, — ahol már egyenlő .erős volt az ellenféllel — megengedhette magának, hogy előbb csinálta az átkarolás! és azután látott hozzá .az „erőteljes homlok támadáshoz. Ám ezután az ütközet nitán — mint említet­tük — a Visztulától délre is, északra is „a po­zícióharc lett az uralkodó, aminek eredmé­nye, hogy mindkét fél ,a mai napig megtar­totta ekkor elfoglalt bevehetetlen állásait, látszik, egyetlen érzékeny pontja maradt a franínak: a keleti tengerrel szomszédos szárny. Kiausevitzné.l, a száz év előtt élt nagy porosz katona,irónál /olvashatjuk, (hogy „a harc mindig bizonyos emberi gyöngeségeket föltételez és és ellenük irátnyul". Ám ezeket Szeged, 1915. május 7. i gyöngeségeket föl kell ismerni és ki tudni használni s ez teszia a hadvezetőt hadvezér­ré. Nemcsak a politika, a hadvezetés is az exigcnciák tudománya! A kurbndi betörés­nek, de nyugatgaliciai sikerünknek is egyik főérdekessége éppen az, hogy a sok hónapos pozícióharc után ismét vissza tudta adni a mozgó, a nyilt terepen vívott harcnak a ma­ga súlyát, fontosságát és taktikai hitelét, sőt annak ellenére, hogy a két frontszakasz egy­mást'! ugyancsak távol esik, megszűntnek hitt sztratégiai értékekiét revellált. Nyugat­galiciá-ban benyomtak a zorosz frontot, Kur­landban Hindenburg átkarolássül, őtszdrnya­lással fenyegeti az orosz jobbszárnyat! Wenninger tábornok azt mondja, hogy igén ritka a sikerült áttörés és hogy Napó­leonnak is csak elvétve sikerült s csak ak­or, ha nagy frontszélességbcn tudta vissza­vetni az ellenséget és csapatait bőséges tü­zérségi tüz támogatta és bőséges rezervák állottak rendelkezésére. Ugy északról, mint nyugatgaliciai frontunktól egyre kedvező hi­rek érkeznek. Az közönség azonban öröme ellenére talán nagyobb zsákmány hirét vár­ta, mórt megszokta ezt a mazuri csaták ide­iében. Ám most más a helyzet és más célok kell, hogy a hadvezetőség előtt lebegjenek. Mrntíen akciónál a részleges siker momentán kihasználása s csak ezután lépnek ismét elől térbe az operatív .momentumok. A hadveze­tés csakugyan az exigenciák tudománya. A hadvezérnek sok .módszer áll a rendelkezé­siére, de egyet sem szabad az égig.nőni hagy­ni, amiért az már máskor bevált, mert a há­ború eleven élet ,s az alkalmazkodásban rej­lik a hadvezetés művészete és nem a sémá­ban. isMBtsaiiuiiMiiaiiiatnigtaaeiaiigiiaaaaiiaaiMaiB Megnyílt a hadbavonult művészek kiállítása. (Saját tudósítónktól.) .Csütörtökön dél­előtt tizenegykor nyi.lt imeg a .szegedi .ezre­deknél hadbaivcmult képzőművészek kiállí­tása .a 'kiuh.nr ipa le tálban. A tárlatot jötékeny­oólra rendezték és. .a bevétel tekintélyes ré­szét a rokkant katonák felsegélyeziésére for­dít.iáik. iA megnyitáson iszép számú ás előkelő közönség jelent inieg, amely igazi lelki gyö­nyörűséggel élvezte a megnyitás alkalmából rendezett koncertet és érdeklődései nézte a művészi értékű képeket, szobrukat. .Egy pil­lanatra ei is feledte mindenki, hogy ennek az örvendetes művészi eseménynek a háború ad aktualitást; ennek köszönhető, hogy Sze­geid kulturális élete fellendül és országosan •ali.cnnerűit nevű művészek itt tépnek mostan 'kiváló produktumaikkal <a> közönség elé­IA kiállítást Feszti Lehel altábornagy, kerületi parancsnok nyitottad meg. A (ke­rületi parancsnok megnyitó beszédéiben üdvözölte a közönséget és a hadbavemuii t .művészeknek köszönetét fejezte ki, liogy a nemes célra tárlatot rendeztek. Ezután a hon véd zenekar hangverseny© következett, Fichtner Sándor karmester ipreciz diri­gálá.sáiva.1 .a zenekar Haydn B. dirr szimfóni­áját, Gcídard szimfonikus költeményét a .,Nikia"-t és Mendelssohn ÁHeftiridák" nyi­tányát. játszotta. ©1. .Fiohtner Sándort, a ki­váltó (karmestert utolsó szimlfiónikus koncertje alkalmából, tisztelői babérkoszorúval lepték inog. Ezután Kiss Gyula, Chopin 'zongora­versenyét (E .moll) játszotta el értékes mii-

Next

/
Thumbnails
Contents