Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-07 / 108. szám

Szeged, 1915. május 7. DÉLMAGYARORSZÁG. vészeiével, Végül Belle Ferenc, Fichtner „Largó"-ját játszotta el szióp siker (mellett. A Ikultunpalota rendes termeit bocsátot­ták rendelkezésre. A csoportosítás ós elren­dezés ügyes, tetszetős. Lehetőleg érvé­nyesül iminden egyes munka, már tudniillik ahogy a világítás megenged i. Mindenék előtt föltűnik, begy tő.bb szo­bor van, mint a rendes, békeidős tavaszi tár­latokon. És nívós miiinkák, nualyek közül nem egy világvárosi és nemzeti kiúiilitáscn is tel­jes kritikai skert aratna. Három neves szobrászunk állított ki: Pásztor János, Pick Lajos és \Szentgyiirgy: István. Mindhárman régi és uij müvükkel szerepelnek. A régi (doil'gc'k p.em egy kiállítá­sén elismeréssel találkoztak, m ulj munkáik pedig tanúságot tesznek larról, ,hcgy a kato­nai élet mellett fe ®»cg a mRivészi vágy, va­lamint arról, hogy Szeged levegője, alakjai inspiráljál az idekerült művészeket. Pásztor János hódmezővásárhelyi szár­mazái-u, aki otthon kezdte a magyar alakokat megfigyelni. Talán a legmagyarabb minden inai szobrászunk közül, olyan talentum, aki­re büszkéik lehetünk. Kiforrott, érett .dolgo­kat produkál, csupa élet és nyers erő s a mozgások legavatottabb 'vi-szaadójá. így Csárdás-n fenomenális. Beethoven)feje egyi­ke a legjobbnak, amit szobrász eddig — akár ,a németek közül is — megmintázott. Pick -Laács ia szegediek jó ismerőse. Egyik-mű-ik most. kiáJiütctt müvét is ösuier­jük, de ujakat, is aid. Alaposság, ízlés jellem­zi, a néző rögtön elhiszi, hogy ez az ember rajong a képifanaigás művészetiéért, .Minden egyes munkát foniteilóra -vesz, kidolgoz, igyekszik, hogy ia karakterét visszaadó for­mákat mind visszaadja. Szentgyörgyi István .művészetéről sokat irtak nnár, az utóbbi években úgyszólván minden kiállításom részt vesz. 'Szimpatikus az egész szeforászata, ugy hogy csak jó szó­val fogadják & .a sikere rendesen általános elismeréssel találkozik. A mostani szereplé­sét, is Így fogadjuk. A festők, uigyszőlA'án ©gy tői-egyig szor­galmukról tesznek tanúságot. Ismerősek a szegedi közönség előtt Szőri József, Hódi Géza, Joa-chim Ferenc és Rábák iGyőző, ujak Steiner Miklós, iSenyei József, Teván István. Mindenekelőtt Szőri Józsefről emléke­zünk, aki tudvalevőleg .a háború folyamán elvérzett a hazáért. Hátrahagyott anüvei egy kettétört, komoly festő hattyúdalai. iSzinek és formáik, — mindig csak ez a fontos, ez a hangsúlyozott Szőri pik túrájában. Bizonyos elfogódottsággal nézzük 'vásznait... Hódi Géza meglep szorgalmaival, sokol­dalúságával. A Ikiáliliitáisnak úgyszólván leg­kellemesebb meglepetése az ő szereplése. Sok az erős, tiszta munka, és mindegyikein 1 ab',látjuk a komoly, őszinte anegnyiiván,li­láét. Jouehini Ferenc, aki kezdettől, a hiarcte­\"u :v'an' '»U dologgal nelm szerepel. A már nmert vásznait is élvezettel szemléli tűk. Senyéi József, Steiner Miklós és Torán díván egy csapásra meghódították a szegedi Kozonfeget is. Szorgalmas munkásságuk iiu, ^nal, tudásuk és tpfcgáfeulk tetszet ősén ér­^nyesiil. 'Teván lkü.1,önösen jeles rajzoló is, teTuaarájjaai előtt állandóan sokan állanak. )Qk Győző humoros, illusztrációkkal! ^tewl. Csupa derű ós csöppet se bántó Végül Sebestyén Endre építészeti tervei giazdágitjálk az érdekes kiállítást, amelyet egész napon megtekinthet a közönség. A murikák közül több anár az első na.pc.-n elkelt. .ía6.»®4is3it,as»»a3aH»í»a«a»BBeBa*B»ae«»KBsaaa»aBass.o, HÍREK oooo Mag var asszonyok a fronton. Egy 'bácskai községi jegyző, aki tarta­lékos hadnagy, most étkezett -vissza .a kár­páti harctérről sebesülten. Elmondott nekünk egy érdekes esetet a hadakozó flénjeik után a. harctérre ment zombori asszonyokról: — Hétfőn megbízást kaptam folli'adna­gycmtól, hogy kedden az első vonattal mén­jeik ki a tábori vasutunk (végállomására egy ügynek .elintézése végett. Kedden reggel gy ö­nyörű idő volt és én nem vártaim üreg a vo­natunk elindulását, hanem réggel 5 órakor f el ülteim biciklimre és. elindultam a 38 kilo­méteres útra. .Amint így haladok « kárpáti hegyek között, «. idcmbosi országúton, ©gy­saer csak rám kiált egy cscanó. asszony, ilingy hová .megyeik- Választ adtam a. kérdésre, mire azok azt (kérdik tovább, hogy merre vannak a zcanborialk, mcnkigaim mag nekik, begy jönnek az asszonyok, Én ezzal 'tovább lm!adok iaz utamon, miig elérteni a célomat. Viaszalfeílé -menet megállok, hát akoron itt teremtek az én aembori .asszonyaim, akik .en­gem fel kimertek, megkérdezik, hogy .beszél­tem-e iaz ő férjeikkel? Kedvejs ai-szonyo'k, hát maguk azt hiszik, hogy itt olyan könnyű valakivel összetalál­kozni, mint otthon? Hol is vannak a .maguk férjeik? — lA 23-i'k ezredben — felelik nagy büsz­kén — .abban az ezredben, laiinely a húsvéti ünineipelkiben is nagyszerű dolgot .müveit. -— (Bizony bajos incst azclkikal (beszélni, tuert 'éppen tűzvonalban vannak, magukat pedig inam engedik cda. •De ők csak nem engedtek, mert azt mondták, hogy ... .város parancsnoka enge­délyt adott nekik a látogatásra óa meg is mutatták az irást. Ez alatt már az asszonyok le is rakták holmijukat, enni vallót vettek elő és nekiláttak a falatczáanak. iNeyetive kér­deztem tőle, hegy nem félnek-e a tűztől, amire egy asszony, aki. egy hatalmas fccny­bakiésigol vágta a kenyeret, a kést magasra tartva mondja, azt mondja, ha kell ón is el­pusztítok egy pár muszkát. Lett erre nagy sivalkodás. — Én se félek a muszkától, az uram se fél, imaigyar asszony senkitől sem fél — ki­abálták az asszonyok. Mikor .láttam, hegy az asszonyokat neim lehet- eltéríteni szándékuk­tól, segítettem, nekik, hogy imetlőhlb viszont­láthassák férjeiket. (Felszól itattam őket, hogy üljenek be az induló táiberi vasútra, amivel még #a eljuthatnak 'férjeikhez. Az asszo­nyok dl is indullak la vasúttal a frontra és felkeresték hős férjeiket, — Tanácskozások a városok kukorica­liszt szükségletéről. Csütörtökön délután négy órakor báró Ghilldny Imre földmivelésügyi miniszter elnöklcsóv'el ankét volt Budapesten, a városok kukoricaliszttel való ellátása ügyé­ben. A földmivelésügyi miniszter az ankétre meghívta a törvény hatóságok vezetőit is. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál helyettes polgármesterrel és Bagáry Kál­mán gazdasági felügyelővel Budapestre uta­zott és a város képviseletében részt vettek az ankéten. — Ankét a vízhiány ügyében. Mióta melegebb idők járnak, a vizihiány még job­ban érezhető. ,A hatóság is belátja már, — a mit mi már hónapok óta hangoztatunk, — hogy sürgős intézkedésre va.n szükség. A sürgős intézkedéseikhez azonban későn kezd­tek hozzá és igy valószínűleg még a nyár folyamán lesz szerencsénk a .szegedi vizmi­zériával foglalkozni. A vízszükséglet ügyé­ben Bokor Pál polgármester-helyettes az összes vidéki városok tanácsaihoz átiratot intézett, amelyben fölkéri eket, hogy rövid időn beiül értesitsék Szeged hatóságát arról, milyenek a vízviszonyok más városokiban. A vidéki nagy városok vizmatelepein-ek költség­vetését, műszaki terveit tanulmányozni fogja a tanács, .azután egy részletes és terjedelmes füzetben feldolgozza azt. Balogh Károly pénzügyi tanácsos pedig péntek délután 4 órára ülésre hívta .össze a vizbizottságot. Az ülésen ,a vizmizériáróil .fognak tárgyalni. — Előléptetések a szegedi tisztikarban. A hivatalos lap,csütörtöki száma közli, hogy őfelsége vizeki Tallián András vezérőrna­gyot, a volt szegedi dandárparanesnokot al­tábornaggyá léptette elő. — Schöpflin Ala­dár alezredest, aki Przemysl eleste után irosz fogságba került, ezredesnek nevezte ki akirály. — Dr. Zsifkovics József főhad­nagy hadbirót, századossá léptették elő. — Az iskolaszék ülése. Csütörtök dél­után négy órakor az iskolaszék ülést tartott, Ír. Gaül Endre elnöklésével. Az ülés tárgya az egyik megüresedett tanítói állás betöltése volt. Két pályázó közül Fodor Lászlót vá­lasztotta meg az iskolaszék. — Padokat az üdülő katonáknak. A szegedi katonai kórházak .parancsnoksága beadványt intézett a város hatóságához, a melyben azt kéri, hogy tavasszal a közte,rekT re több padokat állítsanak föl. A Széchenyi­téren közei hatszáz szék áll,, mind Buchwald vállalkozó tulajdona. Ezekre a székekre a székekre a láhbadozó katonák nem igen ül­hetnek, mert a napi zsoldból sehogy sem te­lik ki a pihenő ára. A Városi .hatóság teljesí­teni fogja ,a kérelmet . — A tápéi bérföldeket ujből kiadják. A bevetetlenül hagyott .tápéi bérföldeket a város újra bérbe fogja adni.A miniszter ren­delkezése szerint minden földet ki kell hasz­nálni! amelyik gazda -pedig földjét megmüve­letlenül hagyja, azt a földet hatóságilag kell bevetni. A tápéi bérföldek árlejtését pénteken kezdik meg. — Dr. Gulyás Ferenc halála. Dr. Gulyás Ferenc volt szegedi tanfelügyelő szerdán délután elhunyt. Müveit, képzett ember volt, sokoldalú tehetséggel. Egyideig csongrádme­gyei tanfelügyelő volt, uitóbb Zalamegyébe helyezték át. Anyagi zavarokba keveredett, amiből kellemetlen afférjai s egy hosszú pöre keletkezett. A pör fölmentésével végződött, de állásáról le kellett mondania. Ehhez járult kinos betegsége. Májbajban szenv^lett s baja gyakran s huzamosan ágyhoz kötötte. Beteg­ségében, sok lelki szenvedésében volt egy vi­gasztalása: a képék. A kellő anyagi eszközök hijján is szenvedélyes gyűjtő volit. Egy na­gyobb, értékesebb képgyűjteményét még za­iamegyei tanfeíiigyelősködése idején elárve­rezték. A festők és a képek foglalták le min­den érdeklődését, még akokr is, amikor nagy betegen hivatalától, pénzforrásoktól meg­fosztva, az emberektől visszavonultan, élte itt Szegedn csönles napjait. Halála hirtelen kö­vetkezett be. Szerdán délelőtt .még vidáman beszélgetetLjiáziasszonyával. Délután rosz­szul lett s rövid idő múlva kiszenvedett. — Holttestét a Zrinyi-utca 17. számú házból le­vő lakásáról a kórházba szálitották, amely­nek halottasházából temetik. Halálát fiacská­ja gyászolja.

Next

/
Thumbnails
Contents