Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-06 / 107. szám

Szeged, 1915. május 6. DÉLMiAGYARÖiRSZAG. i i 3 A nyugatgaliciai nagg győzelem. Olaszországinak komolyan megkísérelnie saját nemzeti létének ezen veszélyeztetését, előresegitvén az entente győzelmét? Ezt hinni aranyit jelentene, mint erőszakot követni el az önérdekeink ellen. Azonban már a tapasztalat is azt bizonyltja, ihogy imint a legjózanabb egyéneket és nemzeteket is folyton magáival ragadja egy ellenállhatatlan érzés. Másrészt egy különben reális érdek, amely bizonyos szempontból másodrangú, magára vonta Olaszország figyelmét. Mi hajlandók vagyunk segíteni Olaszországot abban, hogy megmaradjon azon az uton, amely megfelél az ő érdekének, ép ugy, mint a mieinknek és hogy tárgyaljunk vele arról, ami őt most izgatja, nyugtalanítja és idegesiti. Mi annál inkállll) hajlandók vagyunk ezt megtenni, mert legbelsőbb meggyőződés szerint ennek a háborúnak egyik eredménye lesz egy hatalmas nyugati bíoknak ujjáteremtése, mély alkalmas lesz arra, hogy erejével a világibékét és a tengerek szabadságát biztosítsa. Olaszország nyilvánvalóan hivatva van arra, hogy ebben fontos szerepet játsszék. Ez fogja nyújtani Olaszországnak azt a biztonságot és könnyebbséget a békés terjeszkedésben, atmelyet megérdemel csodálatos fejlődése folytán. LELŐTT SZERB REPÜLŐGÉP. Jelentettük már, hogy az utóbbi időben a Szerémség fölött ellenséges repülőgép jelent meg. A péterváraidi várpa ra n csnokság minden intézkedést megtett, amely az ellenséges repülőgépek okozta veszedelem elhárítására szükséges. Szerbia felől az utóbbi időben gyakran repültek a Szerémség fölé repülőgépek. Ezeket alighanem Franciaországból importálták Szerbiába. Legutóbb Karlóca és Rum a fölött keringtek ellenséges repülőgépek, de a kirándulásnak inkább sport, vagy demonstratív jellege volt. Bár egyesek felderítő szolgálatot is akartak végezni, de lövegeink miatt oly magasságban kellett mozogniok, hogy légi utjuk eredménytelen maradt. Most egy elkésett levélben jelenti nekünk egyik szabadkai katona, hogy Pétervárad fölött április 24-én egy ellenséges repülőgép jelent meg. Néhányszor elrepült a vár felett s bizonyára fényképfelvételeket akart készíteni. A várban levő magyar tüzérség azonban megakadályozta munkájában. Egymásután többször sratpneíllövegeket küldtek feléje s az egyik annyira telibe találta a gépet, hogy az ellenséges repülőgép leesett a várba. A lelőtt repülőgép francia gyártmányú s 'hárman ültek rajta, a kiketa a srapnellgolyók még a repülőgépen a levegőben megöltek. Bécs, május 5. Az orosz arcvonal körülbelül száz kilométer hosszúságban áttörve. Mintha valami hatalmas kalapács sújtott volna le az orosz állásokra. Az oroszokat vitéz hadseregünk visszavonulásra kényszeritette. Elképzelhető, micsoda vereség az, amikor az ellenség már nem tudja megmenteni gépfegyvereit és ágyúit és a foglyok tízezreit kénytelen az ellenség kezein hagyni. Pontos számot mindeddig nemi is tudott hadvezetőségünk adni a foglyokról és a zsákmányról, de hogy az eddig ismert számnál mindenesetre nagyobb, az bizonyos. Döntő ütközet folyik Nyugatgaliciában. Nemcsak Galíciáról van itt szó, hanem Oroszország európai hatalmáról és arról, hogy megfékezzük azokat az alattomos erőket, amelyek évszázadok óta veszélyeztetik Európa békéjét. Évszázadok óta állandóan folyik miattuk az embervér, a politikába az oroszok csempészték bele a legerkölcstelenebb fegyvereket: a gazságot, igazságtalanságot, alattomosságot és árulást. A harc tovább folyik. Már csak a Zboró —Felső \izköz közelében álló orosz front megvédelmezéséért is mindent el fog követni, hogy ellentállást a nyugati fronton újból szervezze. Mert a Zboró előtt álló orosz arcvonal háta és oldala máris veszélyeztetve van. Tudjuk, hogy az oroszok a Dunajec és San közti területen az erős állások egész so^ rozatát építették ki azzal a rendeltetéssel, hogy a Dunajec—Biala-vonal áttörése esetén csapataink to\ábbi előnyomulása feltartóztatha''' legyen. Ebből is következtethető, hogy miután ez az áttörés most jóformán egy nap alatt sikerült, oly vállalkozások fognak következni, amelyeknek időre lesz szükségük, amig megtörténhetik a döntés. Az első lökés az oroszokat meglehetősen váratlanul érte, ez a meglepetés könnyítetté meg a szép eredmény elérését. Az oroszok ezzel bizonyára tisztába jöttek hadműveleteink céljával és talán arra nézve is tájékozódást nyertek, micsoda et ötényezőkkel rendelkezünk ott. Most tehát bizonyára résen lesznek. Galiciai vasúthálózatunkat az oroszok mintaszerűen kiképezték és nagyban fokozták annak teljesítő képességét és ezzel a hadvezetés egy igen becses eszközére tettek szert. Bizonyos, hogy az áttörési hely felé most vonat vonat után szállítja az emberanyagot, sőt valószínűleg áttörési irányunk szárnyai felé is. Így aztán a küzdelem egy uj fázisa kezdődik, mely az erős ellenséges ellenhatás jellegét fogja viselni. A hadtörténet sok példáját nyújtja annak, hogy a helyi győzelmet követő üldözési müveletek rendszerint milyen silány eredménnyel járnak. A helyes mértéket betartani fölötte nehéz, mert a győzelmi mámor sokszor elkápráztatja a reális tényekkel szemben a szemet. Az elővigyázat sokszor előnyösebb volt, mint az észnélkiili utánarohanás. Az áttödés arcéitámadásnak köszönhető, ez pedig a támadások az a fajtája, mely leginkább igénybe veszi a csapatokat. Ezeket most fel kell frissiteni és kiegészíteni, lőszer és élelem pótlandó. Ez a pótlás sokszor igen nehezen eszközölhető, mivel a visszavonuló ellenség rendszerint felrobbantja az összes hidakat és megrongálja az 'Utakat. Ezeknek a romboló müveleteknek pedig az oroszok mindenha nagymesterei voltak. Az ellenséges arcvonalon alig 100 kilométer széles rést ütöttünk. Ez a rés ellenséges hadműveletek következtében megszűkülhet, orosz erősítések is csakhamar harcvonalba jutnak. Elsietett dolog volna tehát az oly szerencsésen bevezetett hadmüveleteknek a további fejlődését kijelölni és mindjárt jelentékeny teriileitnyerésre számitani. Elégedjünk meg azzal, hogy nagy győzelmet vivtunk ki, hogy az oroszok Dunajec —fijöíű-állását bevettük, hogy az ellenséget keletebbre fekvő állásaiban meg fogjuk támadni és hogy a Keleti-Beszkidekben működő csapataink is beleavatkoznak a küzdelembe. Roda-Roda a Neue Freie Presse-nek nyugatgaliciai győzelmünkről a következő tudósításokat küldte: Május 4. Még nincs itt az ideje, hogy a harcban álló csapattestekeit meg lehessen nevezni. Annyi azonban elárulható, hogy nagy pémet hadseregrészéken kivül számos osztrák és magyar jól kiegészített alakulat vett benne részt. Az előkészületek már hetek óta folytak, de oly csendben, hogy az oroszoknak még csak április 30-án voltak határozatlan sejtelmeik a Nyugatgaliciában történő csapatmozdulatainkról. A nehéz és könnyű tüzérségnek az áttörésnél kifejtett tevékenysége mintaszerű volt és talán sokáig fogja katonai tanulmányozás tárgyát képezni. Az orosz állás egy kis részére 350 ágyú működött koncentrikusan. Az ellenséges frontnak ilyen zárt és széles vonalú áttörése a mai hadszinterek egyikén sem sikerült eddig, a távolabbi mmltrói nem is beszélve. Ennek megfelelően az oroszok vesztesége rendkívüli és még át sem te. kinthető. A Görbéénél ütött rés már kezdi éreztetni hatását a szomszédos frontokon is, amelyek a szövetségesek nyomása alatt repedéseket és elmállásokait mutatnak. Szomszédos kárpáti seregeink egy része menetelőben van. Mig a nyugatgaliciai csatában a déli szárnyon német és osztrák-magyar csapatoki vegyesen harcoltak, addig Tarnovtól jobbra és balra a Dunajecen keresztül József Ferdinánd főherceg serege egyedül tört előre, á Az oroszok kezdik Tarnovot kiüríteni. Balszárnyunk Otfinovnál kelt át a Dunajecon. Május 2-ig az oroszok mind a két partot tartották itt hatalmunkban. Otfinovnál a Dunajec mindkét partján magas töltés van. A töltéseken belül egy csík szárazföld és a folyópart mentén széles szalagban nádas. Utászainkra az a csaknem emberfölötti feladat hárult, hogy az ellenség éber őrködése dacára készitse elő csapataink számára az átjárást. Éjjelenkint réseket vájtak a töltésbe s ezeket hajnal felé gondosan maszkírozták homokzsákokkal és gyeplapokkal. Május 1-é nejjel, amikor utászaink elkészültek földmunkájukkal, a töltésréseken keresztül a folyóig síneket raktak. iA támadás előtti reggel sikerült a zsírral bekent sineken a pontonokat zajtalanul lecsúsztatni, mire csapataink az ellenséget a Dunajectől keletre meglepték.