Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-04 / 105. szám

Szeged, 1915. május 4. DÉLMAGYARÖRSZÁG. 3 Konstantinápoly máj. 3. A Milli távirati ügynökség a főhadiszállás következő kom­münikéjét közli: — Támadásaink követ­keztében, amelyek ránk nézve kedvezően alakulnak, az el­lenségnek nem sikerült a Gallipoli-félsziget partján ve­szélyes helyzetét megváltoz­tatni. Tüzelésünk, a melyet az anatóliai parton levő üte­geink a Sed-il-Bahr félsziget csúcsán álló ellenség ellen tovább folytatnak, igen ered­ményes. A Henry IV. francia páncélos hajót, a mely ezen ütegeink ellen heves tüzelést iiuli­tott, tíz lövedékünk érte és a hajó ma nem jelent meg a harctéren. Ellenséges torpedónaszádoknak a mult éjjel a tengerszoros ellen megkísérelt jelen­téktelen támadását könnyen visszavertük. A fekete-tengeri orosz flotta ma ismét a múltkorihoz hasonló demonstrációt rende­zett a Boszporus előtt és egy óra múlva si­etve visszavonult észak felé. Ma délelőtt ismét elsülyedt egy eltensé­FRANCIA DREADNOUGHT VIZRE­BOCSÁTÁSA. Genf, május 3. A francia tengerészeti mi- ; niszterium hivatalos jelentése, amelyet a Ha­vas-ügynökség tegnap adott közre, iparko­dik agyonhallgatni azt a nagy katasztrófát, a mely a Longue d'Oe hiperdreadnought vizre­bocsátásakor a bordeauxi kikötőben történt. A hivatalos jelentés ngy tünteti fel a katasz­trófát, hogy a nagy lendülettől az uj hadihajó a hajógyári kikötő túlsó partjáig siklott és ott egy naszádot összemorzsolt, aminek kö­vetkeztében három ember meghalt. A tényál­lás a következő: Mikor a Langue d-Oe-t le­bocsátották a gerendázat közül a szánon, fél­oldaláról levált a páncélzat. A hajógyár az­zal mentegeti ezt a szerencsétlenséget, hogy a májusi ünnep miatt a hozzáértő munkások nem jöttek el és avatatlan munkásokat kel­lett helyükbe állitani. A lebocsátáskor a dre­adnought féllodalra billent és igy történt, hogy a közelben levő kisebb naszádok alája kerültek. Az óriási hajótest több kisebb na­szádot agyonnyomot. Még nem lehet tudni, vájjon a dreadnought teste nem horpadt-e be. A halottak száma négy, a súlyosan sebesül­teké tlz. A katasztrófa láttára a közönség so­raiban leírhatatlan rémület keletkezett, csu­pán Aiigagneur tengerészeti miniszter őrizte meg hidegvérét. Japán csapatok Mexikóban. A Ncwyork Herald párisi kiadása Vera. cruzból a következő táviratot kapta: A Türt­le-öbölben két uj japán ágyúnaszád további 600 főnyi katonaságot tett partra. Az elsü­lyedt japán cirkáló kiemelésének munkájt né­hány nap óta szünetel. A Morningpost egy mexikói távirata je­lenti, hogy az Ivate páncélos cirkáló s a Kas­sa gi segédcirkáló elhagyta a veracruzi kikö­tőt és mosl a két japán hadihajó Panama kö­zelében cirkál. ges tengeralattjáró, amely a szoroson át akart jutni és tüzelésünk alá került. A tenger­alattjáró aknára futott és miután a hullámok elnyelték, lehetetlen volt a legénységet meg­menteni. A kaukázusi fronton Myletől északra el­lenséges előőrsök támadásait az ellenségnek nagy vesztesége melleit mindenütt visszaver­tük. Április 28-án csapataink egyike a csator­na vidékén egy szóródgyuval felfegyverzett meharista századot megtámadott és félórai harc után megfutamította. Három sebesült el­Koronatanácskozás Kcagujevácban. Bukarest, május 3. Nisből jelentik, hogy szombaton Kragujevácban Sándor trónörö­kös elnöklésével koronatanácskozás volt, a melyen Putnik vajda vezérkari főnök is részt vett. A koronatanácskozás után Sán­dor trónörökös hosszabban beszélgetett a montenegrói kormány két képviselőjével, a kik speciális küldetésiben érkeztek Kraguje­vácba. á képviselőház ülése. — Tisza válaszol Károlyinak. — (Saját tudósítónktól.) A Ház hétfői ülé­sén nagyobb beszédet mondott Károlyi Mi­hály gróf. Az indemnitásról volt szó és Ká­rolyi hangoztatta, hogy nem fogadja el a ja­vaslatot, mivel bizalmatlan a kormánnyal szemben. Majd arról beszélt, hogy bú k ab­ban, ö is, mint mindenki ez országban, ,i: 'sze­rint győzelmesen fejezzük be a háborút, Bí­zik abban, — úgymond Károlyi, — hogy egy uj Magyarország fog kialakulni. Beszélt az árulókról és szállítási csalásokról, valamint a külügyminiszteri változásról. Majd a vá­lasztójog kérdésében fejtette ki ismert állás­pontját, inely ma ugyanaz, mint a békében. Csatlakozik Rakovszky indítványához, aki minden harcosnak választójogot kiván. Gróf Tisza István válaszolt Károlyinak. — Röviden szólalt fel. A külügyminiszteri sze­mélyi változással kapcsolatban megemlítette, hogy csak személyi változás történt, de a külügypolitika nem változott. Az árulásra nézve kiemeli, hogy tömeges árulás nem tör­tént, csak szórványos esetekről lehet beszél­ni. Végül a választójog kérdésében ezúttal nem találja célszerűnek, liogy nyilatkozzon, mert a inai pillanat ennek a kérdésnek meg­oldására nem alkalmas. A rokkantak, özve­gyek és árvák segítési kérdésében szintén megnyugtató választ adott a miniszterelnök. Az ülésről ez a tudósításunk: A Ház ülését Beöthy Pál elnök féltizen­lenséges meharista fogságunkba esett. Sok fegyvert és tevelfelszerelést zsákmányoltunk. A 28-áról 29-re virradó éjjel tüzérségünk kis távolságból félórahosszat tüzelt egy kot­róhajóra, amely a csatornába állt és súlyo­san megrongálta, Ugyenebben az időben két ellenséges lovasszázadot visszavertünk. Az ellenség véres veszteséget szenvedeti. Hat­van halottat és sebesültet veszített. Ágyaink és szóródgynink tüzelése is üldözte az ellen­séget. A mi veszteségünk kilenc ember volt. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) egykor nyitotta meg. Előterjesztette a beér­kezett irományokat és azután áttért a Ház a napirendre, az indemnitás tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó ismertette a. ja­vaslatot. A javaslat ,a szdkásos fölhatalma­záson kívül liárom rendkívüli intézkedést is tartalmaz. Az egyik jóivállnagyás>a annak az intézkedésnek, ihogy a kormány ia hadi hi­telintézet aliapit ás álban két, millió koronával vett részit. A második az építési hitelek meg­könnyítése, amelyet a kormány a.z erre a célra szükséges 50 millió korona egy részé­nek átvállalásával alkar előmozdítani. A har­madik intézkedés a megrokkant katonák öz­vegyeinek ós árváinak ellátására vonatkozik. Ajánlja a javaslatot elfogadásra. Gróf Károlyi iMilbály: a függetlenségi párt nevében megokolja, hogy miért nem szavazzák meg az indemnitási javaslatot. ITa más kormánnyal állanának szemben, talán megszatvazná az indemnitást, de ezzel a kor­mányai szemben kénytelen elutasító állás­pontra helyezkedni, mert az indemnitás meg­szavazása elsősorban bizalmi kérdés é.% ter­mészetes, hogy most, ezekben a nagy idők­ben, amikor bizalmatlanságuk a kormány iránt elérte a legmagasabb fokot, nemi sza­vazzák meg a javaslatot. (Helyeslés a bal­oldalon.) Magyarország neon kivárta ezt a háborút semmiféle territoriiáls vagy iiniperi­alLsztikus hajlandóságai nem voltak, liánom úgyszólván belesodródc-tt ebibe a bábomba, a unlak ellenére, hegy n e m is volt külön ér­deke egy ilyen háborúba belekeveredni. Mégis egész Magyarország tallpra állott és teljes erejével teljesíti köteletsógét. Azok is, akik elmentek, az a társadalom is, amely itt­hon maradt, mindent megtett ós megtesz, liogy e háboru-t győzelmesen fejezzük be. Bí­zik abban, hogy egy uj Magyarország fog kialakulni. A miniszterelnök ur nagyon té­ved, ha azt hiszi, liogy azok a katonáik, akik a harctéren szolgálatot teljesítettek, be fog­ják érni, ha hazajönnek, a váll ver egetéssel. Jogokat kell ezeknek kapniuk. Olyan evolú­ció folyilk most, amely után többé a régi mes­gyélken haladni nem leiket. Azok az államok, amelyek a hadisarcot fizetni fogják, annyira az anyagi tönk szélén állanak, hogy nem hi­szi, liogy annyit, kaphatunk tőlük, -mennyi ezeknek a kiadásoknak a fedezésére szüksé­ges. Az adózókéipesség fokozása tehát elke­rülhetetlen le&z. Ha azt akarjuk, hogy Ma­gyarország uj életre kelljen, szociális alapon álló birtokpolitikát kell csinálni és minde­nekfölött önálló vámterületet. (Zajos helyes-

Next

/
Thumbnails
Contents