Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-22 / 120. szám

2 ántánt, amely 'nemzetiségi elveket 'hangoz­tatott, ezzel 'kiáltóan vét az elv ellen, ami­kor a göröglakta Epinászt olasz területnek itéli. A szerb, görög ántántellenes elkesere­dés oly nagy, hogy Pétervár akkreditált dip­lomatái már számolnak azzal az eshetőség­gel, liogy a többi ántántellenes Balkán-ál­lam közbenjöttével blokkot fognak szervezni a központi hatalmak Oroszország és Olasz­ország ellen. Végleges döntés. Genf, május 21. Az olasz király a kama­ra illése után kihallgatáson fogadta Salandra miniszterelnököiti A (kihallgatáson' Salandra azokat az előterjesztéseket, tette meg, ame­lyek Olaszország elhatározását végleg eldön­tik. AZ 01.ASZ FÖKONZUL NEM UTAZOTT EL. •Egy reggeli lap azt irta ma, hogy Albérlő Martin-Franklin, a budapesti' olasz főbonzul tegnap este csomagolt s.ma reggel már el is •utazik Budapestről. Érdeklődtünk ebben a dologban az olasz íökonzwlátoson, alól maga MarE.n-F.ra.hMln íőkouzul jelentette ki előt­tünk. hogy a hír valótlan, mert elutazása iránt semmiféle utasítást nem kapott. AZ OLASZ KÖVETELÉSEK NEM HIVA­TALOSAK. A Berliner Tageblatt Luzatti volt. olasz p én ziigyrr.Ints z te r n yfia tkoz a-tá va 1 fc g.! a 1 koz ­va azt irja, Ihogy azok ,a pántok, -melyeket LuzáíE -mint Olaszország követeléseit sorolt -fel a National Tédende római tudósítója előtt, mostanáig hivatalos formában még sebol sem terjesztetlek elő. Ha egyébként az olasz kor­mány ezeket a követelésekét támasztja, — a mi lehetséges, — jól tudhatta, e'őre, ,hogy en­nek megvalósítása csak háborúval történ­hetik. RÓMAI NAGYKÖVETEINK MÉG NEM UTAZTAK EL. Lugano, május 21. Mai kelettel- jelentik, hogy a német és osztrák-magyar nagyköve­tek még Rómában vannak. Az Idea INaz-'onale f-el van bőszülve emiatt és azt irja, hogy a központi hatalmak nagyköveteinek már régen el kellett volna utazniok, mert Olaszország al veit készülve arra, hogy ínyombam a hármas­szövetség 'felmondása után az osztrák-ma­gyar monarchia részéről be f-og következni az első ellenségeskedés. A lap nem titkolja ami­att érz-eílt 'bosszuisá(gát, hogy Ausztria-Ma­gyarország nem válaszolt haladéktalanul hadüzenettel a hármas-szövetség felmondá­sára. Így hát Olasz-ország kénytelen- meg­üzenni a háborút, ami meg is fog történni. — Kézzelfogható ok van a hadüzenetre: az olasz-osztrák-magyar szerződés 7. -cikkelyé­nek a monarchia részéről történt megszegése. A német birodalom és Törökország ellen — jelenti továbbá az 1-díea Nazie-nale —- Olasz­ország nem fog hadat üzenni, hanem meg­várja a fejleményeket s a, két állam magatar­tását. Az olasz király az intervenció melleit. A Basler Nachrichten tudósítója jelenti Rómából: Az olasz király maga is hive az intervenciónak. Ép azért nem (akart Giolitti­röl mit sem tudni, noha ez az államférfiú kü­lönben bizalmát élvezte. DÉLM A G Y A R OR SZ ÁG. ^ Ai oiasz kamara háborút akar. Róma, májas 21. (Steíani-ügynökség.) A kamara további lefolyásában- Turati indokolta a hivatásos szo-eiá-listák ellenkező -nézetét. Collianni republikánus -bejelenti, hogy le­mond a szólás jogáról s rövid bejelentését -e szavakkal fejezi- be: — Éljen Itália! (Nagy tetszés.) Cicotli szöciáEsp a többi szooiálisták nevében annak a nézet-étiek ad -'kifejezést, hogy nekik ugy i-s, mint polgároknak, 'úgy­is, mint szocialistáknak nem szabad a kor­mány intézkedései elé sem tényleges, sem er­kölcsi akadályukat gördíteni. Védelmi háború előtt' állunk — mondja —és nekünk -szociális­táknak, kötelességünk sorompóba állani, hogy létre jöjjön a megújhodott Európa és az általános lefegyverzés, amely ennek a há­borúnak eredménye lesz. El kell tolni minden akadályt a civilizáció érvényesítésére. A vita ezzel véget ért, szavazás alá bo­csátották a kormány javaslatait és titkos -sza­vazás utján négyszáz-hét .szavazattal hetven­négy ©kénében a kamara elfogadta azokat. Marcora elnök, amikor a határozatot -ki­hirdeti, Salundrávul együtt (eláll, utánuk az egész kamara. A határozat bejelentését -e -sza­vakkal végzi: —A kamara ismét megtalálta önmagát és Olaszország megszentelt hitét-. Siessünk, teljesítsük kötelességünket. Összetartásunk a bizalom, hadseregünk és haditengerészetünk vitézsége meg fogja találni az olasz egységet. Éljen a király! A kamara tagjai meg-megújuló tetszéssel fogadták az elnök bejelentését. Salandra -in­dítványára a kamara ütését határozatlan időre elnapolták. Az ülés- után a -tömeg iD'Annunzio mellett tüntetett. AZ OLASZOK FÉLTIK MŰKINCSEIKET. Milánóból jelentik, liogy az összes Lom­bardiában, Velencében és Észak-Olaszország­ban levő műkincseiket Olaszország belsejébe szállították­TANÁCSKOZÁSOK BÉCSBEN. Bécs, május 21. A külügyminisztérium­ban tegnap is nagy élénkség uralkodott-. Gróf Tisza István miniszterelnök és gróf Stiirgkk o-sz-trak miniszterelnök ismételten megjelent báró Burián közös külügyminiszternél, -akt" később s-ck diplomatát fogadott, -elsősorban a szövetséges államok képviselőit. A külügy­minisztérium épülete előtt nagy események hirét- várva, nagyszámú kiváncsi ember cso­íportosult. Este 6 órakor a külügyminiszté­rium elé érkezett herceg Avarna olasz .nagy­kövét. A külügyminisztert kereste, aki nem vclt'ctthcn és igy gróf Fargách első osztály­ífőnökkel beszélhetett csak. Ennek a látogatás­nak .kétségtelenül csak formális jellege volt. Az-o-n a két pályaudvaron, ahonnan az -Olaszországba menő vonatok indulnak, érde­kes. jelleme:ek játszódtak -le tegnap. So-k olasz alattvaló, aki edldig el nem utazott, tegnap sietve szedte össze vagyonát és elutazott Bécsből. Az -olaszok elutazása különben már hetek óta tart. A bácsi -olaszok legnagyobb­részt élelmis-zerkereskedcik és. munkások. — Sok vau közöttük, aki osztrák állampolgár. Ezek legnagyobbrészt .Bécsben maradtak, de levették üzletükről' az olasz felirásu táblákat és- cédulát függesztétt-ek ki, amelyre ráirták; Szeged, 1915. május 22. Osztrák állampolgár vagyok! —Egy ismert olasz vendéglős ezt a felírást ragasztotta ki; : Görög származása osztrák állampolgár va­gyok! Éljen Ausztria! LELKESEDÉS ZÁGRÁBBAN. Zágráb, -május 21. Olaszország területi -követelései a horvátság körében nagy meg­botránkozást keltetlek. Azon területrészek, a melyekre Olaszország a „nemzeti egység" jogcimén igényt tart, túlnyomóan: horvát la­kosságunk s. horvát jellegűek. Az események alakulását Zágrábban nagy lelkesedéssel Ját­juk, tegnap este hazafias tüntetés volt a Jelila­sich-téren és a báni palota előtt. A szentszék semleges. Róma, május 21. Az Osservatore Ro ma­nó 'hivatalosan jelenti: Különböző újságokban ismételten kolportálták azt a hirt, hogy a szentszék az egyházközségek papságát uta­sította, hogy Olaszország háborúja tekinteté­ben ilyen vagy amolyan álláspontot foglaljon el. Fölhatalmazásunk vau ezeknek a híreknek a megcáfolására. MARGIT KIRÁLYNŐ KÓRHÁZA. Róma, május 21. Margaréta özvegy anyakirályné római palotáját, amely egyike Róma legnagyobb házalnak, Vcrökereszt­kórházzá alakította át és- a -kormánynak fel­ajánlotta. ITÁLIA ÉS NÉMETORSZÁG KÖZT SZÜ­NETEL A SZÁLLÍTÁS. Bern, május 21. Az anyagszállítás Itália és Németország között Svájcon át rendkívül megcsappant az utóbbi hetekben úgyannyira, hogy a fegmiitimálisabbnak mondható. -Mind­azonáltal tegnap Olaszországból még hatvan kocsi árut szállítottak Németországba. A szén kivitel Itália felé teljesen besziint az elmúlt héten és alig néhány kocsi érkezet-t vasárnap/ óta az olasz határra. AZ OLASZ KORMÁNY MESTERKEDÉSEL Lugano, május 21. Az Avanti jelenti, hogy az olasz kormány tizenkét óra hosszat visszatartotta Tisza István gróf s Bethmann­Hollweg beszédeiről szóló táviratokat. Behivások Olaszországban. Róma, május 21. A tengerészeti minisz­ter rend-eletére az önkéntes moto-rcsűtnak tag­jai ina szolgálatra bevonultak. A testület nemrég alakult és -tagjai hat hónapig minimá­lis szolgálatra vannak kötelezve. Spanyolország az entente ellen. Madridból jelentik: A hadügyminiszter az összes szabadságolt aktiv és tartalékos tengerésztiszteket fegyvergyakorlatra be­hívta. A Carlos Vatro és Espano csatahajók indulásra készen állanak. Beszélik, hogy a napokban Spanyolországban elrendelik a részleges mozgósítást, mihelyt Anglia bevo­nul a forradalmi világot élő Portugáliába. — Spanyolország az angol haderővel szemben képes megvédeni érdekeit, mindenekelőtt a hajdan elrabolt Gibraltárról van szó, mely­nek visszahódítását a spanyol lapok követe­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents