Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-11 / 86. szám

Szeged, 1915. április 2. DÉLMAG Y ARORSZÁG. 3 Uj Vörös Könyvijük negyedik fejezete. Orosz és szerb hadjogellenes bűntettei. Uj Vörös Könyvünk negyedik fejezetében a közölt akták csak egyes bizonyítékai azoknak a hadjogellenes csetekedetelkin-ek, amelyeket -egyrészt az oroszok a megszállott területeken, •másrészt a szerbek követtek el. Valójában azonban még a (külföldi sajtó is ezerszámra tud o-lyan sérelmekről, amelyeket,minden hadi jog ellenére elkövettek ellenünk. Nincs a Hágában megállapított hadijognak egyetlenegy tétele isem, amely ellen az orosz és szerb csapatok ne vétettek volna. Mindenekelőtt kitűnik, hogy az orosz csapatok brutalitását a szerbekéi messze felülmúlják. A -szerb hadviselésben is kifejezésre jut -ennék a neimzetnek féktelen vadsága, ép ugy, mint -a politikájukban. Az oroszok és szerbek többszörösen is követtek e;l v-étséget -a Vöröskereszt ellen. Críesl -báró, gyalogsági tábornok 1914. szeptember 24-én a következő jelentést teszi a kii 1 ügy m-i n isztér i u ninak: „Orosz csapatok betörtek a kossovi kóríházba és letépték sebesültjeink kötéseit". December 30-án (107. sz.) pedig ugyancsak ő jelenti, -hogy az orosz tüzérség 51. szám-u tábori kórházunkat ágyúzta. Ugyanezt jelenti a VIII. hadtest parancsnoksága a szerb komitácsikról, akik egészségügyi intézményeinket vették tüz alá. (126. sz.) Aktaszerü bizonyítékaink vannak árra, hogy visszaéltek parlamíiir-zászlókkal és a mi egyenruhánkkal. A VIII. hadtest parancsnoksága (127. sz.) jelenti: „Almikor a 73. gyalogezred 5. százada ismételt lobogóijetekre ncim- reagált, egy szerb tiszt kijött a fedezékből lobogóval. A századparancsnok eléje akart menni. Ebben a pillanatban a szerbek igen heves tüzelést nyitottak meg, miáltal a -századparancsnok megsebesült, maga a század pedig suly-os veszteségeket szenvedett". Á IHlanzer-hadsereg jelenti (111. s-z,.), ihogy az orosz-o'k ismételten is használták a nn-i egyenruhánkat, hogy ily -módon félrevezessék járőreinket és kés-zenlétben tartott cs!.apa>tokkal bekerítsék. , Borzalmasak azok az akták, amelyeik katonáink megcsonkításáról és foglyaink bántalmazásáról szólanak. Különösen a szerbek ellen sok az ilyen panasz. Augusztus 11.-én jelenti a VIII. liadtes-tparancsn-okság (123. sz): „Thomas 73. gyalogezredben százados tegnap jelentette, Ihogy a 10. ezred egy legényének a megcsonkított és részben feloszlásnak indult hulláját találta. A hulla kioltott tüz fölött feküdt és a feje, valamint a két karja le volt vágva a törzséről. A tet-tiet nyilvánvalóan komitácsiik követték el." A XIII. hadtest parancsnoksága 1914. augusztus 25-én jelenti: (128. sz.): „Szerb hadifoglyok kijelentése szerint a szebb csapatok sebesült hadi foglyainikon rémitetteket követnek el. Egy Mihujlovics nevü szerb százados kiadta a parancsot: Az elfogott svábákat nem szabad egyszerűen megölni, hanem halálra kell őket kínozni. Ugyancsak hadifoglyoktól tudtuk meg, hogy egy huszáraltisztünknek levágták az alkarjait, felső karjait pedig őse szekötözték. Ily állapotban azután 'feliültették a lovára, amelyet galoppban elhajtottak. Egy másik emberünknek mindkét oldalán átdöfték a mellhúsát, kötelet húztak a mellén keresztül és égő tüz fölé akasztották. Igen gyakori a megcsonkítás egy olyan neme, amely itt nem irható meg. Még kegyetlenebbek voltak a montenegróiak. Burián bárónak a semleges államokban levő követeinkhez 1915. január 30-án küldött jegyzék-e felsorol ilyen csonkításokat, amelyeket osztrák-magyar katonákon elkövettek. „Október 25-én- — irja — -egy Skakvci ([Hercegovina) melletti ütközet után 135 katonánkat találták átmetszett torokkal a harctéren". Orosz csapatok is követtek el r-éímitetteket elfogott katonáinkon. Giesl báró jelentette 1914. november 20-án, hogy egy őrnagyunk távcsövön figyelte meg, hogy október 14-án a Przemysltől délre lefolyt harcokban egy 12 —15 emberből álló vadász patrolunkat háromszoros orosz túlerő elfogta s miután őket lefegyverezték, egy ház falához állították és agyonlőtték őket. Nittner 66. gyalogeizredb-eli százados sebesültek kifosztásáról tesz jelentést (82. sz.) Milvius Atilla 5. gyatog-ezredibeli hadnagy jelentette (83. sz.), liogy egy augusztus 25-ifci ütközet után az oroszok fogságába esett sebesült tisztjeinket teljesen kifosztották. Nagyon sok jelentés szól arról, -hogy az oroszok dum-dum és robbanó lövegeket használtak. Fényképlf-élvételeken szemlélhető, -milyen borzalmasak az ilyen lövegek által okozott sebesülések. z Fölötte -elszomorítóak azok a j-etentséek, amelyek szerb fogságban levő katonáink sorsáról szólanak. Tarnovszki gróf jelenti (143. sz.) Szófiából Berchtold grófnak, 'hogy -egy magyar asszony, akinek az -urát a Iháboru -kitörésekor Misben a- szerb állampolgárság felvételére kényszerítettek, a következőket adta jegyzőkönyvre: „Mivel sokáig felügyelet nélkül járíhatta'm-kelhiettein, bőségesen nyílt alkalmam, -hogy fogságba jutott katonáinkkal feltűnés nélkül érintkez'hessem. Az- osztrák németekkel, magyarokkal és horvátokkal égbekiáltóan bántak; napjára- ketten kapnak egy fél kenyeret, s-e-mm-i egyebet. Bántalmazzák, kínozzák és gyalázzák őket. A sebesülteket nem ápolják, minek következtében sokan belehalnak sérüléseikbe. A foglyok elszállásolása m-eg éppenséggel gyalázatos." Egy másik jegyzőkönyvben (144. sz.) egy szerb -fogságból Szófiába menekült krajnai népfölkelő, Korén Viktor a következőt mondja el: „Minket a lovassági kaszárnya istállóiban szállásoltak el, ahol szal-ma helyett trágya volt. Husz napon keresztül száraz kenyeret kaptunk, azt is meglehetősen kis adag-okban ... különösen a magyaroknak és az osztrák németeknek kellett nagyon sokat szenvedniük a szerbek barbár bánásimödja -folytán. Sok fogoly belehal a kimondhatatlan nyomorba. Kü-lönbözŐ betegségek tizedelik m-eg fogságba jutott katonáinkat." Számos akta szól azokról a gyilkosságokról és rablásokról, asszonyok és leányok megbecstelenitéséről, gyujtogatásról és őrületes rombolásokról, amelyeiket o-r-osz katonák tisztjeik szemeláttára Galíciában és Bukovinában követtek el. Ezekről a hajmeresztő dolgokról annyit •olvashatott már közönségünk, h-ogy azok bővebb taglalásába itt n-eim bocsátkozunk. Szeged a világháború kilencedik hónapjában. (Saját tudósitónlctól.) H-áromniegyed éve tairt iniáor a háboru éí- 'kétségtelen, bo-gy nagy változásokat idézett elő mgy a "gazidasági, mint az etikai életiben. Az emlberek magatartea .gondölk-odás un-cldjá átalalkmlt és ez inagia -utiáin vonta az egész társadalmi élie-t deformációját is. Itt közlünk néhány áltaMmos megfigyelést Szegedről, a világháború ki-lénc-e-dak hónapjában: Szeged bizonyos foltig -mindig a közönyösség városa- -volt. Itt mlálye'bb érdeklődést nagy eneimlémy is ritkán tudott keltetni. Történ-hettelk fontos politikai, ifeiilllpolitiiikaá vált-ozásclk művész-éti szenzációk, a isziegeldi közönség legtöbbször tmldc-mésul -vette azokat ós rövidesen napirendre is tért felettük. Azonkívül jól erml ékezhetünk: a tránöröfcöspár m-eggyiillkcbása, az ultimátum, -elküldés-e, a hálbom feltörése, mily-ein n-elke-zén talált 'bitéire a szegi&die'kiniél, ,akiknek 'közö-ny-össégük melltett ez egyik íőjelkimivomása. -Nézzük tehát, (hogy a hálb-o-iui, mely már kilenc hónapja tar miein-nyilben érinti Szögeidet. :Az eimflbierelk -mindáig bizaikodólbíbaklká válnak ós a in-ai'imlüb élet t-eüijiesen visszatért a városiba a .győ-z-elimi aiuspieiuim-ok e-rősebh lüktetéséiben. IA hétnek l-e-galláiblb öt napján a 'kávéházak és vendéglőik -megtelnek. -Néháiny szürke, es-őte napon ószl elibe tő csak nemi kiihallL-ág, -de hát -nélha aludni is kéli. Málsfccir azonlba-n elég vidám az élet. A kárty"aszdbák, a- hill;iiár-d termek é-pen olyan lát-ogát-otaík minit békeidőiben -és a ihazárd játékokat nagy előszer-eitett-e-l kultiválják mindenfelé; sőt olyan ellszántségigal küzdenek a zöld asztaliak mellifett, h-ogy itt is kétségtelenül megállapítható a -harcias szellem. Mulatós emlh-erelk is aika-dinak éis a -pezsgő,zós sem olyan ritka már, mint a fehér holló, csak azzal a k-üliö-nlbséggel Ihogy ancst m-eim a francia Pomimery, H. G. Munom és Kllikó járja, liameim a jó, édes és -tüzes im-agyar Törley. iA szórakozásnak nincs hiánya Szegedén. A mozgóiszii nháza-k is nap-nap után megtelnék e-lelgánis, -előkelő iközöu&égge'l. -Sokszor még Ihle-lyet seim lelhet kapni annyi-ain vannak a mozilban. Ezt a nagy érdeklődést -nemcsak a filim-'ipar á'lla-ndó íeillemdüllése olk-c-zza, hanem a nagyszerűen reprodukált háborús esemányefc művészies fölivétiefei. A közönség sziviesen és odaadó szeretettel 'foglalkozik a hálbioru toi-nitliein vonatik-ozásójva 1 íéis minden cselekedetéivel, a nyilvános hély-ekien való részvételiével is bizonyltja, ha -idehaza konszolidált viszonyok vannak. Amióta az egyik szegedi mozgó-fényképsziuház ujabban isimet megíhlo-iiositofia háric-térrcjl érkező híreik gyors terjesztését azóta a mozi kétszeresem is szoligálatiálb-a szegődik a fontos háboru esemjéinyei terjesztésének és ismertetésének. A szi-nlház-i saez-cn is -fellendült. Eleinte nehezen indult meg, a közönség ige-n tartózkodóan viselik esdett de az utóbbi időben, kü-lönösen vendégszereplések alkalmával gyakran vaunak forró színházi esték, a régi kaslszais.i kerekre- ftmliékiez-t'étő tolt házzal. És kora tavasszal már az í-J.sö cirkusz is m-e-gijelent Szegeden. I-gaz hogy nagyon diszkrétem viseltedet: csönidibem jött és hasonló csöndben, m-cigleihetős gyorsasággal el is távozott. Almi az általános gazdasági helyzetet avagy a polgári jólétét illeti, körülbelül