Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-04 / 81. szám

10 DÉLMAGYARORSZA0. .Szeged, 1915. április 4. Fémet a hadseregnek. — A szegedi Hadsegitő Bizottság ujabb akciója. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Nőipari és Háziipari Egyesület Hadsegitő Bizottsága azzal a sürgős kérelemmel fordul a .'hazafias közönséghez, hogy — a vas és acél kivételé­vel — mindén birtokában levő és nélkülözhető házi-, konyha és egyéb fémtárgyakat, neve­zetesen: sütőket, lábasokat, fazekakat, tartá­nyokat, .mérő- és imás kanalakat, szűrőket, korsóikat, kannákat, katlanoké, mozsarakat, mosó- és 'mosdóedényeket, poharakat, csé­széket, súlyokat, szitákat, vödröket, kádakat, csöveket, lég- és virágtartókat, lakóiakat, kul­csokat, kilincsekeí, ablakredőnyöket, hamu­tartókat, bográcsokat, diszszegeket, butordi­szeket, szegieket, játékolkat, lámpákat, dísz­tárgyakat, staniclit, üveg- és pipa-kupakokat, ón- és ólamtartányo'kat és mindezeknek tör­melékeit, — vagyis mindazokat a tárgyakat, amelyek kizárólag vörösrézből, sárgarézből, bronzból, nikkelből, ón és ólomból vagy ezen femek felhasználásval készültek, — haladék­talanul gyűjtse össze, 'hogy azokat a Hadse­gitő Bizottság műhelyébe (Belvárosi óvoda, I. emelet) díjtalanul beszolgáltassa. )A nagyfontosságú cél. nelrn szorul bővebb megckolásra és meg vagyunk róla győződve, hogy példátlanul jótékony közönségünk is­mét készséggel fogja adományait a haza ol­tárára tenni, annál is inkább, mert a cél fon­tosságától eltekintve, egyúttal jótékonyságot is fog gyakorolni; ugyanis az összegyűlt fé­meket a hadvezetőség a beesár 50 százaléká­ban megfizeti és ezt az összeget a Hadsegitő Bizottság rendelkezésére fog'ja bocsátani; a Bizottság pedig ezen összegből elsősorban a háborúban elesett vagy rokkanttá vált kato­náknak azokat a hozzátartozóit fogja segé­lyezni, akiknek sem az állami segélyre, sem katonai ellátásra törvényes igényük nincsen, másodsorban pedig a rokkant és megvakult katonákat. ®líra a s a 3 APOLLO™^ fflozgo'0 színház 0 @ Vasárnap, április hó 4-én. ® 2 sláger! Dráma az amerikai pol­gárháborúból 3 részben. cso ® Amerikai vígjáték 2 felvonásban. [g] Hétfőn, április hó 5-én. g U Hugó Flínk felléptével. ® 0 ® Szerelmi történet 3 részben. 0 ® ® 0 " ® 0 - 0 Előadások mindkét napon jje] 2 órától folytatólag. 0SBS0®S0®0S®0S®S® Ml il 5 A Bizottság által a háborúban megvakult katonák segítése érdekében megindított moz­gatom igen szép eredménnyel biztat. A gyűj­téshez a pérselyekpénzekből 300 koronával járult hozzá a Hadsegitő Bizottság, ezenkívül ujabban adakoztak e célra: Halasi. György Als'óközpontról 10 kor,, Rácz Róza 1 korona. További adományokat a belvárosi óvodában levő műhely készséggel fogad el. A Hadsegitő Bizottság humánus céljaira Körösi Jenő a szentgyörgyí tarta'lékkórházban ápolt sebesült honvéd egy értékes aranygyűrűt ajánlott fel. a*HKaaBBBBg»aaaaB»BSBC0BBaEBi3aaBiieBSCBBBceBcaBi>ii A Kulturliga elárulja Romániát. Bukarestből jelentik: ,A kulturliga köz­ponti bizottsága tudvalevőleg kizárta tagjai sorából volt elnökét, Árion Virgilt. A vonat­kozó kizárási határozatot a liga a hírlapok utján publikálta. Árion Virgil, most a Moldová-ban a kö­vetkezőket izeni a ikulturligának: 'Nekem teljesen mindegy, hogy milyen ha­tározatot hoz ellenem egy 'ellenséges pártem­bereikből álló bizottság. 'Miért ne zárihatna ki engem annak a ligának központi bizottsága tagjai sorából, amely kétmillió besszarábiai románt foszt meg a nemzeti érvényesüléstől. Ennek a ligának a központi bizottsága, amely az országhoz intézett manifesztumában a holnapi románokról szólva nem tekint a Dnyeszter felé, olyan bizottság, amely a ro­mánság egyetemes érdekeit elárulja, de nem szolgálja. Egy bizottság, amely csak a ro­mánság egy részének szolgálatában áll, a többiekre pedig nincsen gondja, amely megfe­ledkezik a Szerbiában élő románokról is, akik­nek seim iskolájuk, sem templomuk nincsen, a mely megfeledkezik Besszarábiáról, egy ilyen bizottság legfeljebb egy pánszláv bizottság alárendeltje, de nem a románok egyesülését propagáló liga bizottsága. Ebben a bizottságban — folytatja Árion Virgil — dolgoztam én évekig, szeretettel, szorgalomimal és eredménnyel. Ezt a bizottsá­got vezettem én, egy évvel nagy sikerrel, a mikor az ország a dobrudzsai sztratégiai ha­tár birtokába jutott. Ez egy olyan, tény, Mely­lyel az én nevem imindig összefüggésben mu­rád és pedig épen azért, mert akkor is megtá­madtak és gyaláztak álláspontom miatt. Ak­kor azt gondoltam, amit ma, hogy enneik a li­gának elsősorban a szabad Románia megerő­sítése és megnagyobbítása a legfontosabb fel­adata. Ép ezért vettem a kezembe egy évvel ezelőtt a macedóniai román kérdést és kiér­tem ez okból, mint a Liga elnöke, a nyilvános népgyűléseken egy sztratégiai határ biztosí­tását a Duna déli folyásánál. Ezért emelkedem ma is fel egész lelkem­mel a besszarábiai románok felé és küzdök a szabad Románia megerősítéséért a Duna tor­kolatánál s a tengeren. Hazám ezen iéjletlkérdései mellett, amle­iye'knek mindén munkánkat szentelnünk keli, vájjon micsoda jelentősége lelhet annak az in­korrekt eljárásnak, amelyet a liga központi bizottsága .most velem szemben tanúsít? bbbbbbsbbebbsbbbbflbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbisbbbborbrb? Az összes harcterek legjobb és legát­tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) Rettegnek az oroszoktól. iSzuvalkiból irija egy némiet harcos már­cius 16-iáln: A helyőrségi templom sekrestyéjéből osupa jókedv ós vidám lónieik hangzik felém. Belépek: Orosz foglyok esznek, hangosan társalognak ós énelkelnek. Kérdésemre több németül beszélő fogoly ki jelentette: — Hiszen vígak lehetünk; megmentettük az életünket. t — És ennivailót is kapnak? — Olli igen, elegei:.. Nagy cm meg vagyunk elégedve. ,A templom hajójában foglyok hevertek, néháinyia.n ebédelitek, málsek ruhájukat javít­gatták, imiásiok meg aludtak. A legtöbben odakünn a tüz 'körül' főzéssel foglalatoskod­tak. ,Az orosz kórházhoz vándorlok. Közeli ezer sebesültet helyeztek eil a különböző ka­szárnyaépüleitelkben. (Minden helyiségben nagy rendeitlleiniség uralkodik. Legelőször is ©gy ügyvéd panaszolja el a hajait; a kínosan tisztátalan környezetben még az éhség is bánit ja őket. Egy oroszországi német, rigai, tamriai ós .vllnái emberek egybehangzóan panaszolják: „Éheseik .vagyunk". Kérdéseim­re az ©igy.ilk ápiolóinő elmondja, hiO'g*y a bete­gek Tét, nap óta alig kaptak valamit. Meg­kérdezem, mii elhozza iaz ellátás hiányát. Az ápolóik és az • onvosok vállalt vonlnak. Itten valami inlhucsiein rendjén, — goin'dlolom magam­ban. Vasárnap vicílt. A betegeik csütörtökön) kaptak eigy kiig kenyeret, pénteken sovány levest ós azóta semmit. Hétfőin megint kimegyek, más betegeiket hallgatok meg >és ia német fölügyelő személy­zetet. O.-ak megerősítik az előibbi ipainaszelkat. Csaknem valamennyi sebesültet az éhség gyötri. Gsak ,az vehet IkleW.yenet, akinek pén­ze van; néhány szegény lakos levest hoz be nekik. lEz ujabb kiniszeinVedós azoknak, <alki!k semmit seim kapnak. iA német tálbori sütődé­ből ép most hozinalk 250 kenyeret, hetvenet még ezután hoznak iéls tiz pud burgonyát is szállítottak, De mit ér ez olyan sok ember­nek? Egy őrmester elmondta, hogy a város­nak kellil a sebesültekről gpindclrikcdin.ia, die semmit sem tesz. iA parancsnokságinál a kö­vetkező felvilágosítást kapom: iA foglyokról a katonai hatóság gondoskodik. 'A várost megbízták, hogy gcindoskodj.ék ,a sebesültek­ről]; Lisztet bocsátottak a remdeillklezésére; a pnlgárimesteirt megbízták, Ihogy néhány sütő­dét csak a sebesültek és a betegek él látás ár a dolgoztasson; semmit sem szállítottak. A pol­gármester és valamennyi polgár az oroszok­tól fél, ezért nem akarnak semmit tenni és még a saját embereikről sem gondoskodnak, Á polgármesteri hivatalt senki sem akarta elfogadni, semmii árcin. Végre mléjgis akadt valaki, de csak azzal a föltétellel, hogy a németek magukkal visziiik, iha esetlég meginti el kell hagymiok Oroszországiot, Ilyen rém­uralmat űznek az oroszok a saját országuk­ban! lAmikor .a németek régebben visszavo­nulták,, nagyon slolkan súlyosan bűnhődtek azért, mert élelmiszert, adtak e'l a, némiet ka­tomáknalk. Az oroszok siclk üzletet, feltörteik és kiraboltak. 'Ple'dig a kereskedők csak azt tet­teik, amire a német parancsnokság kónysze­ritette őket ós amit az oroszok sokkal szigo­r.ubb mádon Ikónyszeritettiek ki Németország­ban. Nem régen tették közzé Rennenhamp inistieiiburigi uralmának az okiratait. Ezek­ből kitűnik, Ihogy súlyos terheket rótt a vá­rosra és a 'túszokat arra kényszeritette, hogy parancsait pontosan végrehajtsák, mert kü­lönben agyonlöveti őket. lA cár képviselője továbbá azzal fenyegetőd zött, Ibogy fölgyúj­tatja a várost. Eigy gyárat föl is gyújtatott, mert állítólag egy polgárember egy repülő­gépre lőtt. A német parancsnokság Szuvalki­ban nem adott iki hasonló intézkedést vagy fenyegetést. Csak annyit követélt, hogy a gazdag város vegye .át a saját honfitársai­nak az ellátását; erre a célra lisztet is adott,

Next

/
Thumbnails
Contents