Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-24 / 97. szám

Szegted, !9i1í5. áipriis "24. DRLMAGY ARORSZÁG. 3 Mit követelt az entente Görögországtól. Bécs, április 23. Konstantinápolyból jelenti a Südslavisöhe Korrespondenz: Mint Athénből jelentik, a Chronos cimü lap feltűnést keltő közléseket hoz napvilágra azokról a követelésekről, .amelyeket a pétervári kabinet irt elő Görögország számára, ha Görögország részt vesz az entente Törökország-ellenes akciójában. A görög lap kijelenti, -hogy Venizelos ama-kijelentései, amelyeket egy a Gunarisz-kabinethez intézett nyílt levélben élőadott, nem igazak. E nyilt levél_ szerint az entente Görögországtól csak annyit követelt, hogy egy 15.000 főből álló expedíciós hadsereggel vegyen részt a Dardanellák ostromában. A lap abban a helyzetben van, hogy hitelt érdemlő értesülések alapián közölheti, hogy Sassonow kijelentette Dragumisnak, a pétervári görög követnek, .hogy Görögország köteles egész hadseregét az entente rendelkezésére bocsátani és a csapatok mikénti felhasználását az entente fentarija magának. A Dardanellák elleni küzdelem. , Berlin, április 23. Athénból táviratozzák: A szövetséges flották ujabb s az eddiginél súlyosabb veszteségeket szenvedtek a Dardanellákban, mire a hadműveleteket ismét szüneteltetik. Berlin, ápriiis 23. Madridból táviratozzák: A gibraltári kikötőben nagy élénkség, nagy mozgalom uralkodik. Mindebből arra következtetnek itt, hogy legközelebb nagy szárazföldi seregek fognak odaérkezni, azzal a rendeltetéssel, hogy a Dardanellák ellen induljanak. A hadiváltakozásban résztvesz Battenberg Sándor herceg is, aki nővérével, a spanyol királynéval legutóbb A1 gézirasz közelében találkozott. Konstantinápoly, április 23. (Hivatalos.) Az E 12 angol tengeralattjáró fogságba esett tisztjei és legénysége, köztük a Dardanellakerület volt alkormányzója, aki meg is sebesüli, ide érkeztek. Összesen 3 tiszt és 22 matróz. A sebesülteket azonnal elhelyezték a kórházakban. KITŰNŐ NÉMETORSZÁG PÉNZÜGYI HELYZETE. Berlin, április 23. Dr. Helfferrich német birodalmi államtitkár igy nyilatkozott egy amerikai lap tudósítója előtt: — A két első német birodalmai kölcsön őszig elegendő, ha pedig a háború tovább tartana, akkor kibocsájtjuk a harmadik államkölcsön és megvagyunk győződve róla, hogy azt éppen olyan könnyen fogjuk elhelyezni, mini az első kettőt. A németországi takarékpénztárakban busz milliárd márka van elhelyezve, jóllehet az utolsó hadikölcsön a bankoktól nagy összegeket vont le. Az amerikai hírlapíró megkérdezte, hogy mii az oka a német pénzérték külföldi alacsony árfolyamának s megjegyezte, hogy különösen Amerikában lényegesen hanyatlott a márka árfolyama, mire dr. Heffferich igy válaszolt: — A1 ok nagyon egyszerű és természetes: a német birodalom exportja szünetel. Németország nem- kap pénzt külföldről és főleg nem. Amerikából, jelentékeny készpénzkövetelései vannak külföldön, amelyeket ellenségeink blokiroztak, tehát lehetetlen forgalmiunkat normális módon lebonyolítanunk, ellenben London és Páris közvetlen összeköttetésben van Amerikával. Az osztrák kormány az élelmezési visszaélésekről. Bécs, április 23. A lapok jelentik, hogy az igazságiigyminiszter az alsó-ausztriai keresztény-szociálista küldöttség dlőtt kijelentette, hogy feltűnt neki bizonyos szigorúság azokban az Ítéletekben, amelyeket a közélelRichard Gadke ezredes irja a következőket: Igazán nem tehetjük azt, amint már megkísérelték, hogy a mostani háborúban minden harctéren folyamatban lévő állásharcot a „kilfárasztás sztratégiája" fogalma alá helyezzünk. De még kevésbé telhetjük ezt abban az értelemben, amelyben ezt a szót eredeti értelmében formálták és azóta bizonyos fokig tudományosan is érvényesült. A kifárasztás sztratégiája ugy viszonylik a „megsemmisítés sztratégiájá'Shoz, amely az ellentéte kellene hogy legyen, mint Aristoteles állami alkotmányainaik kinövései igazi alkotmányaihoz. Minden nagy hadvezér elvből hódolt a megsemmisítés sztr átégi áj áriak; ennek torzképét örömmel fogadta az egek ajándékaként, amikor maga nem volt elég erős a megsemmisítő csapásra, a túlsúlyban levő ellenség azonban nem tudott kellő elhatározásra jutni és nem volt hozzá elég bátorsága. — Csak kis emberek Igyekeznek kicsinyes eszközökkel dönteni nagy dolgokban. A megsemmisitő ütközet két klasszikus tipusa — amelynek ősalakja a cannei ütközet és nagyobb méretekben Szudánnál ismétlődött meg — szolgáltatja ennek a kétségbevonhatatlan bizonyítékát. A cannei győzőnek végül le kellett raknia a fegyverét a legyőzött előtt, mert állami szervezete, benső összetartása, vezetésének szilárdsága és segédeszközei nem tudtak tartósan megbirkózni az ellenségével. Szedán után azonban a háború még több mint öt hónapig dúlt és nem egyszer hozta válságba a győztest. A mostani háborúban minden résztvevő hallatlan erőfeszítést tett, 'hogy biztosítsa magát az ellenség kifárasztó sztratégiájával szemben. Az állásharc, a kifárasztó sztraté" giának ez az állítólag másik ismertető jele azonban nem. akadályozta meg, hogv a harctéren bármilyen erős élsáncolásban levő ellenséggel szemben is, minduntalan borzalmasan véres döntő ütközetekben igyekeztek csökönyös elszántsággal a győzelemre. Talán azt az állásharcot egyetlen hadvezér sem kereste, mint a győzelem eszközét, hanem: valamennyien súlyos és nyomasztó akadálynak tarják. Azonban csak a német hadvezetésnek sikerült különböző alkalmakkor ez alól megszabadulni. Egyetlen régebbi háborúban sem küzdöttek olyan sokat, olyan gyakran és olyan nehezen, mint a mostaniban. A harcokkal telt napok száma ijesztően magasra emelkedett; a harcokkal telt napokat ezelőtt kivételnek tartották, ebben a háborúban pedig, legalább is a nagy hadszinterek túlnyomó nagy részében!, hosszn időn keresztül (szabállyá lettek. A német hadseregnek nagy átkaroló mozdulatát Belgiumban általában a gyors és megsemmisitő döntés gondolatában tervezték és bizonyos fokig végre is hajtották. De a franciák is tisztán véres, fegyveres döntés gondolatával kezdték meg az ütközeteket a Marne és az Aisne mellett, a Oharnpagneban és most a Maas és Mosel között. Szándékaik megítélésénél természetesen nem játszik szerepet az, hogy kísérletük nemi sikerült, vagy hogy vájjon előre is helyes módo•mezésre vonatkozó rendelkezések megszegése miatt hoztak. Ez a körülmény az ügyészségek, illetőleg a bíróságok megfelelő tájékoztatására indította őt. E tájékoztatások arra irányítják a figyelmet, hogy az ilyen Ítéleteknél azt kell döntő jelentőségűnek tekinteni, hogy szándékos eltitkolás esete forog-e fenn, vagy pedig a meglevő készletek téves bejelentése? A miniszter továbbá kijelentette, hogy ami a maximális árak túllépésével kapcsolatos Ítéleteket illeti, a jövőben a legfelsőbb törvényszék legutóbb ily ügyben hozott Ítéletei lesznek alkalmazondók. kat és eszközöket választották-e meg. Mennyi sok kisebb és nagyobb, túlnyomóan áldozatteljes vállalkozás esik e közé a két főütközet közé: az Yser mellett, Liliénél, Neuve Chapelle mellett, Arrastól északra, Roye és Soissons mellett és a Vogézekben. Mindenütt szívós és elkeseredett küzdelem arra, hogy az ellenséget fegyveres erővel győzzék le. Sokkal nagyobb szabásnak voltak az ütközetek keleten. Nem szabad ellenségeink álláspontjára helyezkednünk, akik kézzelfogható sikerek hiányában, mindenáron azt a szándékot igyekeznek nekünk tulajdonítani, •hogy Varsót akarjuk hatailimiunkba keríteni és nagyon büszkék arra, hogy ezt a célt még nemi értük el. Oh nem. 'Hindenburg nem fog ilyen csekély tétért kockáztatni. Varsó érett gyümölcsként fog az ölünkbe hullani, mihelyt döntően megvertük az orosz fősereget. A gőzhengert fel kell tartóztatni, visszafelé fordítani és lehetőleg mindegyre ismétlődő kalapácsütéssel szerkezetét megrongálni, mozgási s z t r a t ég l á j á t b efof y ásolni. Ha az oroszoknak eddig még nem kellett sokkal messzebb visszavonulniok, ez olyqn dologtól függ, amelyekben maguknak semmi érdemük. Ilyen hatalmas hadsereget nem lehet egyetlen erőteljes csapással megsemmisíteni, mint Cannaenál, hanem- apránkint lehet csak elemészteni. A gőzhenger sok helyen megrongált kazánja máris hörög. De az orosz hadvezetéssel szemben is nagyon igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el, hogy teljes energiával mindent megkockáztatott és szilárd akarata volt, hogv óriási tömegeinek nyomásával szétmorzsolja az ellenséget. Amit csak erőben össze tudott gyűjteni a férfiakban gazdag országban, a Jeges-tenger fagyos partjaitól, a Kaukázus égbemeredő hegyéig, Lengyelország síkságaitól a Csendes-tenger hullámáig, mindent a nyugati harcterekre hurcolt és kíméletlenül vetett a küzdelembe. A megsemmisitő sztratégia nagyobb energiáját már el sem-képzelhetjük, mint amilyennek az oroszok ezúttal mutatták. Minden jel arra mutat, hogv az orosz hadvezetés még egyáltalán nem mondott le támadó gondolatáról. A Koniecna-gerin előtt, a duklai mélyedésen keresztül és a lupkovi szorostól az uzsoki szorosig terjedő kárpáti harcoknak kellett volna az egész hadjárat döntő ütközetévé lennie és mindenesetre a világtörténelem egyik legnagyobb csatája lett. Ezért hordtak ide össze minden erőt. amit máshol valamiképen nélkülözhettek, ezért vpnták a tartalékcsapatokat közvetlenül a front mögé és sietve vonultatták föl a przemysli ostromló sereget is. Általában bizonyára föl szabad tenni, hogy egy olyan érvágás, mint amilyet az orosz hadsereg szenvedett, hamarabb okoz kimerülést, mint az ügynevezett kifárasztó sztratégia. De Oroszországban persze a vér nem olyan értékes nedv, mint az erkölcsös országokban. Ellenségeink rossz sztratégiája. A küárasztásról és megsemmisítésről.