Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-20 / 93. szám

Szeged, 1915. április 20. DÉLMAGY ARORSZÁG. 5 szierütlennó tdbetilk Enver heyt, a külföldi diplomáciai hivatalokat Kisáasiába lebet szorítani s ellenkorimiánytban, piiccsban reménykednek. Ma iniár azonban a török szilárd és fegyelmezett. Enver nagyszerű fegyelmet tart és minden frakció előtt népszerű. E számítások tehát reménytelein,ek. A Dardanellák ostroma folytán jutott kevés sebesült Konstantin,áipolyba először. A Kaukázusiban a harcok kemények, de a rettenetes terepen lassan boldogulhatnak csak a haidakoizók. iSzmea fölé esak álló harcc!k folynak. Az sem érdektelein, liögy Törökországban nincs hadisegély. A muzulmán büszkeségét sértené, hogy családja pénzt kaipjon azért, mert ő a szíent háborúiban 'kötelességét teljesiti. us/aasbabassaobxbbbaasabashaaaaaaassshaaabasaaasaiaaa HÍREK oooo — A B. H. a háborús Szegedről. A Budapesti Hírlap vasárnapi számában föltűnő cikket közöl a háborús Szegedről. A fővárosi sajtó egyik kitűnő munkása, Fráter Aladár napok óta a tiszaparti metropolisban időzik és a legalaposabban tanulmányozta társadalmi életünket s elragadtatással ir a városban uralkodó hazafias áldozatkészségről és humánus szellemről. Az ő följegyzései Szeged szempontjából kortörténeti megállapításokká válnak, úgyannyira, hogy jövőben, bármikor a szegedi lapokon kivid az ország legkomolyabb organuma, a B. H. is ott áll a város mellett s igazolja, számontartja, mit tett a nemzeti főváros a közjóért a nagy viharban. Az alapos cikknek nagy érdekességet és súlyt kölcsönöz dr. Cicatricis Lajos, főispán, dr. Somogyi Szilveszter, polgármester és dr. Szalay József, főkapitány nyilatkozata. — Kitüntetett szegedi tisztek. Őfelsége mint a „Budapesti Közlöny" vasárnapi száma közli, varsányi Vedress László szegedi ötödik honvéd gyalogezredben századost a hadidiszitményes 3-ik osztályú katonai érdemkereszttel tüntette ki. Neuheller 'Frigyes 46-os főhadnagy pedig az ellenség előtt tanúsított vitézségéért Signum Laudist kapott. — A munkaközvetítő bizottság április 22-én délután 5 órakor a Kereskedelmi: és Iparkamara gyüléstermében ülést tart. — Kinevezés. A Kereskedelemügyi miniszter a szögek®, állami (felső ipariskolán működő Tóbiás László ckkivete építésztanárjelöltet tanárrá, Bodnár János seigédmüiveizetiőt művezetővé és Müller Gyula eloimunlMst segédmii vezetővé nevezte k;i. Dr. Ennék Ottlót, a szegedi tábla elnöke a vezetése alatt álló Ítélőtábla kerületiébe dijas joggyakornokká kinevezte. — Díszmenet egy szakaszvezető előtt. Az Ujszegedi Kendergyár munkásai zászlót adtak a szegedi honvédeknek, amelyet vasárnap szenteltek föl. Szász Ernőné, a gyár igazgatójának a felesége volt a zászlóanya. Az ünnepség reggel az ujszegedi templomban szentmisével kezdődött, majd dr. Henny Ferenc belvárosi káplán szentelte fel a honvédek lobogóját. Innen a zászlót diszkisérettel hozták el és adták át Delinka Vazul honvédfőhadnagy, századparancsnoknak. A főhadnagy hazafias beszédet intézett katonáihoz, majd a zászlót Waldner József, hadapród vette át, aki megfogadta, hogy lelkesen és önfeláldozóan védeni fogja. Az eskü után elénekelték a Hymnust és a legénység az uj zászló alatt diszmenetre indult. A diszmenet Bán László, szakaszvezető előtt tisztelgett. Bán szegedi fiu, szijgyártó-iparos. Mint tábori csendőr hét hónapig volt a harctéren és vitézségéért megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet. Most az a kitüntetés is érte, hogy százada az uj zászló alatt neki tisztelgett először. — A DMKE igazgatósági ülése. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület .vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Jedlicska Béla alelnök elnöklésével a DMKE székházában igazgatósági ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy az ez évi rendes közgyűlést junius 3 án Szegeden tartják meg. Az 1915. évi költségvetést több hozzászólás után elfogadták. — Lövik Károly meghalt. A magyar szépirodalom egyik legelőkelőbb szelleme hanyatlott le : Lövik Károly negyvenegyéves korában meghalt Budapesten. Hirtelen halálát agyszélhüdés okozta. Pótolhatatlan vesztesége az uj litteraturának e kimagasló iró halála. Regényt és novellát irt Lövik, csupa költői hangulattal és művészi finomsággal tele írásokat, nem a nagy tömeg számára, melynek sohasem volt olcsó tapsokra leső poétája, hanem az olvasottak, a müveitek, a megértők irója volt. Nagyszerű tehetsége csak az utóbbi esztendők során bontakozott ki teljes színpompájában, csupa frisseség és eredetiség volt minden sora, meséi meglepően fordulatosak, mélyek és bölcsek voltak. — A közkórház élelmezője. A város tanácsához április első hetében Erdélyi élelmezési vállalkozó beadványt intézett, amelyben kérte a városi közkórház élelmezéséért járó, szerződésileg megállapított összeg fölemelését. A tanács tárgyalásokat folytatott a kórházbizottság közvetítésével a vállalkozóval. A bizottság a kórház élelmi szállítója számára harmincöt százalékos áremelést állapitoít meg, tekintettel a nagy drágaságra. — Gyilkos merénylet egy asszony ellen. A lóversenvtéri tribün mögött levő kis parasztházban vasárnap este eszméletlen állapotban találta az édes apja Fodor Aníalnét. Amikor ugyanis leányához látogatóban benyitott, a szoba közepén arccal a föld felé fordulva, teljesen vértől boritva, eszméletlen állapotban találta leányát. A halántékán nagy sebből vérzett Fodorné. Megrémülve kezdett kiabálni az apja, mire a közelben lakók összecsődültek. Ezeknek azután elmondta, hogy reggel óta nem látta a leányát. Ugy volt, hogy ebédre hazajön, de dolga akadt s igy nem jöhetett. Nem is gondolja, hogy miért történhetett az eset. A lánya mindig otthon volt, csak házi dolgokat végzett és nincs tudomása róla, hogy valakivel haragba lett volna. Egy lovasrendőr, aki épen arra járt, telefonon értesítette a rendőrséget. Follráth Gyula rendőrkapitány és dr. Gyuritza Sándor orvos kimentek a helyszínére. Az orvos megállapította, hogy a szerencsétlen asszonyt nehéz, tompa tárggyal üthették többször fejbe. A rendőrkapitány kihallgatta a szerencsétlenül járt asszony apját és a környékben lakókat. A nyomozás eddig eredménytelen maradt. Valószinü, hogy rablógyilkosság készült. Az asszony, akinek férje még a nyáron hadba vonult, teljesen visszavonultan élt. A nyomozást dr. Borbola Jenő vezeti. Fodornét a kórházba szállították, ahol még mindig eszméletlen állapotban fekszik. — A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megijellieinő szépirodalmi folyóirat 1915. óv április 16-iki szánra . a következő nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Móricz Zsigmond: Groteszk („A nagy óra." Színdarab egy felvonásban). Gallovich Károly: iA jegenye. (Vers.') Tersáii.szky Józsi Jenő: A gyilkos (Novella). Lengyel Géiza. M!iiVész-pan,aszok. Füst Milán: Óda (Vers.) Lendjvay István: Korrektúráik. Eerenczy Béni: Rézkarc. Ady Endre: A tavaszi szív. Dal a íboildogsá'gr'ól. A megnőtt élet (Versek). Figyelő: Laczkó Géza: Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság. Lengyel Menyhért: Normáin lAriigelI: Rossz üzlet a háboru. Kosztolányi Dezső: Két hajó (Karinthy Frigyes novelláit). Felvinczi TakácsZoltán: A pák, fiuk. Bálint Aladár: II a de gész ségügy i kiállítás. — Lokomobil és cséplőgépkezelő tanfolyam. A szegedi m. kir. állami felső ipariskolán április 26-tól heti 18 tanórával, 8 heti időtartammal lokomobil és cséplőgépkezelő tanfolyam fog tartatni. A tanórák a délutáni, esti és vasárnap délelőtti órákban tartatnak. A tanfolyamra naponként délelőtt 11—1 óráig jelentkezhetnek a felső ipariskola igazgatóságánál (Mars-tér 7.) 16-ik életévüket betöltött gazdák, iparosok, mezőgazdazági és ipari alkalmazottak, kik magyarul olvasni és irni tudnak és a számtani négy alapműveletet ismerik. A tanfolyam tandija 12 korona, a vizsgadíj 16 korona. Az igazgatóság. — A belga szürkekönyv a Világháború okiratai cimü füzetsorozat 5. szánna magyar nyelven is megjelent. A kis füziet rendkívül érdekes okmányokkal gyarapítja a világháború előzményeinek történetét ismertető irodalmat. A ©siki.cs kis füzet ára 40 fillér, kapható Várnay L. könyvkereskedésében. caaaaaBBBaBaasaBaaaaaaaaBaaaBaaaaaBaaaBBaaaaaaaBaaa Modern Ag|1U|»Alr rillamos-vOlllwl VB minden áremelés nélkül óriási választékban, Ullágiíásl beuezeféSBlie! a legolcsóbban eszközli SC—.JL Cnrr. — világitási vállalata, Kölcseyroisyo »3USíStJ utca 4. SZi) Wagner-palota <i9aiaai„iaaii>iBH»auMMiiDaMaiiaiai»aaaa>iiiiii SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: KEDDEN: Bérletszüinetlben, félhelyárakkal zóna és ifjúsági •előadás' Aranyeső. Operett. SZERDÁN: Tanay iFrigyeis a Vígszínház művészének: vehdégfellóptiável bár,lettben leszállított hely áraikkal Takarodó. iSzinmü. (Páratlan 3/3-OS.) CSÜTÖRTÖKÖN: Tanay Frigyes a Vígszínház művészének vendiégifelléptével bérletben, leszállított ihelyérakkal előtezör A kék egér. Behozat, (páros 1/s-os.) PÉNTEKIEN: Tanay Frigyes a Vígszínház művészének tuicsiulfelléptével bérletben, leszállított belyárakkal másodszor A kék egér Bohózat. (Páratlan fö-es.) -SZOMBATON: Bérletben, leszállított belyárakkal harmadszor Zsuzsi kisasszony. Operett. (Páros 3/o-os.) VASÁRNAP ESTE: Bérletiben leszállítót belyárakkal negyedszer Zsuzsi kisasszony. Operett. (Páratlan 1Ií-cs). A Vöröskereszt hangversenye. A magyar kultura három reprezentánsa szerepelt ma a színházban, a szegedi Vöröskereszt-Egyesület által rendezett 'hangverseny keretében. Három művész: egyik az irás, a másik a gordonka, a harmadik a zongora művésze. Az irás művésze: Rákosi Jenő, aki nemcsak sorrendben az első, de 'az első sorban álló a magyar talentumok között is. Poéta ő, akinek poétikai mivolta egyaránt megnyilatkozik publicisztikai, drámaírói és újságírói működésében. Mint színigazgató is, poéta volt, aki a kulturát nemcsak hangoztatta, de csinálta iis példaadó eredménnyel, hittel és hódolatra késztető kiválósággal. Mestere a tollnak, a szóba és az a szó, amit leír, gondolatot, tartalmat jelent és tudásból ered. És minden szava, minden gondolata a magyarságot szolgálja. Ennek élt egy emberöltőn keresztül és ezért küzd, fárad még: most is, mert neki hite van a magyarság erejében, kiválóságában és ezt az erőt fejlesztette buzditó írásainak minden betűjével. 'Rákosi Jenő nemcsak név ma már, de fogalom. Foglalatja mindannak, ami az irásművészeiben nagyszerűség, kiválóság és gazdagság. Az újságírók mesterüknek vallják és ezt büszkélkedve is hirdetik. Nemcsak vezére ő a céhnek, de tagjainak atyai jó barátja, aki tuz-