Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-20 / 93. szám

2 DÉL/MAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. április 6. ditja a kezdőket, szárnyalásukat elősegíti és tápot ad a törekvéseknek. Ennek a nagy 'ma­gyar városnak is mindig jóakaró támogatója, barátja volt. -Nem] pusztán- a városért magá­ért, d-e m-ert egér-ezte a város kulturális feladatát a magyarság szempontjából. Évek­kel ezelő-tt, amikor a -Rákóczi-Egyesület meg­hívása folytán megjelent közöttünk és a szín­házban sizntén szabad előadást tartott, -mint ma, 'hangoztatta bittel és lelkesedéssel Sze­ged1 hivatását, -igényét az egyetemre és Sze­gedet nemzeti fővárosnak nevezte. Ma újra hitet tett Szeged hivatása -m-el'lett, beszélt ar­ról az őserőről, ami -ennek a városnak még a •levegőjében lis Ibennfogíaflitatiik, -Háromnegyed óráig tartott Rákosi Jenő szabad előadása. A -bevezető szavakban elmé­sen konferálta be magát. Minden szóban a hu­mor verőfényes derűje csillogott. iMajd a há­borúról elmélkedett és éneket mondott a -ma­gyar katonák vitézi cselekedeteiről, arról a héroszi küzdelmekről, amit a -Kárpátokban folytatnak, aminek -a révén a külföld is meg­ismerte a -magyarságot és elismerte annak kiválóságát, az élethez való jogát, jussát. És gondolat gazdagsággal, a tudás mérhetetlen kincseivel definiálta a magyar Géniusz fo­galmát. Ezt a nagyszerű definíciót minden magyar iskola könyvben el k-eliene helyezni, bogy ebből tanulják m-eg azt az eljöv-endők, hogy mi is a magyar Géniusz? Szabad- -elő­adását, amelyből részleteket -tárca rovatiunk­ban közlünk, áhítatos figyelemmel 'hallgatta a közönség, amely szerető tisztelettel, bálá­val eltelten köszönt-e meg a n-agy magyar poétának a n-agyszerü élvezetet. Percekig tartó -ta-ps jelezte azt a nagy -és intenzív ha­tást, amit Rákosi Jenő gyakorolt a bál-Igató­ságra. A poétának láthatóan jól -esett a -kivé­teles 'hódolat és meghajlással köszönte meg a lelkesedés elementáris megnyilatkozásait. A mester után Földesy Arnold jelent meg a színpadon -és elsőnek Volkmann „Gordon­ka-verseny"-ét adta elő hihetetlen technikai készültséggel és lenyűgöző művészettel. Föl­desy mestere hangszerének -és méltó utódja, követője a nagy mesternek: Papper Dávid­nak. A közönség rendkívüli melegséggel ho­norálta Szegeden való első szereplését és tap­saival kifejezésre juttatta azt, hogy művésze­te milyen hatást gyakorolt reá. -Majd' Locatelli „Szonáta"-ját játszotta Földessy bravúrosan, elmélyedéssel, a megértő müvész-et- kiválósá­gává'!. M'üSorán még Cui „Can-tabile"-je, Dienzl „Esteledik"-je és Popper Dávid ,,-Fo­nóda!"-a szerepélt, amelyeknek érzésteljes és hangulatot keltő előadásával csak növelte mű­vészetének magával ragadó hatását. -Művészt, aki a szó szoros értelmében az, régen fogad­tak nálunk annyi szimpátiával, mint Földesy Arnoldot, akihez maii sikere után mielőbb szerencsénk lesz újra. A harmadik közreműködő Dienzl Oszkár volt, ki Földesy játékát zongorán kísérte. Ide­ál isa-bb kísérőt nem -lehet kívánni Dienzlnél, aki ma ön-álló számmal szerepelt. Strauss— Dienzl „Keringőváltozatok"-ját adta elő több­ször méltatott képességeinek legjavával. A zajos tapsokra -két ráadással f-s szolgált, ame­lyek közül különösen Griinield „Sz-erenád"­jának poétikus előadásával keltett osztatlan elismerést. A művészi színvonalon ál-ló estélyt a Iionvédzenekar nyitánya vezette be, amelyet Pichtner Sándor dirigált lendülettel és kiváló hivatottsággal. A huszonnyolcas zenekar hangversenye. Növekedő érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap délután 'a Tisza-szálló termében második hangversenyét a 28. -ezred zenekara. Hihetetlen számban lepte el a termet a közön­ség. Talán nem is -volna szabad annyi embert a terembe beengedni, legalább is nem észszerű dolog. A zenekar -müs-ora is túlterhelt voit, a mit legjobban bizonyít az a tény, hogy két és fél óráig tartott a produkálása. Annyi bi­zonyos, hogy szép volt a műsor, amelyben helyet talált Goldmark „Sakunt-ala" nyitánya, Beethoven „5. Szimfonia"-ja, Smetana ,yA-us Böhm-ens Flur und Hain" cimü szimfonikus költeménye, Haydn „17. von'ósnégyes"-iének 2. tétele, végezetül Wagner „Tamn-hause-r"­nyitánya. A zenekar, -amelyet Hiittisch Fe­renc Antal vezényelt, igazán szép munkát végzett. Nemcsak megszólattatí-a a felsorolt müvek-et, de felszínre hozta azok szépségeit is. Vérbeli zenész -majdnem valahány, -akik ha játszanak, ne-m gépies munkát végeznek, hanem művészit produkálnak. Ezt -leginkább kitűnt Haydn müv-e cizelláltan íin-o-m előadá­sában. A játékosoknak az emelvényes pódiu­mon való elhelyezkedése helyes cselekedet volt. Ebben az -elhelyezkedésben jobban érvé­nyesülnek a hangszerárnyalások, minit az el­ső alkalom-mai, amikor -a zenekar bemutatko­zott. A közönség lelkesen ü-nnepelte a zene­kar tagjainak gondos és képzettségre valló játékát és tapsokkal honorálta a karmester tevékenységét is. A Vöröskereszt .Egyesület pedig, amelynek a javát szolgálta a hangver­seny, babérkoszorúval fejezte ki köszönetét. A zenekar müs-o-ra között éneikkel szerepelt Ladányi Mariska és Medeotti József. -Ladányi Mariska König Pét-er „A falusi bányász" ci­mü operájának egyik szép áriáját adta elő ze­nekari kiséret mellett, ma-jd a „Bajazzo" is­mert -madárdalát énekelte Kopeczky Vanda zongorakisérete -mellett. Taps hangzott mind­két száma után és a tapsban része volt Me­deotti Józsefnek is, aki -indiszponáltan éne­kelte zenekari -kíséret mellett az „Aida"-ból Radames Céles-t-e Aida k-ezdet-ii áriáját és „Carmen"-ból -Don Joze egyik dalát. Még csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a zene­kar a hangverseny keretében áldozhatott vol­na Volkmann -emiékének, akinek születése századik évfordulóját mostanában ü-li meg a zenevilág... A kék egér Tanaival a főszerepben. A szín-házi iroda jelenti: A kék egér, a híres és a -mozikból oly ismerős p-om-pás vigjáték és pedig a Kék egér I. kerül csütörtökön és pén­teken először színre színházunkban és pedig a darab főszerepében Tanay -Frigyessel, k-i­nek játéka, bőven patakzó humo-ra egy -pár nét előtt a Vígszínházban szerzett óriási si­kert a darabnak. Tanay Frigyest nem igen kell ismertetni -Szegeden, igaz hogy csak egy­szer vendégszerepelt itt, de akkor egy csapás­ra hódította meg azt is, aki még nem ismerte. Mert aki már a fővárosból ismerte, az szeret­te is. Szerndán este a Takarodó La-ufen had­nagyában -kezdj fneg Vendégszereplését és sokoldalúságának s- széles művészi skálájá­nak nagy bizonysága lesz e két ellentétes ala­kítás. A kék egérben nevetni fog az is, ki tán elfelejtett már nevetni, mig a Takarodóban egy délceg, tüzes, melegszívű szerelmes szí­nészt ismerünk meg Tanayban. A n'agy ér­deklődés három forró estének veti előre ár­nyékát. A liszt ára a szegedi kereskedésekben. (Saját tudósít ónktól.) Hétfőn délután a Kereskedelmi és Iparkamara: helyiségéiben értekezletet tartottak a szegedi lisztkereske­dők Weiner Miksa kamarai -alelnök elnök-lé­sével. Az értekezlet főcélja az; volt, hogy a makszimális lisztárakat precizirozzák a vi­szontelárusitásban; vagyis bogy a közönség megtudja, mennyi, -hasznot számithat a keres­kedő. A közönségnek eddig -ugyanis csak ar­ról volt tudomása, hogy á kereskedő az el­adott mennyiség -után bizony-os percentet számíthat a maximális ár-on- felül a saját haszna és költségei fejében. A hétfői- értekez­let megállapította, hogy ez a percent hány fillérre -megy kilónkint. •Ennek megállapítása a Kereskedelmi és Iparkamara -egyik régebbi, határozatának alapján történt, amely szerint a nullás-liszt után 12 fillér, a főző- -és kenyér lisztek után 10 százalékot szabott -meg kereskedői haszon te­jében. A kamara felkérésére Aczél -Géza, a Back-mal-o-m igazgatója végezte az átszámí­tásokat. Az árakat az értekezlet elé terjesz­tette, mely hosszas vita -után a következők­ben állapodott -meg: A 0-s liszt kilójának alapára 78 fillér, en­nek 12 percentje 9 fillér, tehát egy kilogram nullás liszt ára 87 fillér lenne a kereskedések­ben, azonban, hogy -a törtszámokat kikerül­jék, ezt 88 fillére kerekítették ki. Az árpa főző-liszt alapára 52—55, mint­hogy ennek tiz százaléka 5 és egynegyed fil­lér, az értekezlet 6 fillért komcedált s igy egy kilogram árpa-főzöliszt ára 58 fillér. A tengerivel kevert főzőliszt alapára 53 70, tiz százalékot hozzáadva, egy kilogram ára 60 fillér. r.A buza-kenyérliszt alapára 42—72, a tiz százalékkal egy kilogram 48 fillér. A rozskenyérliszt alapára 42—56, a tiz százalék-o-s. haszonnal 47 fillér -lenne egy kilo­gram, azonban ezt 48 fillérre kerekítették ki. Ezután d-r. Szalay József főkapitány az-t kérte az értekezlettől, hogy ezeket a leszámí­tott és fölfelé kerekített árakat Írásban közöl­jék vele s erre irásba-n fog válaszolni. Majd a kereskedők (kérésére Aczél Géza igazgató azt a panaszt terjesztette elő, hogy a -kereskedők az uatlványozott kenyérliszt­ből már a hét elején kifogynak. Ezen a bajon ugy kívánnak segíteni, h-o-gy a kereskedők a hétközepén is kapjanak lisztet. Arra -kérték tehát a főkapitányt, ihogy a kereskedők bizo­nyos forgalmi kvantumot kapjanak a kenyér­lisztből. A főkapitány mindjárt válaszolt a kére­lemre. Kifejtette válaszában, hogyha 'a liszt­kereskedőknek engedélyez forgalmi kvantu­mot, akkor a szatócsok és pékek is teljes jog­gal állhatnak elő ezzel a kéréssel. Végül -meg­állapodtak abban, hogy a folyó hétre érvé­nyes utalványok a hét közben is beválhatok legyenek. FOCr AE szájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készítek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve Barta Agosto 11 fogtechnikus Ü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. M TELEFON 1634.

Next

/
Thumbnails
Contents