Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-20 / 93. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged. 1915. április 20. A csokoládé ára is abnormális emelke­dést mutat. A csokoládé kilója 5.60—7.— korona. A kakaó is hihetetlenül ,drágább lett. Azelőtt 5.60 korona volt kilója, most pedig 8.50—10 korona. Sőt rövidesen még drágább lesz, mert a gyárosok jelenleg 10,20 koronáért kinálják a kereskedőknek -az árut. A szalámi-félék ára a tavalyi évhez ké­pest 70—80 százalékkal emelkedett. IEiz -az emelkedés egész méltánytalan, mert január óta nem készítenek szalámit. Az árakat pe­dig még akikor állapították meg és most a szokásos havi 10% helyett 30—30%-kai eme­lik. Jelenleg 7.50—8 korona egy kiló szalámi. A nyers sonka beszerzési ára 5 koronára emelkedett, ami a kifőzés után 10 korona alapárnak felel meg, ama 100 százalékos emel­kedésnek felel meg. A sonkakészlet rövide­sen ki is merülhet, mert Prágában kivitek tilalmat léptettek életbe. Ugyanez a veszély fenyeget Svájc kiviteli tilalma miatt az ementhali sajtnál is. A sajt ára 75 százalék­kal emelkedett, de ha a kiviteli tilalom két hónapnál tovább wm tart, akkor neim lesz nagyobb hiány, mert a készlet május végéig fedezve van. Mostan 4:60—5.80 korona a sajt kilója. A szappan-árakban 120 százalékos emel­kedés' észlelhető. Ennek a fontos háztartás­beli ©kiknek ára a zsiradék elárusítók mes­terséges áremelése miatt emelkedett ilyen hi­hetetlenül magasra. A szappan kilója jelen­leg 2—2.40 korona. — A zsiradékéi,árusítóiknál ugyan indokolt a mérsékelt áremelés, de az árak rohamos felhajtása erősen sújtja a szappangyárosokat és közvetve a közönséget .is. A szappannal kapcsolatos cikkek, mint a gyertya, olajmécsek, faggyú szintén horri­bilis áremelkedést, közel 100 százalékos emel­kedést mutatnak. Az a minőségű gyertya, melynek csomagja azelőtt 90 fillér volt, ma 1.80 korona és ez az ár még alacsony is, mert a kereskedők idejekorán gondoskodtak kész­letről. szont a vármegye megalkotja magát, ami a vérszerződésen innen való állami szervezke­dés idejébe esik és históriai fejlődésnek van alávetve. A vármegye viszont ,a fejedelem szuverenitásából a maga részére visszavett egy darabot, ugy, hogy az állami szuverenitás a királyban és a vármegyéikben áll. Tisztelt hölgyeim és uraim! Magyarországban zsarnokság, elnyomás, üldözés a magyar, nemzet intenciója szerint sohasem volt. Ez mindig egy türelmes ország volt, amelyben mindenkinek, aki magát 'mél­tóvá tette, szabad volt a belépés. Ez a ma­gyar alkotmány egy vár volt, tele ajtóklkai s ezzel a felírással: Hűség, tehetség, vitézség, önfeláldozás és aki ezt megértette, mindig fel­vétetett a magyar kiváltságos rendbe. Igen gyakran szemünkre vetik, hogy mi­lyen egyveleg magyar népség vagyunk. Igy a Hunyadiak oláhok, a Zrínyiek horvátok, Petőfi tót és igy tovább. Akkor megvallihatju'k az igazat, hogy voltaképen nem sokau jöttek Árpáddal. Árpád, azt hiszem, egy bandérium élén lovagolt be, — hogy megalapítsa Magyarországot. De ha Petőfit, a Zrínyieket, Hunyadiakat szemünkre vetik, akkor az a vá­laszunk, hogy ez nekünk nem szégyen, sőt di­csőség. Ahhoz hasonlatos ez, mint a népmesében olvassuk, ahol az van mondva, hogy a két kis árva elment bujdosni, étlen szomjan jár­tak és amikor találtak egy korty vizet, leha­joltak, hogy megigyák, akkor a gödröcske megszólalt: aki én belőlem iszik, az orosz­lánná változik. A másik kútnál megint íeha­Az árak emelkedése most már remélhe­tőleg megállapodott és csa'k néhány nem importálható cikknél lehet a további áremel­kedésre kilátás. Ba>ias9»BsiaiaBagmiaaitDiiiai9ta»a»iiii»isaa<» A képviselőház ülése. — A Ház hódolata hadseregünknek. — (Saját tudósítónktól.) iA magyar képvi­selőház. hétfőn újból összeült Komoly méltó­sággal gyülekeztek a képviselők, Igen sok a harctérről érkezett és a Ház üléseinek meg­szakadása után ezek azonnal visszatérnek a frontra, küzdeni. A képviselők részvétteli for­dulnak Tisza István miniszterelnök felé, ki­nek kisebbik öccse: Lajos, rendkívül súlyos sebbel fekszik, állandóan negyven fokos láz­ban. Az ellenzék vezérei is megjelenítek. Az ülés ifél tizenegykor kezdődött. Mikor Beöthy Pál megnyitotta az ülést, a miniszterelnök összehajtott fehér papírlap­pal a kezében fölállt, az országgyűlést meg­nyitó királyi kéziratot jelentette be, Beöthy Pál elnök jelentvén, hogy a kéz­iratot átküldi a főrendiházhoz, többek közt ezeket mondotta: — Néhány nap 'híjám kilenc hónapja, hogy hadseregünk a harctéren áll. Amikor a ma­gyar szent korona birodalmának országgyű­lése királya 'hívására ismlét egybegyűlt, ihogy halaszthatatlan törvényhozási teendőket el­intézze, mulasztást követne el e Ház, ha a legteljesebb elismerés, a legmelegebb háta hangján nem emlékezne meg vitéz hadsere­günk küzdő, hős katonáiról & egyúttal szilárd bizalmának nem adna kifejezést jövőbeli mű­ködésűk iránt. Szent ügyünk igazságának tudatában, ilyen hős hadseregre s ilyen áldozatkész, egy­ségesi társadalomra támaszkodva, bizalommal keli hogy tekintsünk a jövő eseményei elé. Talán még igén hosszú, nehéz küzdelmek állanak előttünk minden téren, melyeket vé­gig fogunk küzdeni lankadatlan1 eréllyel, té­továzást nem ismerő határozottsággal, de 51 y tényezők birtokában nem maradhat el — előbb, vagy utóbb következzék be — a kívánt, kiérdemelt eredmény: a becsületes, az álllam joltak, az megszólalt: aki pedig én belőlem iszik, az farkassá változik. Igy mentek to­vább, mig egy olyanra találtak, amely azt válaszolta, hogy őzzé változik, megitták és őzzé változtak. Hát ilyen a magyar géniusz. Aki ennek a bűvös alkotásaiba belép, ha iszik a orosz­lányomból, magyar oroszlánná változik, minit Zrínyi, magyar farkassá, mint Hunyadi és magyar dicsőséggé, mint Petőfi. Ez a magyar géniusz varázsa, amely hatalmasabb min­dennél a világon és amelyből ered, hogy mi, akik kis bandériummal jöttünk be Árpáddal, ma tiznilliónál többen vagyunk abból a bandé­riumból. Tisztelt hölgyeim és uraim1. Van északon egy ország, azt egy szegény sanyar­gatott testvérnép lakja, ezer tavaik országá­nak nevezik. Ma, amikor ide jöttem, az alatt az impresszió alatt álltam1, hogy ez is Ezerta­vak országa, de itt ezertavak a falvak, váro­sok, szinmagyar népek, és ezeknek királya Szeged. Itt van az a Magyarország, amely 'hivat­va van arra, hogy a maga körében erkölcsi­leg, anyagilag dolgozzék, sokasodjék, gazda­godjék és amely megtölti a saját medrét. Ki­áradjon és folyjon le Magyarország további vidékeire, ahol gyérebben áll a magyar és öntsék el az országot, mint régen volt, hogy a Kárpátok köre, a Duna partja mind olyan legyen, mint Szeged városának környéke, mint ez az áldott Altföld magyar szivével és ezen hullámok menjenek tovább, az idők vég­telenségéig. integritását, külső és belső tekintélyét és nyu­godt továbbfejlődését hosszú időre biztosító, áldásthozó béke! Javaslom a tisztelt Háznak, miikép a leg­főbb 'Hadúr, koronás királyunk iránti törhe­tetelen, meg nem1 ingatható és soha .nemi szű­nő hűségünk és ragaszkodásunk hangsúlyo­zása mellett fejezze ki a Ház legteljesebb el­ismerését, legmelegebb háláját s a jövőbe ve­tett szilárd bizalmát harcban álló katonáink hősies magatartása tekintetébein, rójja le ke­gyeletének részvétteljes adóját elesett vité­zcink fájdalmas elvesztésén s ezen határozatát hozza a hadsereg főparancsnoka, Frigyes fő­herceg tábornagy ő császári és királyi fen­sége tudomására, felkérvén őt, hogy 'azt a hadsereggel megfelelően közölje. A Ház a beszédet éljeozéssel fogadta s az elnök javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az elnök erre rátért bejelentéseinek meg­tételére. 'Bemutatta a, király táviratát, amely ­íyel megköszönte a Ház újévi hódolatát. Be­jelentette, 'hogy a trónörökösnek fia született, hogy Berchtoíd távozott és helyébe Buriün jött, valamint 'hogy Bilinski lemondott és 'he­lyébe Körbert nevezték ki Azután közölte, hogy az országgyűlés hadban álló tagjai az országgyűlés mostani ülésszakára szabadsá­got kaptak. Bemutatta a hadban levő képvi­selők névsorát, amelyből kiderült, hogy a Ház nyolcvannégy tagja teljesít katonai szol­gálatol. Bemutatta a kitüntetésiben1 és előlép­tetésben részesített képviselők névsorát, majd — nagy figyelmet keltve — közölte, hogy a lapok jelentése szerint a Ház két tagja, Désy Zoltán és Zalán Gyula minden valószínűség szerint ellenséges fogságba kerültek. Mikor a jelentések hosszú sora véget ért, javasolta a Ház, hogy legközelebbi ülését áp­rilis 20-án délelőtt tiz órakor tartsa és tűzze ki napirendül a legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítását. Javaslatát elfogadták és nyomban hitele­sítették a jegyzőkönyvet, mire az ülés fél­tizenkettő felé véget ért. eaaBaaaBaaaaaBaaBaaBaBaaaaaaBBBBBBBaaaBaaaBnaaBBiaa LevéS Konstantinápolyból, Konstantinápoly április-- 17. A világhá­ború eseményeinek tudósításai körött a leg­kevesebb hirrel szerepel Törökország. A há­borús Berlin, London. Pári-s, Nis és Szent­pétervár mellett alig hallani valamit a há­borús K onst an tin ápoly r 61, amely peleiig leg­alább olyan érdekes1, szines és mozgalmas, mint a többi harcoló mémziet fővárossá. A szép ikeletii metropolis utcáin eddig alig látszott meg a háború. A kaukázusi és a szuezi harcterek távol vannak, ugy„ hogy a hivatalos jelentéseiken Ikrvül alig jut fóliáig onnan hir. A sebesülte'bet a köel eső vidéke­ken, Kis-Ázsiában, Szíriáiban. és Palesztiná­ban helyezik el. Egy sebesültet sem hoztak eddig Konstantinápolyiba. Csak az mutatja a háború színeit, hogy a középületeiken a török félholdas lobogón kivül ott van a német, osztrák és sok helyen' a magyar zászló is. Ál­talában Konstantinápolyban a sröivet-séges ragaszkodásával szeretik a németet és osz­trákot, de minket — magyarokat — a testvér vonzalmával. Az élet itt alig változott. Élelmiszer- és liszthiány ismeretlen dolog. Az árak semmi­ben sem éimelkddtek. Moratórium van ugyan, de egész szűk térre szorítva. A vasutakat át­vette a katonaság és a posta török kézibe •ment át. A Dardanellák ostroma sem keltett nagyobb emóciót. A törökök tudják, liogy a Dardanellákon áttörni szinte lehetetlenség és hogy az-ostromnak egyedül politikai célja van morális terrorral pánikot akarnak kelteni, mert ugy hiszik, hogy a mindig forrongó Konstantinápolyban ennek hatása alatt nép-

Next

/
Thumbnails
Contents