Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-20 / 93. szám

Szeged, 1915. április 20. DÉLM-A G Y ARORSZ A G. 3 hírről beszélgetést folytatni, aki többek között a következőket mondta: —Hála Istennek, csakhogy az uram él! Én ugyan bizva biztaim az életben létében, de azért őszintén bevallom, egyszer-másszor mégis elfogott a kishitűség és keserves aggodalmakat állottam ki. íAz uram- betegség okából kért két iheti szabadságát a mazgósitás szakította félbe s mivel sokan; akiik egészségesem mentek .el a harctérre, betegen téritek vissza, érthető az aggodalmam az uramért, aki betegen, nagyfokú is'dhiásszal indult a harctérre. -Mindazáltal január végéig kibírta, azóta a przemysli kórházban feküdt betegem. Ő gyöngédségből erről nem értesített minket, de a várban volt ismerősei -utján csak eljutott betegségének híre hozzánk. Ő tőle magától január 31-től a mostani sürgönyig egy betű irást sem kaptunk. Kínos idők voltak ezek, de most hála Is-eunek, tul vagyunk rajta. Annál nagyobb az örömöm, mivé! bizonyos vagyok benne, hogy -ez a hir sok szegedi asszony csüggedő szivébe fog uj bizalmat önteni, hogy -majd csak ők is hirt kapnak övéiktől." Ugyanezt hisszük mi is s bár semmi sem gyötröbb, mint az -ilyen bizonytalanság, nem szabad feladni a reményt. Már o-lyani sok szegedinek költötte a fáma a halála hírét, akikről utólag kiderült, hegy semmi bajiig s igy a kósza és gazdátlan híreknek, bármennyire is erősítgetik azok'nak „jó forrását", nem szabad felülni. A háborúval összefüggő minden hirrel szemben tanácsos a nagyobb komolyság, mert a kósza hirek közvetítői semmivel sem- ártatlanabbak, mint azok koholói. A füszer-áruk drágulása Szegeden. (Saját tudósítónktól.) A bábo-rm által te- 1 remtett gazdasági konjunktúrák nemcsak a gabona neműek terén idéztek elő sokszor indokolatlan áremelkedéseket, de az összes élelmi és fogyasztási cikkek árait hullámzásba hozták. A háborús helyzetnek egyik égető fontossá,gn 'kérdésiéivé nőtte ki -magát az, élelmezési' cikkek árhullámzása, nem is szólva most az egziistenqiális j|elent-ősiégü .gabonaszükségletről. jNinjcs aj háztartásnak olyan szükségleti cikke; melynek az ária nem szökkent volna fel, -egyik-másik cikknél már észlelhető az emelkedésiben valmelyes sta,gnáció, viszont számos .élelmiszer ára további emelkedést mutat. A modern kereskedelem bázisa, a külföldi export-imiport, — a forgalom szabad lüktetése szünetel — a készleteik korlátoltsága miatt emdtt-aimot-t túlsúlyra kia-p a spekulatív -elem ós igy egészen természetes következménye a tényeknek, hogy minden téren horribilis áremelkedés van. Érdekes jelenség itt, aimit nem lelhet szó nélkül hagyni, hogy olyan ckkekhen is nagy áremelkedés van, amelyek előállítását nem befolyásolja a háború. Ezeknél a cikkeknél mesterségesen készül a drágulás, lelketlen spekulánsok és élelmiszer-uzsorások üzeelmei folytán. A Délmagyarország a nagyközönségnek vél. nem egy érdektelen szolgálatot tenni, mikor a legautentikusabb források információja alapján tájékoztatót ad a legfontosabb élelmicikkek aktuális áralakulásairól, megjelölve az áremelkedés, vagy a válható árstagnáció okait. ,A szegedi háziasszonyokat is például közelről érdekli a háztartás nélkülözhetetlen szükségletéinek a cukornak Szegeden domináló- árai. iMig Budapesten a cukor eladás ára 0.98 korona, a-ddig Szegeden csak a beszerzéisi ár 1 korona körül van. Kereskedők igen- érdekes és figyelemreméltó okokkal világitják meg a különös jelenséget. A cukorgyárak -ma csak előleg beküldése után szállítanak, a kereskedőre nóave vaggononként 45 százalék kamat differenciát jelent az igy küldött előleg, hozzájárul ehe-z az áru megsürgetósiének adminisztratív költsége. Ezeket a költségeiket természetesen át kell hárítaná a vevőre — tehát ez az egyik oka a budapestinél magasabb cukorárnak. A eukonszükségletek liáironinegyedrészét tudvalevőleg kc-ckacukor képezi, annak dacára a gyárak a nehézkes szállítások után a nienynyiség egyharmadréiszét adják csalk kockacukorban. A -kereskedők a legképtelenebb eszközökhöz folyamodnak, hogy kcékacukoih-oz jussanak és természetes, hogy itt már felhurjánzik a spekuláció árrontó mételye. Ez az oka annak, hoigy Szegeden olyan drága a kockacukor kilója, holott a tények alapján jvai olcsóbbnak kellene lenni. A cukor ára egyébként nem drágult észrevehető módon a háború kitörése óta. A kávé ára a cukorárakkal szemben nagyban emelkedett, sőt emelkedőben van, különösen a finom kávé, mely eddig aránylag a xégi keretek között hullámzott. A finom kávé 20—25 százalékkal emelkedett és röviden még 20—22 százalékkal fog emelkedni. A mokka, gyöngy és az úgynevezett zöldkávé detail ár ma 5.-60—5.80 kor. A kávé beszerzése most na-gyon néké-z A kávé különben valorizációs ám, azaz a kámábizoimányos a gyarmatbirtokos felhatalmazásától függően adhatja csak el, de az érintkezés lehetetlensége miatt most eladásra kerülnek a gyarmatos által eladásra meg neim jelölt áruk is. A rizsáruk közül a finom karolina-rizs 1 korona 80 fillérbe kerül. Ebből a fajtából a szegedi kereskedőknél raktáron alig van., és az ár nincs arányban a t-öbbi faijta rizsárakkal csupán méltányosságból árusitják ilyen áron. A silány rangon rizs beszerzési ára 1.2.0—1.30 korona, az -ennél jobb japáni rizs beszerzési ára 1.40—1.60 korona. A főzelékek közül borsó, köleskása, lencse egyáltalán nem kapható. A denaturált szesz ára horribils mórtékben emelkedett. Beszerzési ára literenként 1.46 kor. (a háború kitörése el-őtt 0.50 kor.) -A kormány állítólag erősen, korlátozta a szesz denaturáláeát, a rendelkezésre álló készlet drága, mert nyersanyagja szintén -emelkedett. A magyar géniusz. (Részlet Rákosi Jenőnek a VöröskeresztEgyesület estélyién tartott előadásából.) Tisztelt hölgyeim és Uraim! Sehol a világon jobban, tisztábban, 'hatalmasabban a -magyar géniusz n-em lélekzik, minit éppen Szegeden -és ennek -a. Szegednek ebben a tulajdonságában rejlik az a hatalma, amelyet gyakorolhat a tudósokra. Mi az a. magyar géniusz? Az a titokzatoserő, amely azt a nemzetet képessé teszi arra, hogy dolgokat -létre hozzon, alkosson, amelyeket más nép, más géniusz n-em tud alkotni. Ez a nemzetek -géniusza, mert hiszen minden dolgot minden nemzet csinál. Hiszen épit minden nemzet -magának házakat, farag szobrokat, létrehoz politikai és társadalmi intézményeket, de kimondja az-t, ihogy a német alföldi ember vagy a norvég vagy -francia ember épeni olyan házat épit, mint a szegedv-idéki -régi ember. A magyar paraszt, iha jó kedve támad, másképen dalol, -mint az angol paraszt, -egészen -más a dallama, más a tánca, más a muzsikája. Mit produkál tehát ez a magyar géniusz? Miben lehet megismerni mivoltát? Tisztelt hölgyeim- és uraim:! Hogv figyelmüket nagyon sokáig igénybe ne vegyem, -a legnagyobbat fogom -csak idézni, amelyeikiben a magyar géniuszt -munkája, alkotó erejét megmutatja. Ez az első a nyelv. A magyar megalkotta magának a nyelvét, amely nemi hasonlít semmiféle nyelvhez, amely nemcsak anyagában-, de alapjában is mindenben külömbözik minden más nyelvtől és -amely a legsajátságosabban -magyar ebben a nyelvben, amint a jelszó mondja: él a nemzet. Ez a nyelv a legrégibb és a legegyszerűbbek egyike, amelyet ismerünk. Már idegem külföldi tudósok kimondották, hogy 5—6000 év előtti prim-itiv civilizáció 'kiásásának emlékeit n-emí fog lehetni megmagyarázni, nem fog lehetni elolvasni a magyar nyelv alapos t-udás-a nélkül. A magyar nyelv úgyszólván a im-agyar ember karakt-erét fejezi ki és kifejezi, iho-gy többet ne mondjak, a magyar ember ép.tkezesét. Méltóztassék megnézni -a magyar primitív építkezést. A magyar paraszt hogy épit magának udvart? Felépiti a lakóházat, ahllioz hozzáragaszt egy félszert, egy istállót, juhólt, azonkép-en van építve a magyar ember háza. Tessék megnézni a német ember -házát, Meg vagyok győződve, -ho-gy a közönség legnagyobb része -beutazta Németországot és látta Svájciban, Bajorországban, 'ahol óriási nagy négyszögletes 'házak vannak, amelyekben minden benne van. Kivül az eresz alatt a fát rakják fel, az egyik sarokban szénaraktár, a másikban tehénistálló, azután konyha, gyerekszoba, épugy, mint -aho-gy a -német azt mondja: „Ieh bringe"; hozok. Ha magyar szó volna, hogy: „hoztam", ugy -fejezném ki, hogy a „bringé"-hez valamit hozzáadnék; a német azt nem teszi, hanem ö belül változtat, azt mondja, hogy: „•brachtet'*. Ott vannak az olaszok házai. Méltóztassék megnézni. Mindenféle sarkok-kai, félemeletekkel, -lapos tetőkkel, cifra kéményeikkel, szóval ..egy kis -helyen mindenféle toldással van ellátva, olyan, mint a -régi latin építkezés, mely szerint például -ez a latin -ige, melyet már kevesen- vannak, akik értik, „tangó". — Tan-g-o 'annyit tesz, mint érinteni. Azt mondja, hogy tetigi; érintettem: tactuní. Ez a lapos teteje a háznak. Igy a ny-elv a legsajátosabb alkotása egy-egy nemzeti géniusznak. A magyarnak a magyar és igy tovább. A -magyar géniusznak még -két fenomenális alkotása van, amelyet sehol sem találunk az egész világon. Az -egyik a szent korona fogalma, a másik a vármegye fogalma. Az, eg-ész világon egy hatalmas, gazdag, -erőszakos, lelkiismeret-len, kényuri természetekkel ellátott hatalmasság megrohanta a többieket, rátette lábát és térd alá hajlította és azt- -mondotta, hogy ő a királyi császára -a népeknek, dei grácia, Isten- kegyelméből való császár; ez az egész nyugat-európai közjog. A magyar az nem. A magyar az egy nemzet. A nemzet tagjainak az össz-esége az a fogalom, amely kifejezi a koronát. A magyar koronának szuverenitását a nép adta és minden magyar ember alattvalója a koronának, amely parancsolni is tud, mely engedelmeskedni -is tud. Maga fölé királyt fesz és saját hatalmát adja neki, nem' meghódittatik, nem letiportatik, hanem választ 'magának egy királyt és arra a saját szuverénitását ruházza rá, ez csak Magyarországon van. Vi-