Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-02 / 53. szám

Szeged, 1915. március 2. DÉLMAGYA&ÖílSZÁÖ. 3 Sikerült Angliát elzárni. Londonból táviratozzák a Bcrlingske Tidendének: A nagy hajósvállalatok és kiviteli cégek megszüntették az áruk behajózását, sőt nem vámolják kivitelre szánt cikkeiket, — mert nem akad hajó, amely útra akarna kelni és a szállítási tételek megfizethetetlenül magasak. A kikötőkben nincs, kirakodó munkás, idegen 'kereskedelmi gőzösök nem merik megközelíteni az angol kikötőket, részint az angol vizeken a német blokád miatt beállott veszedelem, részben pedig amiatt, mert az angol kormány le akarja foglalni az idegen hajókat. Az amerikai kikötőkben berakott hajók sem indulnak angol és francia kikötőkbe a tulmagas szállítási tételek miatt. Aldeburghbó\ jelentik: Anglia keleti partvidékén egy aknakutató hajó jelt adott a kikötőkbe, hogy a világító torony környékén két német tengealattjáró leselkedik. A mentőállomásokról gőzcsolnakokat küldtek ki, majd torpedóromboló naszádok indultak az ellenséges hadihajók üldözésére, de a hajszának nem volt semmi eredménye. A párisi- Newyork Herald szerint a német tengeralattjárók blokádja következtében a nyugati harctéren levő angol csapatok számára hadiszerekkel megrakott tizenöt angol szállító gőzös nem indulhat útjára. Amsterdam, március 1. A hollandi kormány csatlakozott a skandináv államok javaslatához, amely arra irányul, hogy a semleges államok lépjenek fel együttesen az angol hajóknak visszaélése ellen, amennyiben azok csakugyan kitűzik a semleges lobogókat. Az Enar-Reederuu részvénytársaság, a mely Svédország és Hull között rendszeres hajóösszekötettést tartott fenn, beszüntette járatait, Svédország összeköttetése Hullai az intézkedés következtében megszakadt. A német tengeralattjárók ugyanis abból a célból, 'hogy a Humbar-folyó torkolatánál fekvő kikötők közelében maradjanak, ott központosítják tevékenységüket, ahol a hajóközlekedés a legélénkebb. Az Enar-iReeddereu elhatározta, hogy a beszüntetett hajójáratok helyett északabbra fekvő kikötő. Middlesborrough, Tyne és Warkworth felé fog hajójáratokat indítani. A Dardanellák és a semleges államok. Konstantinápoly, március 1. A Dardanellák érődéit ma nem bombázták. Konstantinápoly, március 1. A Tanin jelenti február 28-i'ki kelettel: Az anatóliai Orohanie és Kumkale, valamint a Dardanellák ruméliai partjain fekvő Ertogrul erőd február 25-iki bombázásánál a törökök vesztesége mindössze tizenkét halott volt. Az Agamemnon páncélos cirkáló és más ellenséges hajók megsérültek, egy hajón pedig tűz ütött ki. Róma, március 1. A Dardanellák bombázását az itteni politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Az angol lapok tudvalevően azt jelentették, hogy a szövetségesek, mielőtt a Dardanellák bombázásához kezdtek volna, megnyugtató ' kijelentéseket tettek Rómában az akciójuk célja felől. Mértékadó helyen ezt a hirt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Az est'lapok azt mondják, hogy az olasz kormány a Dardanellák kérdésében érdekelt hatalmakkal a legszorosabb érintkezésben van és nem lehetetlen, hogy Anglia, tekintettel arra, hogy a Dardanellák forszirozása a semleges államokra is a legnagyobb fontossággal bir, 'közölte szándékait Rómában is. Bizonyos, hogy az egész akció és Görögország csöndes együttműködése már régebb idő óta elő volt készítve és hogy az olasz kormány abban a helyzetben volt. hogy e fontos kérdésben a imaga álláspontját is tudassa -az érdekeltekkel. Athén, .március 1. Nagy felháborodást keltett az a pétervári hir, hogy Oroszország el akarja foglalni Konstantinápolyt. A félhivatalos Patris erről cikkezve, azt fejtegeti, hogy a közös veszedelem következtében Görögországnak Törkországgal jó szomszédi viszonyban kell lennie, miután az utolsó időkben támadt félreértéseket sikerült békésen eloszlatni. Egész Európára nézve nagy veszedelmet jelentene, ha Konstantinápoly orosz kézre kerülne. Megfoghatatlan, hogy az oroszok, mikor olyan háborúba keveredtek, a mely az egész cári birodalomra nézve könynyen végzetessé váihatik, Konstantinápoly meghódítására gondolnak, holott inkább azért kellene aggódniok, ihógy jelenlegi •birtokállományukat megtartsák. Kétségtelen, hogy Oroszország nincs megelégedve Görögországgal, mert a német diplomácia közvetítésével békésen simította el Törökországgal támadt konfliktusát. Küzdelem a Dardanellákért. Rotterdam, március 1. A Times katonai munkatársa foglalkozik azzal a két tervvel, amely most az entenfe-körökben felmerült. Az egyik a német tengerpart megtámadását, a másik pedig a Dardanellák partjaira való csapatszállitást tervezi. A cikkíró az utóbbit tartja könnyebben keresztülvihetőnek. Ha az angolok, — irja, — a német tengerpartot akarják megtámadni, akkor a támadó seregnek jóval nagyobbnak kell lenni, mint a német védekező seregnek, tehát ez a harc nem volna előnyös az angolokra. Viszont a másik terv keresztülvitele a törököknek jóval nagyobb haderejét kötné le, mint az angoloknak. Szakértő angol hajóskörökben netf. várnak eredményt a Dardanellák bombázásától. Ha sikerülne is a külső parti erődöket halóimra bombázni, "ez még távolról sém jelentené azt, hogy a hadihajók bemehetnek a szorosba, mert előbb a Gallipoli földnyelv valamennyi erődjét el kellene pusztitem. Tapasztalat bizonyítja, hogy a szárazföldi erődök bombázása hadihajókról sikerre nem vezethet. A Szuez-csatorna mellett. Turin, március 1. A Stampa jelenti Kairóból: Egyre több jel szói amellett, hogy a törökök a Szuezi-csatoma irányában uj előnyomulüsra készülődnek. A törökök naponta támadásokat intéznek az angol járőrökre. Ezek a támadások egyre terjeszkednek és lassankint az egész front területére ki fognak terjedni. Azt beszélik, hogy Maxvell tábornoknak, az angol főparancsoknak visszahívása küszöbön áll. A tábornok működését nagyon súlyosan birálják. Sebesült hadifoglyok Oroszországban. A Stockholmban megjelenő Aftonbladet kivonatosan közöl egy levelet, amelyet egy Oroszországban élő német hölgy irt és akinek alkalma van német sebesült hadifoglyok ápolásában segédkezni. „'Fogalmat sem tud magának alkotni arról" — irja levelében, — „mi mindenre van szükségünk a német foglyok részére." Megható szavakkal kéri ismerőseit, hogy ezek számára küldjenek harisnyát, kendőt, trikót st'b.; de pénzre is sürgős szükségük van, főleg a már felgyógyult betegek részére, akiket Szibériába küldenek. „Mindent, ami a német tiszteknél és katonáknál pénz vagy egyéb érték volt, elloptak, gyűrűiket és egyéb értéktárgayikat elvették tőlük. Az orosz kormány által nekik kiutalt zsoldból egy kopeket sem kaptak kézihez. iA viszonyok egyenesen leirhatatíanok. A foglyok között azt a különbséget csinálják, Ihogy a németeket Szibériába a szlávohat pedig Asztrachánba és Kostromába küldik. IA németeket azonfelül persze a legnyomorúságosabb kórházakban helyezik el. ,A levélíró hölgy csodálattal viseltetik a német foglyok magatartása iránt. „Stramniok, tartózkodóak és előkelőek. Ha szeretetadományokat osztunk ki. a németek erős kézszorítással és csillogó szemmel azt mondják: Köszönöm! Az osztrák foglyok mindig gavallérosan ezt mondják: Küss die Hand! és az osztrák szlávok: Csókololm a ruhája ujját!... Az embernek az a benyomása, hogy lelkileg mindannyian szenvednek; de azért a német tisztek sohasem levertek. Mindnyájan telve vannak bizalommal, sőt néha humorosan fogják fel sorsukat. Csak amikor arra kerül a szó hogy többet nem vehetnek részt a harcban, dühösekké válnak". Egy .másik levelében ez a hölgy uj foglyok érkezését irja le: „Az egyik koosiban egy német tiszt feküdt, akinek át volt lőve a tüdeje. 15 fok hideg mellett egy hálókabát volt az egyetlen takarója. Egy másik kocsiban is valósággal h hetetlen állapotok uralkodtak. Kizárólag súlyosan sebesültek voltak abban és a legtöbbnek a köpönyegén kívül más takarója nem volt; reszkettek a hidegtől. A legborzasztóbb azonban az volt, ihogy mire ehhez a kocsihoz értünk, már elosztogattuk a szeretetadományainkat. Mind mezítláb voltak. Az egyiknek egy mellényt adtunk, hogy abba csavarja a lábait, másoknak különböző gyapjunemüt... Azután elmentünk a kórházba, a melyben az újonnan érkezett sebesült foglyok számára helyet csináltak. Ostaboság volt-e, vagy kegyetlenség, de tény, hogy súlyosan sebesülteket elküldtek, ellenben olyanokat, a kik már teljesen felépülteik, ott hagytak". .B&snBBeHEBBsaBBBasBBSBaBBBBSBBBSBiBBBBEasaBBHaeBBOsn jlMmviú n ingyenjeire! Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Füszerkereskedésben mindenütt kérjen határozottan r SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK Csemegeüzletben (jUpBam<lBáfclSÖrf. ** UTÁNZATOKTÓL 11