Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-28 / 75. szám

4 DÉLM.AGYARÖRSZAG, Szeged, 1915. március 28. 'arányiban álló imlükodlést Sejtsenek ki, a terimészetes körzetük körébe eső gazdasági érdekek kielégítésével foglalkozzanak, egyes üzletágaik köizött mindenkor kellő arány álljon, fenn s betétek a tehető legnagyobb biztonságot nyújtó módon ifektettessenek (be. A központ célja neim az lenne, (hogy tagjainak állandóan hitelt nyújtson, dé.feladatát képezné, hogy tagjait rendkívüli időkben' s rendkívüli körülmények között, amikor (hitelszükségletüket a rendes hitelforrás okból nem tudják kielégíteni, hitellel lássa el s támogassa, >mig kedvező pénzviszonyok idején a (központ •tőkéit oly módon helyezné el, hogy azok bármikor folyóvá telhetők s (ha ennek tényleges szüksége előáll, tagjai rendelkezésére: 'bocsát(hatóik legyenek. A központba leendő belépésre az intézetek nem köteleseik, mert a tervezet iazon az alapon' nyugszik, hogy a pénzintézetek zöme saját jól felfogott érdiekében törvényes kényszer nélkül 'is tagjává lesz a ló • tesi'tandő központnak. Mindazok az intézetek, amelye'k az intézmény tagjaivá válnak, saját tőkéjüknek minden 250.000 K-'jia után- egy 4000 K névértékű üzletrész átvételére lennének kötelesek, amely üzletrészek 6'z év alatt egyenlő évi kamatmentes részletekben volnának törlesztendők. Ezenfelül az alIam szaz millió K összegű üzletrészt venne át, begy (ezáltal biztosítva lenne, hogy az uj intézmény olyan tőke erővél rendélkezzé'k, amély képeséé tegye a reá váró nagy felaclatclk megoldáEára. E mellett oly célból, hogy a létesítendő központnak módja legyen a jelenlegi rendkívüli helyzet folytán előállott nehézségek között erre reá szoruló intézeteket az átmérne ji időben fokozottabb .mértékiben támogatni, az államit további 25 millió K-t veszteségi tartalékalap gyanánt bocsátana az uj intézirrény rendelkezésére. A központ elinö'kétl a pénzügyminiszter javaslata alapján ö 'Felsége a király nevezné ki, az igazgatóiság tagjai pedig résziben a pénzügyminiszter jelölése, résziben a tagok jelölése alapján választatnának és pedig a többség az intézetek jelölése alapján s o'ly imődon, hogy az igazgatóságban ugy a nagyobb intézetek, mélyek ellenőrzés alatt nem állanak, mint azok az intézetek, mélyeikre a központ ellenőrzése kiterjed1, kellően képviselve legyenek. Ezt az ismertetést megmutattuk az egyik •nagy szegedi pénzintézet vezérigagatójának, akli a következőkben volt szíves hozzászólni: Ez a közlemény még csak nagyon hiányosan adja tudtunkra, hogy a kormány milyen tendenciáktól vezéreltetve akarja életbe ihiivni: ezt a nagyszabásúnak igérikező szervezetet és hogy milyen uton és módon reméli biztosítani', hogy az ia reá bizott funkcióikat megfelelő módon el is végezhesse. Annyit azonban már most is meg lelhet állapítani, hogy a vidéki intézetek fakultatív részvétéle esaik fé'lrend'sziabály, mert akkor teljesen hiányzik a garancia ama nézive, Ihogy nem épéin azok a pénzintézetek fogjálk-e magukat távol tartani, amelyeik legfőiképen szorulnának egyrészt arria, hogy kritikusabb időkben támaszt nyerjenek, más-részt arra, hogy ügyvitelük az oly sokszor Ihiangoz'atott ellenőr-' zésniek tegyen, alávetve, A tervezetnek azon kitétele, hoigy a központ nerrt rendszeresen, bianém csia'k .beálló .szükség idejében foglalkoznék visszleszámitolás-' sal, egyébként pedig a reá bizott Ihiatalmlas tökléket más módon helyezné el, még bővebb megvilágításra- szorul!, (mert ha csak nemi akarjuk föltételezni, hogy a központ a milliókat egyszerűen trezorjában fogja őrizni) •mint vtalanii tedliikimaset, ugy r.em tudjuk, megtalálni a biztosítékot arra, hogy beállói veszély esetéten az addig másképen e'Jlhe-f íyezett tőkéiket módjában lesz abbsin a magasságban és azzal a gyorsaságnál mozgó-' sitarft, mint ahogy a-z egy egyenesen ily célból alakult iintézin'.ény részéről kívánatosnak! imutatkiozik. A belépő pénzintézeteknek tervbe vett ipiénzbelli hozzájárulása is problematikus, mer: ha .kizártnak tartjuk is, hogy az o'ly szomorúi véget ért Pénzintézetek Központi Hitelbank-. :iánál előfordult -események egy ilyen szigora, állami ellenőrzés alatt álló központnál i's.miátlc-Glhetnlének, még.ís^ intézetek legtöbbieímeg fogja gondolni, hogy átlagban 20-A3Q ezer kc-ronáí vonjon el tökéiből bizonytalar. vagy legalább is a rendesnél kisebb kiaimiatozásu befektetésre ed'lanszolgáltatás nélkül. Bízzunk azonban a- pénzügyminiszter eddig is fényesen bevált fináncpottltikájában, ih-ogy, tenve keresztüllivitelóben meg fogja találni az összhangot az államérdek és az -ország ke're^sked-elimli1 éljetéfj íldbolnyollitó pénzintézeteki érd-eke között. Védekezés a háboros járványok ellen. „Az orvosok a háború második hadvezérei", -igy mondotta' ezt a nagy Wirhow és hogy .milyen tal-álóak voltak szav-ai, azt a legutóbbi hadjáratok története .fényesen igazolta. Áz emberanyagban beálló veszteségeiknek csupán egyharmad része jut a lőfegyverek által okozott sérülések számlájára, mi.g kétharmadát a különféle belső megbetegedések okozzák. Az 1854. évi krimi háborúban 38.9917 ember pusztult el a fertőző -betegségek és 22,001 a fegyverek okozta .sérülések folytán, az 1877-iki orosz-török háborúban 58.794 orosz pusztult el a járvány-ok és 34.742 al siebehesül-ések: következtében. És amig a sztratégia tudományai a. -nyers erők küzdelmeit -és az erőszakos sérülések eshetőségeit vannak hívatva javunkra irányítani, ugy az orvostudomány -az, amely a modern hygienia minden fegyverével küzd a hadjáratoknál elmaradhatatlan járványok ellen. 'Békés időikben karöltve jártak el a járványok terjedése ellen való küzdelemben a. -m-a egymással szemibe.álló háborús nemzetek. A német Koch Róbert, Bekring, Ehrlich Pál, a franca Pasteur, az orosz Metschnikoff, az m-srol kistér, a. japán Hala, nemzetiségre Való tekintet nélkül hordták a, téglákat a mai bakteriológia nagy épületéihez. 'Nemzetközi volt az emberiséget tizedelő járványok elleni küzdelem és együtt küzdöttünk valamennyien e pusztító viilbarok ellen. E vállvetett munlkákn-ak volt eredmény-e az 1904. évi kolera-ellenes nemzetközi egyezmény is, amelynek eredménye v-olt/ hogy a kolerát sikerült ke n tiuensünk ről ki pu s zt i t a n i. Ezt az etgyeaményt megelőzőleg ugyanis irtózatos kolerajárványok -dúltak Európában, ma pedig ott tartunk, ihogy csak szórványosan leliőfonduló 'megbetegedésekről tudunk, -bár Mekkában és Indiában ez a rém •még ma is milliónyi áldozatokat k-övet-el év-ente. -Ott van India, ahol még 1880-tól 1892ig, tehát, 13 év alatt négy és fél ,millió ember pusztult el kolerában. Ott, van Mekka, ahol miniden mohamedánnak! legalább egyszer életében meg kell jelennie, hogy a Korán parancsainak megfeleljen. Tekintve, hogy körülbelül ötszázmillió mohamedán él a földön, ugy, hogy -évente k-örülbelül tízmillió mohamedán ván-d(troli Mekkáiba, ©Ukápzelh-atjük, hogy e tömeges zarándoklók -elszáillásolás-án-ál a tropikus éghajlaton és a minden hy-gieniát nélkülöző buja életmód mellett nn-ennyi alkalom adódik a járványok terjedésének. Ezekre a helyekre szorult a kolera az egyesült erők működése folytán és a közös küzdelem eredményét legjobban akkor illusztrálom, ha .megemlítem, hogy amig Oroszországban 1892-ben háromszázezer ember pusztult el kolerában, addig 1913-ban ko-lerás megbetegedés alig fordult elő. IMost azonban a vállvetett munka, a közös küzdelem megszűnt: minden nemzet a. saját erejére ram utalva. Már arra is tudunk példát, hogy egyes államok a járványok terjedését is (harci eszköznek tekintették. .Láttuk ezt közelmúltban Przemysl el-s-ő ostroma alkalmával, amikor is aiz oroszok nemcsak temetetlenül hagyták halottaikat, hanem -állandó ágyútűzzel zavarták munkájukban egózségügyi osztagainkat, amelyek az orosz hullákat iparkodtak a várifialak alól eltakarítani. IMagunikira vagyunk hát utalva, csak a saját erejűnkre támaszkodhatunk, hogy hazánkat a járványok pusztításai ellen megvédjük. A cél: az országot a járványok, behurcolása ellen megvédelmezni; a fertőzés forrása: a harctér; a fertőzés behurcolói: a harctérről az ország belsejébe irányított beteg vagy sebesült katonák. (Ez utóbbiakat kell hát feltartóztatni mtjókban és megakadályozni, ho-gy -a járványokat behurcolva országunkat megfertőzzék. lEizt a -célt szolgálják az egyes tábori ez,állítás vezetőségének gócpontjain felállított megfigyelő állomások. lAz eszme nem uj, csupán ,a kivitele-. .Már az orosz-japán háború befejezés© után láttuk, h-ogy miként védi .meg magát -Japán a Mandzsúriából visszatérő hadseregek járványterjesztése ellen. Mielőtt Japánba indulóiban behajózták volna a japán csapatokat, a kikötőiben felállított nagy barakkszerü épületiekben megfürös-zitvón, telj-ese-n uj' fehérneművel -és felső ruhával látták ek Ez a védekezés a japán kormánynak négyszázmillió jenjébe került, de mag volt az eredménye, mert országuk minden járványtól ment maradt. A balkániháboruban is' -láttunk valamelyes -őívóintézkedást román, bolgár és osztrákmagyar részről. A .szerbeknél — minit -általában s-ok más -egészségügy berendezés — ez is hiányzott; hogy pedig Montenegró nem tett emm.it, azt m-on-dano-n sem kell, hiszen a báboru kitörésekor .az egész egészségügyi szervezetük a következő volt: a .Cetinjébem felállít ott t I)anilóikórb-áz egy orvossal 'ós bét ággyal. Mint az -előbb említett háborúk után, ugy most is minden ok .meg van arra, hoigy radikálisan szeméibe nézzünk a járványoknak. E célból létesítette belügyi kormányunk a megfigyelő -állomásokat 14 nagyobb, a határhoz közeleső városban és azokat 50.000 ággyal szerelte fel. Ezek az állomások: Besztercebánya, Rózsahegy, Losonc, Kassa, Miskolc, Debrecen, Zsolna, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyberezna, Tren-esén, íNy-itra, Muníkiács' és Nyíregyháza. ' i .Ez alkalommal csupán a besztercebányai állomásról szólunk, mint amiely szervezet, -berendezés és elhelyezése kiváló volta miatt méltán nevezhető míntaáillcimásnak. Besztercebánya keleti határán., a város központjától körülbelül két kilométernyire, jó levegőjű völgyben fekszik ez a megfigyelő állomás. Már a, Ihely megválasztása is igen szerencsésnek mondható, mert eltekintve a kedvező hygieniikios viszonytól, közvetlen a besztercebányai pályaudvar mellett- -fekszik ós azzal egy rövid sinpár köti össze. Igy válik lehetővé, hogy a harctérről -érkező betegeket és sebesülteket közvetlenül a helyszínére viheti a kórház- vagy betegvonat., ugy hogy a betegek vagy sebesülték -átrakása és zaklatása feleslegessé válik. Pavil len rendszerben épült kis város ez, kitűnő vízvezeték és villanyvilágítással. Harminc barakkszerü épületből áll «'• megfigyelő állomás, minden (barakkban 100 ággyal, ugy hogy egyszerre 3000 beteg vagy sebesült befogadására képes. Rendeltetésének megfelelően nagyjából bárom részre osztható az -egész megfigyelő állomás -ós pedig: -1. a felvételi épület, amely a betegek felvételére,, első .megtisztítására «s fertőtlenítésére szolgál, 2. a szabad osztály, amelyben <Y betegeket a fertőzés veszélye miatt figyelik, 3. a fertőző -osztály a járványos betegségben szenvedők számára. Mihelyt egy betegszállító vonat érkezését jelzik, rögtön megtörténik a kiszállításihoz szükséges előkészületek. A járó betegek cso portosan vezettetnek ,a felvételi épületbe, .míg a fekvő betegeket e célra kiképzett 100 népfelkelő szállítja ötven hordágyon az első stációra, 'Minden érkező egy csésze forró bort