Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-27 / 74. szám

2 DÉ-LMAGYARORSZÁG. Szeged, 1915. imárcius 27. A Kárpátokban az általános helyzet változatlan. Budapest, mároius 26. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A Kárpátokban a heves harcok tovább folynak. Ismételt orosz támadásokat ugy nappal, mint az éj folyamán visszavertük. Az általános helyzet változatlan. A délre fekvő területen csapataink elfoglaltak tizenegy orosz támaszpontot és több mint ötszáz oroszt elfogtak. Az oroszlengyelországi és nyugatgaliiciai arcvonalon tüzérségi harc folyik. A Sulejowtól délkeletre fekvő Paradics helység templomtornyát tüzelésünkkel fel kellett gyujtanuuk, mert megállapítottak, hogy ellenséges tüzérségnek megfigyelő állomásul szolgált. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Megkezdődött Ossowiec ostroma. Berlin, márcitus 26. A Berliner Tágéblatt haditudósítója a következőket jelenti Hindenburg főhadiszállásáról: Mialatt a mi gyalogságunk a Lyck és Bobr mocsaras talaján helyezkedett el, nehéz tüzérségünket és mozsarainkat az ellenségtől elvett erdőkben helyezték el és Albatros-repülőinik jelentései és a megfigyelő léggömbök irányítása alapján megkezdődött Ossoviec tervszerű bombázása. Az oroszok legnagyobb kaliberű várágyuikkal feleltek. Gránátjaik öt méter átmérőjű Budapest, imárcius 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti a hadisajtószállásrál: Przemysl elestéről szóló orosz jelentésekkel ellentétben a következő autentikus adatokaj állapítják meg: Przemysl romjait az ellenséggel való előzetes felszólítás s tárgyalások nélkül, az összes hadianyagnak régen és alaposan előkészített elpusztítása után parancsra adtuk át az ellenségnek. A létszám az ostrom utolsó hetében a következő volt: 44.000 ember, gyalogság és tüzérség (kétharmad része népfelkelő), ebből levonandó körülbelül 10.000 főnyi veszteség a március 19-iki utolsó kirohanásnál; továbbá 45.000 ember a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján beállított és katonai elbánásban részesült munkás, kocsis és lóápoló, azután a vasúti és távíró személyzet, végül 28.000 kórházi kezelésben levő beteg és sebesült. A vár fölszerelése öszszesen 1050 minden kaliberű ágyúból állott, legnagyobbrészük egészen elavult, 1861. évi és 1875. évi minta, amelyek különben idejekorán felrobbantattak. A március 22-ére virradó éjszaka végbement utolsó orosz támadás viszszautasitúsa, miután az ágyuk zöme már fel volt robbantva, csak gyalogsági és gépfegyvertüzzel, valamint néhány, még szét nem robbantott 1861. évi mintájú ágyúval történt. Kuzmanek utolsó napiparancsa. Bukarest, március 26. Egy ma érkezett pétervári távirat közli annak a napiiparancsnak szövegét, amelyet Kuzmanek tábornok március118-án, a védősereg utolsó kitörésének előestéjén intézett a helyőrséghez. A napiparancs igy szól: Katonák! Félév telt el azóta, ihogy mi, forrón szeretett hazánk valamennyi népének fiai, yerihetetleiTül ellenállunk az ellenség táíiregeket vájtak a földben. De alkalmam volt arra is, hogy a mi tüzérségünk munkájának pusztító hatásáról is meggyőződjek. Az orosz gyalogság lövészárkai a Bobr lapálya mögött húzódnak. Ezt a területet egyelőre Ihó fedi, de nemsokára járhatatlan mocsaras talajjá fog változni. Itt fekszik Goniondz városa, melynek lakosai mind elmenekültek. A városban egész házcsoportok pusztultak el a gránátok és tűzvész következtében. A nagy pályaudvar is fekete romhalmaz. Varsó védekezik. Krakó, március 26. A Czas jelenti: A német repülőgépek és Zeppelinek ismételt támadásai következtében Turbin tábornok, Varsó városparancsnoka, a következő rendéletet adta ki: — Ha ellenséges aeroplán vagy Zeppelin jelenik meg a város felett, azokat a citadellánál elhelyezett ágyukból lőni fogjuk. Hogy a srapnel! vagy bonniba szilánkjai Varsó lakosságából senkit se sebesítsenek meg, elrendelem, hogy az ilyen légi támadás alkalmával senki se tartózkodjék az utcákon, a tereken s egyáltalában a szabad ég alatt,,hanem rejtőzzék el a lakásában. Hogy erre a lakosságnak kellő időt adjunk, először vaktöltéssel fogunk jelt adni. madásainak, a hidegnek és a nélkülözéseknek. Már kiérdemeltétek hadseregünk főparancsnokságának legmagasabb elismerését, az ország elismerését, sőt az ellenség tiszteletét is. Ott, a mi édes hazánkban ezer és ezer sziv d'obog érettünk, milliók léfckzetvisszafojtva várják a híreket rólunk! Vitézek! Utolsó szavamat intézem hozzátok. Hadseregünk és birodalmunk) íbejesülete követeli, hogy elküldjelek benneteket, Ihogy acélnyilakkal törjétek keresztül az ellenség vasabroncsait, és előretörve, nemi kiméivé magatokat, egyesüljetek .hadseregünkkel, mely a közelben van. Nagy Iharc előestéjén állunk. Az ellenség többé nem fog kimélini minket. Tudjátok ezt meg, Przemysl derék védői, és:mindnyájatokat csak azaz egy gondolat hasson át: előre, mindig csak előre, hogy összetiporjunk mindent, ami utunkban áll. Katonák! Szétosztottam az utolsó falatokat. Az ország és mindnyájatok becsülete tiltja, hogy ilyen kemény, dicsőséges' és győzelmes harcok után tehetetlen1 csorda, módjára, könnyű zsákmánya legyünk az ellenségnek. Vitéz harcosok! Meg kell koronáznunk hírnevünket! Przemysl védelme és jelentősége. Genf, március 26. Hervé cikket ir Przemysl elestéről. Üdvözli a przemysli hősöket, elismerését fejezi' ki irántuk és bevallja, hogy Franciaország számiára nagy meglepetés volt, hogy a vár olyan sokáig ellentállott. — Kuzmanek tábornok, mint várparancsnok és mint csapat vezér a szó legnemesebb értelmében megfelelt kötelességének. Vasakarata és vaskeze az ellenséget is tiszteletre készteti. Az erődök körül lövészárkokat ásatott, mindig körültekintően és hozzáértéssel intézte a rohamokat. Antwerpen, iMaubeuge, Lüttich és Namur gyors eleste után Przemysl hős védekezése kétszeres elismerésire méltó. A győztes fél meghajtja zászlaját a hős sereg és parancsnoka előtt a legnagyobb tisztelettel, — mert az ellenségben is bámulja a vitézséget. Berlin, március 26. A Berliner Lokalanzeiger jelenti: A legnagyobb határozottsággal megállapítható, hogy Przemysl várának eleste egyáltalán nem von maga után változást a keleti harctéren, még ha számba vesszük is a przemysli helyörségnek fogságba jutását s a várat körülzároló orosz csapatok felszabadulását, aminek nem lehet jelentőséget tulajdonítani. Az orosz sereg ,a Kárpátokban tovább folytatja az offenzívát, hogy áttörje magát dél felé, a szövetségesek pedig ugyanolyan elszántsággal' fognak tovább harcolni, hogy az ellenséget észaík és kelet felé visszaverjék. Przemysl eleste a két seregnek ezt a feladatát semmiképpen sem befolyásolja. Az entente erőfeszítései. Athén, imárcius 26. A Himera közli: Azok a világgá kürtölt hirek, hogy a szövetségesek 60—70.000 főnyi sereget vontak össze a Dardanellák ellen, célzatosak és túlzottak. Az angolok és ,a franciák mindössze legfeljebb 16 —17.000 embert állítottak ki a Dardanellák ellen megkezdendő szárazföldi hadműveletekre. Miután Görögország határozottan elzárkózott az elöl, ihogy részt vegyen a szövetségesek vállakózásában, bár Anglia csupán egy hadtestet .kivánt Görögországtól, most belátható ideig a szövetségesek nem1 lesznek képesek megfelelő szárazföldi haderőt összpontositani a Dardanellák ellen. Berlin, március 26. A Newyork Herald párisi kiadása közli a következő londoni táviratot: A szövetséges, csapatok megszállották Lemnos, Tenedos, Imbros és Samotrake szigeteket. A szigetek jövendő sorsáról a békekötéskor lesz a döntés. Bécs, március 26. Athénból jelentik a Neue Ereié Presse-nők: A Hestia kormánylap a külpolitikai helyzetről és Görögország álláspontjáról a következő szemlátomást sugalmazott cikket közli: — Görögországot tekintve, semmi olyan ujabb fordulat nem történt, amely változást hozna az entente államoknak Görögország irányában elfoglalt magatartásában, vagy pedig arra indíthatná 'Görögországot, ihogy döntsön, abban a tekintetben, vájjon engedjen-e az entente részéről reá gyakorolt nyomásnak? A nélkül, 'hogy Anglia a további 'diplomáciai lépések elöl kitért volna, az erélyes fellépés ezúttal a francia kormány részéről indult ki, amely hivatalos formában a francia köztársaság elnökére történnt hivatkozással, a párisi görög követnek tudkynására hozta Franciaország álláspon tj át. Ebben a közlésben csupa csábító ígéret volt Görögország számára. Kijelentette a francia' kormány, hogy még akkör is, ha Görögország a dolgok további fejleményei közepette ezentúl is vonakodni fog kilépni a semlegességből, az entente mégis biztosítani fogja a miegszáltandó területek Görögországot illető részének integritását és meg fogja oltalmazni a görög érdekeket. Nemcsak azért határozta el magát mégis az athéni kormány arra, hogy továbbra is várakozó álláspontra helyezkedik, mert a francia Ígéretekben semmi kézzelfogható dolog nem volt, hanem főleg azért, mert meg akarja várni a helyzet tisztázódását és tisztán akarja látni, hogy milyen magatartást fog tanúsítani Bulgária, amely .még mindig tetszeleg magának az opportunitás politikájával. Görögország be akarja várni azoknak a tárgyalásoknak a végét, amlelyek a kompenzációkról fognak dönteni és be akarja várni a dolgoknak azt a fordulatát, amelyről a francia diplomáciai demarche oly nagy határozottsággal beszél.