Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-25 / 73. szám

Szeged, 1915. március 23. DÉLMAGY AROítSZÁG. 3 Fontos városi ögyek a közgyűlés előtt. — A közélelmezés biztosítása. — A vízhiány megszün­tetése. — A rézgálic szükséglet hatésági beszerzése. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város tör­vényhatósági bizottsága ma délután kezdte meg a márciusi közgyűlését. Cicatricis Lajos dr. főispán a közgyűlés megnyitása után. me­leghangú, fenkölt beszédben emlékezett meg Przemysl elestéről és azokról a hős szegedi fiukról, akik mint a várvédő sereg tagjai, az utolsó lelhelletükig telj,esitették magasztos hi­vatásukat. A főispán hazafias érzelmektől át­hatott beszéde nagy hatást tett a törvényható­sági tagokra. Élénk figyelemmel kisérte a közgyűlés az uj főkapitánynak, Szalay József dr-nak szék­foglaló beszédét is, amelyben a főkapitány nagy koncepciójú 'egyénisége, tudásának és munkaképességének értékessége, a megfelelő perspektívában bontakozott ki. Ezután a közgyűlés áttért a napirend1 le­tárgyalására, de a tárgysorozatnak csak az •első harmincegy pontjával tudott elkészülni, a hátralevő harmincnyolc pont elintézését a pén teki ülésen folytatják. A szerdai közgyűlésről ,az alábbi részletes tudósításban számolunk be: 'Negyed öt után néhány perccel Cicatricis Lajos dlr főispán elnök megnyitja a közgyű­lést. Jegyzők: Taschler Endre dr. főjegyző és Rack Lipót dr. Az elnök üdvözli: a megjelent tagokat és bejelenti, hogy egy szomorú kötelességnek tesz eleget, amikor a törvényhatósági bizott­ság előtt megemlékezik a háboru egy fájdal­mas momentumáról. (— A hazafias fájdalomnak, — mondotta a főispán, — előretörő érzése, a monarchia egyik legnagyobb erősségének az ellenség ke­zére jutásával, minden (magyar ember lelké­ben feltámad. Ennek a nagy erősségnek az el­este, az állam és a nemzeti erő-tartalék szem­' pontjából óriásé veszteséget jelent. 'Miránk nézve pedig fokozza még az a tudat, hogy a vár nősiesen küzdő védő seregében részt vet­tek azok a katonák, amelyek a mi szivünkhöz legközelebb állanak, a szegedi 5. honvéd gya­logezred vitéz katonái és népfölkelői. — Négy hónapon keresztül, fáradalom­tól, veszélytől, szenvedéstől nem félve és nem rettenve, egy körülzáró óriási hadsereg min­den erőfeszítése, dacára megvédte az erőssé­get és nem is hősiesség, sem a hazafias önfeláldozó készségnek hiányossága, hanem tisztán a materiáslis eszköznek, az élelmiszer­nek a hiánya volt az, amely arra kényszeri­tette, mondhatni az éhhalál, utolsó pillanatá­ban a mi hős fiainkat, hogy a várat az ellen­ségnek átadja. Ebben a nagy küzdelembe i a mi fiaink közül b'zonyára igen sokan vesztet­ték ott életüket és nagyon sokan jutottak az ellenség hatalmába. Egy bizonyos: hogy ezek­nek a névtelen hősöknek a sírján a nemzet­nek, Szeged városának soha el nem muló há­lája és kegyelete örökké zöldelő díszt fog vi­selni és velük marad mindaddig, amig a há­ború diadalmas befejezése után, a mi szeré­tetteinket ismét keblünkre szoríthatjuk. Le­gyen az ö emlékük örökké áldott mi. köztünk. (Lelkes, hosszas éljenzés.) — Bejelentem továbbá a közgyűlésnek, —- folytatta a főispán, — hogy nagy örömöm­re, a főkapitányi állásra egy igen alkalmas és rátermett férfiút, dr. Szalay Józsefet, az eddigi helyettes főkapitányt neveztem ki (Él­jenzés) és az ő működésére az elnöki székből is Isten áldását kérem. A törvényhatósági bi­zottságot pedig arra kérem, hogy őt törvé­nyes működésében bizalommal támogassa. Szalay József dr főkapitány a következő beszédet mondta; Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság! Méltóztassék megengedni, hogy a lel­kemben visszhangot keltő főispáni üdvözlésre hálás köszönetemet rójam le ő Méltóságának főkapitánnyá történt kineveztetésemért, az abban rejlő bizalomért s a kinevezésnek meg­tisztelő formájáért. Bátorkodom továbbá magamat s a reám bízott tisztet a Polgármester urnák, a város tanácsának és a törvényhatósági bizottságnak pártatlan elbírálással kapcsolatos jóakaratú támogatásába ajánlani. Bizonyára fölment engem a tekintetes törvényhatósági bizottság attól, hogy .most, a midőn fejedelmeknek, államférfiaknak máról­napra a kifürkészhetetlen végzet szab progra­hoinapra kifürkészihetlen végzet szab progra­e!ő. Az egzisztenciák, az élet követelményei szabnak ma mindnyájunknak programot és szerény felfogásom szerint a felelős állású tisztviselőnek az a kötelessége, hogy ezeket a követelményeket 'idejekorán felismerje s cse­lekvéseiben azokhoz simulni igyekezzék. Ami a- rendőrség ügyeit illeti, a törvény­hatósági bizottság által olyan méltán nagyra értékelt elődöm1 nyomdokait kívánom követni. Meg vagyok azonban győződve, Ihogy ő maga sem kívánja azokat szent hagyományként ke­zeltetni, ihaneim velem egyező felfogás sze­rint fejlesztésre alkalmas bázisnak tekinteni. Ma csak ;ggy program létezhetik: a megfo­gyatkozott tiszti és rendőri létszám munka­erejének teljes kihasználásval ernyedetlenül dolgozni. 'Magától értetődik, hogy e tekintet­ben magamra szabom a legszigorúbb mérté­ket. Bátorkodom: állítani, hogy a háboru te­remtette viszonyok között speciáliter a ren­dészet háttérbe szorul a főkapitány hatáskö­rébe jutó szociálpolitikai tennivalókkal szem­ben. Legkivált a közegészség és a közélel­mezés kérdésére utalok. A háboru velejáró­sága, a járványos betegségek által a köz­egészség meg szokott rendülni1. Lelkiismeret­ben kötelessége a hatóságnak, hogy a polgár­ságot veszélyeztető ragályos beteségelket tá­voltartsa egyrészt a közönség felvilágositásá­val, másrészt a vonatkozó törvények és sza­bályok szigorú végrehajtásával. Örömmel ál­lapítom meg, (hogy eddigi1 intézkedéseim is megértésre találtak, bizom abban, hogy ennek a jövőben sem' leszek hijjával, amire annál ís inkább szükségem van, mert nem lehetet!en, hogy a közegészségügy (megóvása érdekében esetleg a törvény betűin túlmenő intézkedése­ket kell foganatosítanom. A közélelmezés te­kintetében az a felfogásom!, hogy időnkben, a mikor a határainkon dúló harcokkal parallel bent az országban gazdaságii küzdelem folyik, akkor a gazdaságilag legyengült fogyasztó segítése, a legsürgősebb teendő. Ha természetes az, hogy az egyénnek a maga-magáról és véreiről való gondoskodása kinek-kinek elem: kötelessége, ugv erkölcsi magasságba emelő az a tudat, ha hivatás sze­rint nagy összeségről, e városról kell szeretet­teljes lelkiismeretességgel, gondoskodni. Bol­dog vagyok, hogy nekem ily hivatás jutott. Ily felfogásban s meggyőződésben 'kérem a törvényhatósági bizottság támogatását s akkor nem fog hiányozni 'elhatározásaimban a bátorság és a kivitelben a célratörő lanka­datlan energia s Isten segítségével tisztes­séggel átvergődünk a mostani nehéz soron. (Éljenzés.) Ezután az indítványokra ikerült a sor. Újlaki Antal bizottsági tag indítványt tett, a melyben kéri a törvényhatóságot, ihogy a ser­téstartási szabályrendeletet módosítsa s en­gedje meg, hogy minden lakos korlátlanul tarthasson sertéseket. Továbbá a felebarti sze­retet szövetségnek adjon ingyen vetőmagot konyhakertészet céljaira. Engedje át ugyan­,ily célokra a város üres telkeit. Az indítvány -első irészét a tanács közegészségügyi szem­pontból elutasítani javasolja, az indítvány egyéb pontjai pedig már nagy részben meg­valósultak. A közgyűlés tudomásul vette a tanács előterjesztését. A tiidővész terjedésének meggátlására Regdon Károly dr tiszti orvos tett indítványt. A közgyűlés az indítványozó, továbbá Rrausz József dr és Turcsányi Imre dr felszólalása után tudomásul vette a főkapitány azon be­jelentését, hogv már több olyan közegészség­ügyi intézkedést tett, amelyek fedik az indít­ványban foglaltakat. A szegedi pályaudvarok kibővítése tár­gyában tudvalevőleg a kereskedelmi minisz­ter leiratban tudatta a várossal, hogy nem fo­gadja el azoíkat a feltételeket, amelyeket a közgyűlés megszabott, a Máv-nak rendelke­zésére boesájtandő ingyen telekért. A törvény hatósági bizottság most utasítja a tanácsol, hogy ujabb javaslatot tegyen ebben az ügy­ben. Majd a légszeszgyárral kapcsolatos mi­niszteri rendeletet' tárgyalták. A közgyűlés, még ihárom évvel ezelőtt világítási szabály­rendeletet alkotott, a közönség és a légszesz­gyár között felmerült súrlódások kiegyenlíté­sére. A belügyminiszter nem hagyta jóvá ezt a határozatot, mert magán-jogviszonyt ren­deletileg szabályozni nem lehet. A közgyűlés •ezt. tudomásul vette. Ezután az alsótanyai plébános! állás be­töltése következett. Szavazásra nem került a sor, mert a közgyűlés egyhangú közifelkiáltás­sal Barmos György mellett' foglalt állást. Az elnök igy Barmos Györgyöt az alsóközponti plébános! állásra megválasztottnak jelentette ki. A középitészeti bizottságba: a közgyűlés •egyhangúlag megválasztotta Somogyi Szil­veszter dr polgármestert, az egészségügyi bi­zottságba pedig Szalay József dr főkapitányt, Gaál Endre dr tanácsost és Regdon Károly dr orvost. A tanács javasolta a közgyűlésnek, hogy a polgármester-helyettes részére 2000 korona rendelkezési összeget szavazzon meg. Kószó István dr. heves szavakkal kelt ki a "javaslat ellen. Az. állami' tisztviselők hadsegéiyezési célokra lemondtak a, fizetésük egy bizonyos részéről, ezzel szemben a mi tisztviselőink — szerinte — még több fizetést akarnak. A ta­nács javaslatát nem szavazza meg. Wimmer Fülöp a tanács javaslata mel­lett szólalt fel. Igen is, jogos dolog az, hogy aki több munkát teljesít, több javadalmat is kapjon. Nevetséges volna, ha a háboru miatt előállott viszonyokat épen Bokor 'Pállal akar­nánk éreztetni. Taschler Endre előadó reflektál Kóiszó heves kifákdásaira. Koszó felsorolta, hogy mi mindennek az ellensége, de egyet kifelejtett: ogy ellensége a. méltányosságnak. 'Részletezi azt a sok munkát, amit a helyettes-polgármes­ter teljesít. A közgyűlés szavazás utján nagy többséggel elfogadja a tanács javaslatát. Szalay József dr. főkapitány "-bejelenté­sére a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul, hogy ellensége a méltányosságnak. Részletezi kében sertéseket és ürüket vásárolt, ezeket kiméreti, továbbá egy hentesmesterrel megál­lapodást kötött, aki szintén hatósági áron fog árusítani. (Minden felszólalás nélkül vette tudomásul továbbá a közgyűlés a kenyér és lisztfogya-z­tásra vonatkozólag az utalványrendszer élet­beléptetését és felhatalmazta a tanácsot, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen az élelmezés javítására. Bejelentette továbbá a főkapitány, hogy az eddig megejtett intézke­dések a város pénztárának minden megterhe­lése nélkül történtek meg. Két uj artézi-kitt fúrására 50.000 koro­nát szavazott meg a közgyűlés és a terveket jóváhagyás végett újból felterjesztik a minisz­terhez. Mivel a rézgál ic-szükséglet miatt a gaz­dák részéről több panasz hangzott fel, Bokor

Next

/
Thumbnails
Contents